Egyes elemzők szerint az izraeli-palesztin konfliktus és az antiszemitizmus növekedése között egyenes összefüggés van, a muszlimok többségben vannak az antiszemita incidensek tettesei között, ezért azokban az európai országokban rosszabb a helyzet, ahol nagy számú muszlim közösség él. Ám a teljes kép nem ilyen lehangoló: Berlinben és Budapesten virágzik a zsidó élet. A Newsweek európai zsidókról szóló cikkének 3. részét olvashatják.
A zsidó közösségek Európa-szerte biztonsági infrastruktúrára és a védelem fokozására költik a pénzt. A toulouse-i merénylet után a Szochnut vészhelyzeti segélyalapot hozott létre, amely mostanáig 4 millió dollárt osztott szét biztonsági intézkedésekre több mint 30 országban 116 zsidó szervezet között. Nagy-Britanniában a kormányzat évi 2,5 millió fontot költ a zsidó iskolák biztonsági őrségére.
A közel-keleti események, elsősorban az izraeli-palesztin konfliktus és az antiszemitizmus növekedése között egyenes összefüggés van, állítja a Community Security Trust szóvivője, Mark Gardener. A gázai történések a támadások fellángolását hozták magukkal. „A helyzet olyan, mint egy nyomás alatt lévő kukta, ami csak arra vár, hogy valami szétvesse. A zsidó közösségek rasszista támadások célpontjai.”
Ez idáig a brit zsidóság nem szenvedett el a toulouse-ihoz és a brüsszelihez hasonló merényletet, bár ez nem a dzsihádistákon múlt. 2011-ben szomáli csapatok Afrikában agyonlőtték az Al-Kaida egyik vezetőjét, mikor az autójával megpróbált áttörni egy ellenőrzőponton. A kocsijában talált dokumentumok között olyan támadások részletes tervei voltak, amelyek az Eton College, a Ritz és a Dorchester szállodák és a nagyszámú zsidó lakossággal bíró londoni Golders Green és Stamford Hill negyedek ellen irányultak volna.
A következő évben kilenc brit dzsihádistát ítéltek el terrorcselekmények tervezése miatt, melyek között szerepelt két rabbi elleni merénylet terve, valamint elítéltek egy oldhami (Észak-Anglia) házaspárt, akik a manchesteri zsidó közösség elleni támadást terveztek.
Gardener szerint a muszlimok többségben vannak az antiszemita incidensek tettesei között. „A helyzet nem olyan szélsőséges, mint Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában vagy Malmöben, ahol az antiszemitizmus nagyon megnehezíti a zsidók életét, de a jelenség létezik. Sok muszlim azt gondolja, hogy a 9/11 zsidó összeesküvés eredménye volt, hogy zsidók kezében van a média, és hogy a zsidó pénz mozgatja a politikát. Persze vannak muszlim szervezetek, amelyek felszólalnak az antiszemitizmus ellen, és sok muszlim vezető nagyon jól tudja, mekkora kárt okoz az antiszemitizmus a saját közösségüknek.”
A teljes kép azonban nem ennyire lehangoló. Berlinben és Budapesten virágzik a zsidó élet. A Holokauszt egykori epicentrumáról nehéz elhinni, hogy a zsidó újjászületés központja lehet –, de a német főváros ma a világ egyik leggyorsabban növekvő, több tízezres zsidó közösségének otthona. Különösen a fiatal németek érzik úgy, hogy a zsidóság jelenléte nélkül a város, elsősorban a művészet, a kultúra és az irodalom nem teljes. A háború előtti szép idők nem térnek vissza, de felidézhetőek, és ihletet adhatnak egy új német-zsidó kultúrának.
A berlini zsidó élet megújulását elősegíti az Oroszországból történő bevándorlás és az egyre nagyobb számban német útlevélért folyamodó izraeliek megérkezése is.
Magyarország ad otthont a térség legnagyobb őshonos zsidó népességének, amelyet általában nyolcvan-százezresre becsülnek, bár ennek a számnak csak talán egyötödét teszik ki azok, akik kapcsolatban állnak a zsidó közösséggel. Budapesten tucatnyi működő zsinagóga található, egy virágzó közösségi ház, éppúgy, mint kóser boltok, bisztrók és éttermek. Nyaranta kormányzati és fővárosi támogatással rendezik meg a Zsidó Nyári Fesztivált. A VII. kerület, a régi zsidónegyed ma a város legfelkapottabb része, ahol számos bohém romkocsma található.
A közösségi élet éppen csak pislákolt a kommunizmus alatt. Egészen mostanáig a zsidó közösségről sokan úgy vélték, elszigetelt és öncélú. Csak rövid ideje kezdi újra életre kelteni az aktivisták új nemzedéke, melynek egyik tagja Schönberger Ádám. Ők nem annyira a vallással, mint inkább a kultúrával, társadalmi és erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak. Schönberger Ádám az egyik alapítója a Sirály nevű szórakozóhelynek, amely az év során fog újra megnyílni.
Mindennek eredményeként sok magyar zsidó ismét bízik magában és büszke örökségére. Olyannyira, hogy bojkottálják a kormány által szervezett Holokauszt-megemlékezéseket, mivel a kormányzat szemére vetik, hogy az mentegeti Magyarországnak a Holokausztban való kollaborációját. A kormány ezt határozottan tagadja, és felhívja a figyelmet, hogy számos tisztségviselő, így a köztársasági elnök is elismerte már Magyarország felelősségét.
„Új meghatározást kell bevezetnünk arra, mit jelent zsidónak lenni” – mondja Schönberger. „Nem hiszem, hogy egyedül a vallási folytonosságban túl sok lehetőség lenne. Meg kell ismertetnünk az emberekkel az örökségüket, és új viszonyítási pontokat kell találnunk a számukra, hogy kapcsolódni tudjanak ahhoz. Ezek lehetnek kulturálisak vagy a társadalmi aktivitással, a tikkun olammal, a világ megjavításával kapcsolatosak.”
A cikk eredeti változata a Newsweek magazinban jelent meg. Befejezését augusztus 28-án közöljük. Fordította: Rozgonyi Dóra.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
