A Halál a zsidókra nevű település névváltoztatását kéri a Simon Wiesenthal Központ

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Egy kis francia település még valamikor a középkorban kaphatta a Halál a zsidókra nevet, amikor még nagy divat volt a zsidók üldözése a térségben. Most azonban a Simon Wiesenthal Központ vezetője úgy gondolta, hogy elérkezett az idő a névváltoztatásra. A franciák viszont nem igazán rajonganak az ötletért.

„Megdöbbentő, hogy ez a név észrevétlen maradt az elmúlt hetven évben, amióta Franciaország felszabadult a náci uralom alól” – írta a Simon Wiesenthal Központ vezetője a francia belügyminiszternek, annak a településnek a névváltoztatását követelve, amelyet úgy hívnak: La Mort aux Juifs – azaz Halál a zsidókra.

Mort aux Juifs
Mort aux Juifs

Shimon Samuels levelével ellentétben azonban valójában nem volt észrevétlen a név, amely a 11. század óta, mások szerint 1306 óta létezik: 1992-ben már kérte egy szervezet a néhány házból álló település nevének megváltoztatását, sikertelenül. „Senkinek nincs baja a zsidókkal, de nem lep meg, hogy az ügy megint előjött” – mondta a BBC-nek Marie-Elizabeth Secretand. Courtemaux polgármester-helyettese szerint nevetséges belekötni a régi név jelentésébe.

Franciaország ma a legnagyobb európai zsidó közösségnek ad otthont, félmillió fővel, ám az elmúlt évezredben többször voltak üldöztetésnek kitéve az országban. II. Fülöp Ágost uralkodásának kezdetén 1181-ben a zsinagógák elvételét, a zsidók ingatlanjainak konfiskálását és kiűzetésüket rendelte el a királyi földekről – igaz, nem a teljes királyságból. 1198 után azonban engedélyezte visszatérésüket. Utódja, IX. Lajos azonban ismét vagyonelkobzást rendelt el a keresztesháborúk finanszírozására.

1306-ban IV. (Szép) Fülöp rendelkezett hasonló módon, kiűzetve őket, ismét a kincstár pénzügyi problémái miatt. Kilenc évvel ezután azonban visszatérhettek. A tiltások és engedélyezések váltakozása később is megmaradt, az egyenjogúsítás a 18. században indult és Napóleonnal teljesedett be.

A falu neve azonban nem egyedülálló: Spanyolországban a közelmúltig létezett egy Castrillo Matajudíos nevű település. Castrillo, a zsidóölő azonban már nincs a térképen, miután májusban az 56 fős falu 29 lakója a változtatás mellett szavazott – bár némi ironikus stichhel. A falut ugyanis Castrillo Motajidíosra nevezték át. Az egyetlen betűmódosítással így a zsidóölőből zsidóhalom lett.

Forrás: index.hu via bbc.com

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp