Az egyedüli igazság

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Tóra szerint minden vita, nézeteltérés, véleménykülönbség során tudatában kell lennünk, hogy legalább két igazság létezik, az egyik a miénk, a másik pedig az aktuális vitapartneré. De igazán az lenne szép, ha sokan úgy térnének nyugovóra, hogy ma sem mondták el a véleményüket olyan kérdésben, amihez nem értenek.

Hetiszakaszunk egyik legtöbbet idézett mondata így hangzik: „Igazságot, igazságot üldözz, hogy élj…”(16:20). A pászukot sokféleképpen értelmezték bölcseink, elsősorban az „igazság” kifejezés ismétlése keltette fel érdeklődésüket. Nem véletlenül okozott fejtörést, hiszen az Örökkévaló az „igazság Tanát” (Torát emet) a kezünkbe adta, és bölcseink segítségével a Tórára támaszkodva minden kérdésben megtalálhatjuk az igazságot, amiről viszont nem magától értetődő, hogy kettő van belőle, pláne, hogy néha még több is.

Amikor testvéreink szembesülnek azzal a lehetőséggel, hogy az igazság nem egyértelmű, akkor vita, máhloket, sőt, máhlajke születik, néha még az is előfordul, hogy elfelejtkeznek a mondat elején írt körülményről, miszerint a vita eredetileg testvérek közt bontakozott ki. Ha így alakul, akkor hatalmas, kibékíthetetlennek tűnő ellentét támad Izrael táborában, és bár nem egyszer tragikus következményekkel járt az egyéni nézetek, érdekek érvényesítésének vágya okán kitört viszály, de a lelkesedés mégis a régi.

Ráv Slomo Zalman Auerbach a Misnát idézi és érdekes kérdést tesz fel. „Minden vita, amely az ég nevében van, végül megoldódik, és minden vita, amelyik nem az ég nevében van, megoldatlan marad. Melyik az a vita, amelyik megoldódik? Ez Hillél és Sámmáj vitája. Melyik vita nem hoz megoldást? Ez Koráh és közösségének vitája” (Ávot 5:17). A rabbi megállapítja: „a Misna látszólag azt sugallja, hogy Koráh és közössége, illetve Hillél és Sámmáj vitája alapjaiban hasonlít, csupán annyiban térnek el, hogy az előbbi nem az „ég nevében” zajlik.

Vajon igaz ez? Alapjaiban minden vita rossz, hiszen Izrael fiai is „egy emberként, egy szívvel” vették át a Tórát, azonban az „ég nevében” zajló máhlajke magában hordozza a lehetőséget, hogy végül, egészen pontosan a vita által elsimulnak a nézetkülönbségek, és a szemben álló felek közelebb kerülnek egymáshoz, akár barátok is lehetnek”. Inkább alapuljon kétségen az egység, mint egységen a kétség.

Itt meg kell jegyezni, bizonyos értelemben Koráh lázadását követően is megoldódott a konfliktus, hiszen elnyelte őt és szimpatizánsait a „föld szája”, de erre egyszeri alkalomként kell tekintenünk, akár szeretjük az ilyet, akár nem. Ennél lényegesen fontosabb amit a Talmud (Szanhedrin 88b) jegyez meg Hillél és Sámmáj vitája kapcsán: „amikor megnőtt nem kellően felkészült tanítványaik száma, akkor elszaporodott a vita Izraelben és a Tórából két Tóra lett”.

Korunk egyik legdurvább népbetegsége, hogy mindenki azt gondolja, alanyi jogon lehet vita résztvevője, annak tárgyától függetlenül. Ezzel szemben a Talmud azt állítja, hogy a véleménynyilvánítás meghatározó kritériuma a felkészültség, már persze abban az esetben, ha az értelmes jelzőt vágyjuk a parttalan helyett. Milyen szép lenne, ha sokan úgy térnének nyugovóra, hogy ma sem mondták el/írták le a véleményüket olyan kérdésben, amihez nem értenek. Ámen.

Kanyarodjunk vissza a szidrából citált mondathoz! Bár ilyen kommentárral nem találkoztam, de könnyen lehet, hogy a Tóra arra hívja fel a figyelmet: minden vita, nézeteltérés, véleménykülönbség során tudatában kell lennünk, hogy legalább két igazság van, az egyik a miénk, a másik az aktuális vitapartneré. Aki ezt megérti, az soha nem minősíti a vele ellenkező álláspontot, világnézetet valló embert a napjainkban sokszor hallható stílusban, hanem érvekkel, a másik ember méltóságát tiszteletben tartva próbál hangot adni részigazságainak.

Részigazságokkal bírunk csupán, hiszen az Örökkévaló az egyetlen, aki az igazságot birtokolja, nekünk földi halandóknak csupán szeleteket adott, éppen ezért az igazság üldözése azt jelenti, hogy minél több emberi igazságfoszlány megismerésével, indulatmentes elemzésével tehetünk apró lépéseket az igazság felé. A pászuk arra is figyelmeztet, csak az igazság üldözése által élhetünk, azaz önmagunkkal és környezetünkkel csak akkor lehetünk harmonikus viszonyban, ha szenvedélyesen keressük és nem vakon hisszük, hogy már megtaláltuk az egyedüli igazságot.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp