A mindenhatóság kihívásai

Általában egy hős küldetése akkor teljesül, ha legyőzi az erejét megkérdőjelező kihívásokat, és legyőzhetetlenné válik. De vannak olyan történetek, ahol az izgalmak sora éppen ekkor kezdődik. Radvánszki Péter rabbi írása a Váetchánnán hetiszakaszról.

A múlt héten mutatták be a mozik a Lucy című filmet. A történet lényege, hogy a főszereplőnőt elrabolják, majd egy drog hatására szuperképességeket szerez, legyőzhetetlenné válik. Új tulajdonságai segítségével bosszút állhat az elrablóin. A kritikusok többségének tetszik a film, de a legfőbb negatívumként azt írják le, hogy „az első félórában kiderül, hogy Lucy legyőzhetetlen, innentől kezdve el is felejthetjük az izgalmakat.”

Lucy
Lucy

Az az igazság, hogy nagyon meglepett ez a gondolat. Miért gondolják a kritikusok, hogy nem izgalmas egy mindenható ember élete? Valószínűleg azért, mert egy bizonyos fajta hőshöz szoktak hozzá. Ez az általunk leginkább ismert hőstípus az ismeretlenségből lép ki, és legyőzve a kihívásokat, megoldva a feladatokat eléri a beteljesedés állapotát. A teljes tehetetlenségből halad a cél, a teljes hőssé válás, az élet tökéletes irányítása felé. Így drukkolunk Odüsszeusznak, Héraklésznek, James Bondnak, Jákobnak és Józsefnek. Ezen hőstípus történeteit olvasva, látva, azon izgulunk, hogy sikerül-e a feladatot elvégeznie. Hiszen általában nagy bajba kerül, eleinte gyengének látszik, kicsinek tűnnek az esélyei. Akkor éljük át a katarzist, ha mindennek ellenére sikerül a célba befutnia.

Azonban létezik egy másik fajta hős, akiről talán kevesebbet hallani. Ő az, aki eleve legyőzhetetlen erővel, hatalommal születik, és ez élete legnagyobb kihívása. Nem a környezetében, hanem önmagában van a démon, amivel küzd. Amikor róla olvasunk, nézzük filmen, vagy akár a híradóban látjuk, nem izgulunk azon, hogy elvégzi-e a feladatot, mert tudjuk, hogy ez úgyis mindenképp sikerülni fog. Az izgalom tárgya az, hogy nem rombolja-e le a világot célja elérése közben. Megérti-e a gyengék kiáltását és vállalja-e felemelésüket nagyobb hezitálás nélkül. Vagyis legyőzi-e belső démonát, mielőtt az kezdene uralkodni rajta. Ezért figyeljük izgatottan, hogyan teljesítik küldetésüket az egyébként halhatatlan hősök (például Hulk vagy Superman a képregények világából). Ezért nézzük feszülten a nagy hadsereggel és tűzerővel rendelkező államról szóló híreket. Abban hiszünk, hogy ő lehetne az a medve, aki ahelyett, hogy felfalná, megmenti a fuldokló varjút.

http://youtu.be/gJ_3BN0m7S8

Így drukkolunk Mózesnek, aki már története legelején megmutatja, képes embert ölni célja elérése érdekében. A kérdés azonnal felmerül: ha Mózes az öldöklésben és hatalmának könyörtelen használatában ilyen rettentően tehetséges, akkor miért nem romboltatja azonnal földig Egyiptomot, és hozza ki egyszerűen az egyiptomi hullahegyek közül az izraelitákat?

Az ősi hagyomány utal rá, de a középkori kommentátorok már nyíltan kimondják: az Örökkévaló és Mózes azért nem pusztítja el teljesen Egyiptom népét, mert ők is mindannyian Isten teremtményei. Nem arra születtek, hogy erőszakos halállal haljanak meg, hanem azért, hogy teljes életet élhessenek. Valahol, valamilyen szinten az izraeliták kistestvérei, akik rettenetesen szenvednek az elnyomástól, de valamiért nem tudnak ellene cselekedni. A csodák arra valók, hogy az utolsó pillanatig esélyt kapjanak a visszatérésre a rossz útról. A kihívás itt tehát nem a küldetés teljesülésében van, hanem abban, hogyan lehet a legkevesebb erőszakkal befejezni. A hős itt abba bukhat bele, hogy túllő a célon. Azt hiszi, hogy elpusztítható, és emiatt dühében nem tudja irányítani romboló erejét. Ebbe bukik végül bele Mózes, bár ekkor már saját népével áll szemben.

Mirjam halála után vagyunk, amikor is a nép, víz hiányában, elkeseredésében sokadszorra kezd lázadni vezetője ellen. Ebben a kritikus jelenetben Mózes vizet fakaszt a szikláról, és lényegében azt kiáltja „Ti lázadók, azt hittétek, hogy én erre nem vagyok képes?!” Ez a dühroham az oka annak, hogy nem léphet be az Ígéret Földjére. A Tóra ötödik könyvében kiderül, az utolsó pillanatig a népet hibáztatja, hogy nem teljesülhet álma. A mostani hetiszakasz neve Mózes könyörgésére utal az Örökkévalóhoz, amiben azt kéri, hadd mehessen be a néppel együtt a sokat vágyott országba. Sajnos nem talál meghallgatásra, talán pont azért, mert nem ismeri el, hogy saját népét árulja el ereje fitogtatásával.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp