Exodus, avagy a zsidók legújabb kivándorlási hulláma Európából

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Franciaországban, Görögországban, Magyarországon és Németországban előretört a szélsőjobb, az antiszemitizmus erősödését Franciaországban, Magyarországon és Belgiumban érzékelték leginkább egy EU-s kutatás válaszadói. A gázai háború fokozza az antiszemitizmus mértékét Európa-szerte, sokak számára az Izrael politikájával való szembenállás igazolásul szolgál a nyílt zsidógyűlölethez, még akkor is, ha sok zsidó szintén erőteljesen támogatja a palesztin állam létrejöttét. A héten több részletben közöljük a Newsweekben megjelent átfogó körképet az európai zsidóság jelenlegi helyzetéről.   A tömeg bosszúért üvöltött, a lövedékek pedig záporoztak a zsinagógára, míg az imádkozók összezsúfolódtak az épületben. Akár valahol Európában az 1930-as években – csakhogy ez Párizs keleti részében történt 2014. július 13-án.

Több ezres tömeg gyűlt össze, hogy tiltakozzon a Gáza ellen végrehajtott izraeli légitámadások miatt. A tiltakozás azonban hamarosan a zsidók elleni általános erőszakba torkollott. A zsinagógába szorultak közül valaki később azt mondta az izraeli televíziónak, hogy a kinti viszonyok „az intifádára [az izraeli megszállás elleni palesztin felkelésre] emlékeztettek”.

Izrael-ellenes tüntetés Párzsiban 2014. július 13-án
Izrael-ellenes tüntetés Párzsiban 2014. július 13-án

A bent rekedt zsidók közül néhányan kiverekedték magukat az épületből, miközben a rohamrendőrség igyekezett föloszlatni a tömeget. A francia miniszterelnök, Manuel Valls „a legkeményebben” elítélte a támadást, az egyik közösségi vezető, Joel Mergei pedig „legmélyebb megdöbbenését és felháborodását” fejezte ki. Mint kiderült, eredménytelenül. Két héttel később 400 tüntető egy zsinagógát és több, zsidó tulajdonban lévő üzletet támadott meg a Sarcelles-ben, Párizs északi negyedében „halál a zsidókra” kiáltással. A támadást még ki is plakátozták előre, mint annak idején a pogromokat a cári Oroszországban.

Bár a legtöbb erőszakos cselekmény Franciaországban történt, az antiszemitizmus mértéke Európa-szerte növekszik, s ezt a gázai háború is fokozza. Az Egyesült Királyság-beli Community Security Trust (CST, a zsidó közösség biztonságát monitorozó non-profit szervezet) szerint kb. 100 antiszemita incidens történt júliusban, kétszer annyi, mint általában egy hónap alatt. A CST ezért biztonsági figyelmeztetést adott ki a zsidó intézmények számára. Berlinben egy csoport Izrael-ellenes tüntetőt akadályoztak meg abban, hogy egy zsinagógára támadjanak. A belgiumi Liege-ben egy kávézó tulajdonosa táblát tett ki az üzletre, mely szerint a kutyákat szívesen látja, ám a zsidókat nem.

A francia és európai zsidóság egy részét az erőszak nem éri váratlanul. Hetven évvel a Holokauszt után a legrégebben jelenlévő gyűlölet ismét felüti fejét a világban. Némelyeknek az Izrael politikájával való szembenállás igazolásul szolgál a nyílt zsidógyűlölethez, még akkor is, ha sok zsidó szintén erőteljesen ellenzi Izrael jobbratolódását és támogatja a palesztin állam létrejöttét.

A Jewish Chronicle szerkesztője, Stephen Pollard szerint „Ezeket az embereket nem azért támadták meg, mert az izraeli kormány politikáját támogatják. Azért támadták meg őket, mert zsidók, akik a mindennapi életüket élik.”

Az egyik májusi hétvége például mintha csak összefoglalná, milyen sötét is a helyzet. Május 24-én egy támadó egy Kalasnyikov gépkarabéllyal tüzet nyitott és négy embert megölt a brüsszeli Zsidó Múzeumban. Másnap az Európai parlamenti választásokon a szélsőjobb előretört Franciaországban, Görögországban, Magyarországon és Németországban. Franciaországban a Nemzeti Front győzött az EP-választáson, amiről sokan úgy vélik, annak előjele lehet, hogy végül az országos parlamenti választásokon is magához ragadhatja a hatalmat.

Temetés a brüsszeli Zsidó Múzeumnál történt lövöldözés után
Temetés a brüsszeli Zsidó Múzeumnál történt lövöldözés után

Talán a legmegrázóbb a görögországi Arany Hajnal párt előretörése. A párt, amely nyílt neo-náci nézeteiről ismert, a szavazatok csaknem 10 %-át szerezte meg, ezáltal három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe.

Magyarország egyes vidékein, különösen az elszegényedett északi és keleti régióban, a Jobbik a kormányon lévő jobboldali Fidesz ellenzéke. A Jobbik az európai választásokon a szavazatok 14,7 %-át szerezte meg. A párt tagadja az antiszemitizmus vádját, noha még Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője is elutasítja a velük való együttműködést az Európai Parlamentben.

2012 novemberében a Jobbik egyik vezető parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton azt javasolta, állítsanak össze listát a magyar zsidókról, elsősorban a Parlamentben és a kormányzatban dolgozókról, mivel „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek. (Gyöngyösi később bocsánatot kért, mondván, csak az izraeli-magyar kettős állampolgárságú zsidókra utalt.)

Jobbik tüntetés Soroksáron
Jobbik tüntetés Soroksáron

Egyes körök sötét idők előjeleinek látják a brüsszeli támadást és az EP-választási eredményeket. „Mikor szólnak az amerikai és az izraeli zsidók az európai zsidóknak, hogy indulni kéne?” – teszi fel a kérdést az ismert amerikai zsidó újságíró, Jeffrey Goldberg. Hát nagyjából most.

INDULÁS

Egy kutatás szerint, amelyet az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége publikált 2013 novemberében, a megkérdezettek 29 %-ának fejében fordult már meg a kivándorlás gondolata azért, mert nem érezte magát biztonságban. A felmérés megjegyzi, hogy a zsidóság Európa-szerte „inzultusnak, diszkriminációnak és fizikai erőszaknak van kitéve, és – az Európai Unió és tagállamai közös erőfeszítései ellenére – nem tűnik úgy, hogy mindez a múlté akarna lenni.”

A felmérés résztvevőinek kétharmada úgy véli, az antiszemitizmus létező probléma a vizsgált országokban. Összesen 76 % válaszolta, hogy hazájában a megelőző 5 évben az antiszemitizmus fokozódott. A helyzet legjelentősebb romlását Franciaországban, Magyarországon és Belgiumban érzékelték a válaszadók. Az Európai Zsidó Kongresszus elindította a sacc.eu internetes oldalt, amely incidens esetén tanáccsal és kapcsolattartási információval szolgál.

„A tendencia riasztó” – mondja Natan Saranszki, a Szochnut elnöke (a Szochnut a diaszpóra zsidósága és Izrael kapcsolatait ápoló világszervezet). „Európában a biztonságért való aggodalom fokozottabb, mint Ázsiában vagy Dél-Amerikában, a bizonytalanságérzet növekszik. Szinte hihetetlen, hogy Franciaországban, Belgiumban és sok más országban a zsidókat figyelmeztetik, ne menjenek az utcára kipában.”

A New York-i székhelyű Anti-Defamation League (ADL, Rágalmazásellenes Liga, az antiszemitizmus ellen és az emberi jogokért küzdő nemzetközi civil szervezet) felmérése hasonló eredményt mutat. Az ADL Global 100 című közvélemény-kutatás 102 ország 53 000 nagykorú állampolgárának válaszait vizsgálva azt találta, hogy 26 %-uk mély antiszemita előítéleteket táplál. Ezek a válaszadók a tizenegy, a zsidókra vonatkozó negatív sztereotípia közül hat vagy több esetben választották a „valószínűleg igaz” feleletet.

A kutatás szerint Európában Svédországban a legalacsonyabb az antiszemitizmus, Kelet-Európában pedig a Cseh köztársaságban, a kép azonban még ennél is árnyaltabb. Svédország harmadik legnagyobb városa, Malmö a zsidóság számára az egyik legkevésbé biztonságos hely Európában. Az antiszemita támadások száma 2010 és 2012 között megháromszorozódott. 2012 során a város kb. 700 fős zsidó közössége 60 incidenst jegyzett föl. 2012 októberében pedig a zsidó közösségi háznál bomba robbant.

Izrel-ellenes tüntetés Malmöben
Izrel-ellenes tüntetés Malmöben

Hannah Rosenthal, az USA Külügyminisztériumának antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős különleges megbízottja úgy fogalmazott, hogy Malmö az „új antiszemitizmus” markáns példája, ahol a zsidógyűlöletet az Izrael iránti gyűlölet álruhájába öltöztetik.

A zsidó vezetők véleménye szerint az izraeli kormánynak vagy palesztin-politikájának kritikája nem antiszemitizmus. A konfliktussal kapcsolatos józan, nyílt vita üdvözlendő, különösen most, amikor Gáza kapcsán magasra csapnak az indulatok. De a Közel-Kelet egyetlen demokratikus államának megszállottan engesztelhetetlen démonizálása és pusztulásának kívánása már antiszemitizmusra utal.

Az online közösségi oldalak  jól használható felületet adnak a gyűlölet terjesztésére, ezt pedig előmozdítja az iszlamisták és a baloldal közti szövetség, mondja Ben Cohen, a Some of My Best Friends: A Journey Through Twenty-First Century Anti-Semitism (A legjobb barátaim között is… – Utazás a XXI. századi antiszemitizmusban) című mű szerzője. „Az az állítás, hogy a zsidóság az egyetlen nemzet, amelynek nincs joga az önrendelkezéshez, Izrael befeketítése, mintha csak a náci Németország vagy a fajüldöző Dél-Afrika reinkarnációja volna, a kijelentés, hogy az ’Izrael-lobbi’ a háttérből manipulálja az Egyesült Államok külpolitikáját – mindez kétségtelenül antiszemitizmusra vall.”

(A cikk eredeti változata a Newsweek magazinban jelent meg. A folytatás:

Keletnek forduló szívek
Terror és virágzó zsidó kultúra
A gazdag birodalom

Fordította: Rozgonyi Dóra.)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp