„Minél inkább nyitni akarunk a külvilág felé”

A Bét Orim Magyarország másodikként megalakult reform zsidó közössége, mely az egykori magyar zsidó progresszív hagyományokat kívánja újjáéleszteni. 2006-os újraalapítása óta állandó tagokkal bővült, ám a zsidó hitéletben bizonyos falakat mindmáig nem sikerült lebontania. Raj Ferenc rabbit kérdeztük elfogadásról és modernségről, valamint a rabbi huszonegyedik századi szerepéről.

SZÉDER este a Bét Orimban Raj Ferenccel
SZÉDER este a Bét Orimban Raj Ferenccel

A Bét Orim alapjai hazánkban a tizenkilencedik századból eredeztethetők. Hogyan pozícionálható most, 2014-ben?

R. F.: Einhorn Ignác, aki később Horn Edére változtatta a nevét, s politikusként vált ismertté, a szabadságharc idején több szabadgondolkodású zsidó fiatallal együtt alapította meg az első magyar reform zsidó közösséget, amelynek radikális, forradalmian új szemléletét ma is a magunkénak érezzük. Sajnálatos módon azonban Magyarországon nap, mint nap tapasztalható az az értetlenség, jobban mondva általános szkepszis a többi irányzat részéről, mely egy-két kivételtől eltekintve nemigen járul hozzá a közös párbeszédhez.

Miben tér el leginkább a reform a neológ, vagy akár az ortodox szemlélettől? Mi az, ami egy, az előbb említett hagyományokon nevelkedett ember számára a Bét Orimban, vagy a másik reform közösségben, a Szim Salomban azonnal feltűnik?

A reform befogadó, kitartó és párbeszédre kész – ezzel a három kifejezéssel lehetne a legrövidebben jellemezni. Utóbbi természetesen nem csupán a zsidó valláson belüli, hanem a zsidó-keresztény, vagy a zsidó-nem zsidó párbeszéd fontosságára is utal. De a legfontosabb talán mégis az, hogy a szokásosnál jóval elfogadóbb, nyitottabb. Ebből következik, hogy olyanokat is magába olvaszt, akiket máshol legtöbbször elutasítanak, vagy azért, mert ők maguk a többségtől eltérő szemléletűek, vagy épp a származásuk okán. Mi nem küldjük el a melegeket, vagy azokat, akik a Háláchá törvényei szerint nem számítanak teljes jogú zsidónak. A nemek egyenjogúsága a vallás minden kérdésében, valamint a prófétai eszméknek ezen a földön történő megvalósítása is mind lényeges alapkövei a reform zsidóságnak. Szorgalmazzuk a zsidó tradíció megismerését, ugyanakkor azt tartjuk, hogy a törvények betartásában mindenkinek a saját belső útját kell járnia. Mindez a zsidóság megélése szempontjából egyfelől sokkal szabadabb, demokratikusabb gyakorlatot, másfelől viszont jóval nagyobb egyéni felelősséget eredményez.

Szukkoth
Szukkoth

A progresszív zsidó irányzat többek között engedélyezi nők rabbivá avatását is. Mennyiben más a rabbi szerepe ezekben a közösségekben?

Igen, a női rabbik működése az egyik fontos különbség, például a Szim Salom élén is nő, Kelemen Katalin áll. Lényeges továbbá, hogy a rabbi, mint olyan, a reform közösségek életében, mindennapjaiban sokkal inkább tanítói, s nem klasszikus vezetői, kvázi „papi” minőségében van jelen. Éppen ebből következik az is, hogy mi nem támasztunk szigorú követelményeket, előírásokat tagjaink irányába: életvitelükről, melybe többek között beletartozik a vallás különböző mértékű, intenzitású gyakorlása, ők maguk döntenek. A szabad gondolkodásnak és a szabad választásnak, úgy vélem, irányzatoktól függetlenül, és akár az ortodoxia keretein belül is az ember életét meghatározó tényezőként kellene működnie.

A folytonos megújulás elve, mely a reform judaizmusra jellemző, hogyan valósul meg a mindennapokban?

„Nem szabad az Istent megkötni a tfilin szíjaival”, tanította Saul Csernichovszky, a huszadik század modern héber költője, s ez véleményem szerint, a tradíció és a változás egymásmellettiségét jelenti, illetve a hagyományok megtartásán túlmenően hajlandóságot az újításra, a változtatásra, s nem utolsósorban a modern tudomány eredményeinek figyelembevételére. Vegyük például a melegek helyzetét: külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban, még a konzervatív közösségek élén is látni meleg rabbit, ezzel szemben Magyarországon, a hagyományos irányzathoz tartozók elhatárolódnak a problémától. A reform közösségek viszont nem utasítják el őket, már csak azért sem, mert magát a másságot nem egyfajta választásként, esetleges rossz döntésként kezelik, hanem veleszületett adottságként. Ha viszont Isten az adott embert melegnek teremtette, akkor ki vagyok én, hogy kizárjam őt a közösségből, vagy csupán azért ne engedjem rabbiként működni, mert mondjuk férfiként nem nőt, hanem teszem azt, egy másik férfit szeret? Az első, kifejezetten melegeket támogató istentisztelet is nemrégiben pont ezen elgondolás jegyében valósulhatott meg Budapesten.

A reform irányzat számára elsődleges szempont a tanulás. Hogyan kapcsolható össze a modern tudomány és a vallás?

Igyekszünk lépést tartani a korral, hiszen nem ragadhatunk le a Sulchán Áruch tizenhatodik századi törvényeinél. Heti rendszerességgel szervezünk „Bevezetés a judaizmusba” címen tanfolyamot, illetve Raj Tamás Akadémia néven Bibliaiskolát, ahol vallás és modern életvitel problematikájával foglalkozunk, s megpróbálunk a tudomány zsidó vallást érintő legújabb eredményeivel kapcsolatos kérdésekre, lehetőség szerint rabbinikus válaszokkal szolgálni. Nem titkolt szándékunk ugyanis, hogy minél inkább nyissunk a külvilág felé.

Raj Ferenc amerikai vendégekkel
Raj Ferenc amerikai vendégekkel

A 60-as években sem lehetett könnyű itthon, fiatal rabbiként. Talán nem véletlen, hogy 1972-ben végül elhagyta az országot.

Pályám elején, Újpest és Zugló körzetének rabbijaként elhatároztam, hogy életemet a zsidó eszmék tanításának fogom szentelni, ám úgy éreztem, folyamatosan falakba ütközöm. Az pedig, hogy doktorandusz hallgatóként a tudományos élet nagyjaival vettem körül magam, s velük együtt pezsgő szellemi, kulturális közeget teremtettünk, kifejezetten zavarta az akkori politikai vezetést. Hogy ráadásként fiatalokat neveltem, tanítottam, a MAZSIHISZ elődje, a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) egyenesen tűrhetetlennek tartotta. Amikor a Szegeden szintén rabbiként működő testvéremet, Raj Tamást elbocsájtották az állásából, én a családommal együtt disszidáltam. Az Egyesült Államokban kaptunk menedékjogot, s mint akkoriban sokan mások, Brooklynban kezdtem amerikai pályafutásomat, ahol meghívásos alapon egy reform közösség élére kerültem. Tulajdonképpen ezzel kezdődött minden.

Jelenleg Kaliforniában, El Cerrito-ban, Berkeley elővárosában él. Hogyan lett a budapesti székhelyű Bét Orim alapító rabbija?

Ugyancsak meghívásos alapon. A „B” betűvel kezdődő városok sora, ahol az utóbbi negyven évben éltem, úgy tűnik, végleg önmagába zárult: Budapest, Brooklyn, Belmont, Berkeley…És most ismét Budapest. Két város, ám valójában két, egymástól különböző világ között ingázom időről időre.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp