A legrégebbi közel-keleti fémtárgyat tárták fel Izraelben

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A legrégebbi ismert közel-keleti fémtárgy, egy 7000 éves réz ár került napvilágra Izraelben, a leletről a PLoS ONE nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban számoltak be izraeli és német régészek. A Tel Tszaf lelőhelyet, a középső kőrézkori, Kr.e. 5200 és 4600 között lakott települést az 1950-es években fedezték fel. A Haifai Egyetem, a jeruzsálemi Héber Egyetem, valamint a berlini Német Régészeti Intézet együttműködésében az 1970-es évek végétől folynak a feltárások, és Tel Tszaf a térség egyik legértékesebb kőrézkori lelőhelyének bizonyult.

7000 éves réz ár Tel Tszáfból
7000 éves réz ár Tel Tszáfból

A leletek tanúsága szerint a Jordán folyó közelében fekvő Tel Tszaf virágzó, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező település volt. Eddig négy nagyméretű vályogtégla épületkomplexumot tártak fel, a lakóhelyiségek mellett kemencék, valamint gabonatárolók kerültek napvilágra. A hombárok akár 15-30 tonna gabona egyidejű raktározását is lehetővé tették, ami példa nélküli mérvű készletezést jelent a korabeli viszonyok között.

A régészek festett kerámiaedények sokaságát tárták fel, valamint 2500 kagylóból készített gyöngyöt. Feltártak 100 kőgyöngyöt is, valamint találtak obszidián tárgyakat, amelyek Anatóliából vagy a mai Örményország területéről kerültek Tel Tszaf lakosainak birtokába. Napvilágra kerültek mezopotámiai eredetű, az úgynevezett ubaidi kultúrához tartozó kerámiák, ahogy a Nílusból származó kagylók is.

Az eddigi legfontosabb lelet mégis egy mindössze 4,1 centiméteres réz ár, amelynek hegyének 1 milliméter, a legszélesebb részének pedig 5 milliméter az átmérője. Az eszköz korát 7000 évesre becsülik a tudósok. A teljesen korródálódott fémeszköz összetételét energia-diszperziós röntgen-fluoreszcens színképelemzés segítségével végezték el, s mint a vizsgálatok kimutatták, a réz 6 százalék ónt, 0,8 százalék arzént, valamint nyomokban ólmot és vasat is tartalmazott.
“Hasonló összetételű fémtárgyakat a levantei térségben eddig kizárólag a középső bronzkorból, a Kr.e. 2. évezredből ismertünk” – hangsúlyozta Joszif Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora. Mint rámutatott, a lelet másik érdekessége, hogy a fémet távolról, 1000 kilométerről, a Kaukázusból importálhatták, ami újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy Tel Tszaf milyen fontos szerepet játszott az ókori világban.

Forrás: mti.hu

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp