Kiélezett viták a Mazsök-pályázatok eredményei miatt

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) közzétette idei működési pályázatának döntéseit és az általuk támogatásra érdemes projektek listáját is. Többen is sérelmezik az eredményeket, arra utalva, hogy a közalapítvány kuratóriumában résztvevő szervezetek „maguknak osztják ki” a támogatások nagy részét. A Mazsök elnöke mindezt határozottan visszautasítja.

A Mazsök jelenleg hattagú pályázati bizottságának egyik tagja szerint mindenki a legjobb tudása és lelkiismerete szerint végzi bírálói munkáját, bár tudják, lenne mit javítani a pályáztatási rendszeren. Például tematikusabb, konkrétabb pályázatokat kellene kiírni. Az elégedetlenséget idén az is okozhatja, hogy a kormány menet közben kötelezte a Mazsököt egy új elszámolásra, tehát a már futó pályázatok költségvetését kellett módosítani.

Mazsök alakuló ülés 2012-ben
Mazsök alakuló ülés 2012-ben

A bizottsági tagok azért gyakorló közösségi emberek, hogy legyen rálátásuk a szervezetekre és azok munkáira, ellenkező esetben szakmaiatlansággal lehetne vádolni őket. A tagok nem szavaznak akkor, amikor az ő szervezetükre kerül sor, így próbálnak objektív döntést hozni. Vita ritkán alakul ki, de akkor sem konkrét szervezetek miatt, inkább elveken, hogy milyen célt érdemes jobban támogatni. „Nehéz döntés, hogy a több száz jelentkezőből ki essen ki, a legtöbb pályázó ugyanis megérdemelné a támogatást” – mondja az egyik bíráló.

A Mazsök kuratóriumának tagjai:

Zoltai Gusztáv, Dr. Feldmájer Péter, Streit Sándor (a Mazsihisz képviseletében), Balázs Gábor (ortodoxia), Gárdos Bernadett (Szim Salom), Or-Csillag Shai (független), Sessler György (Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete), Dr. Moskovits David (Amerikában elő, ortodoxia), Dr. Bőhm Dávid (a magyar kormány küldöttje), Oberlander Bernard (EMIH), Dr. Szeszler Anna (független), Dr. Köves Máté (EMIH), Bodnár Dániel (EMIH), Csomó Shaul Taly (MAZS Alapítvány), Megyeri András (Tett és Védelem), Dr. Michael K. Silber (független).

Egy másik bíráló, Kürti Csaba, a JMpoint elnöke szerint a mostani rendszer átláthatóbb és hatékonyabb is. Szigorúak például a pályázat alaki szabályai és az elszámolás is, figyelik, hogy az előző támogatást mire költötték, beszámolókat kérnek, ugyanakkor bővítették a jogosultak körét, egyesületeken kívül már alapítványok is pályázhatnak. Azért jó, hogy ilyen sokszínű a bíráló bizottság, mert így az oktatástól, az ifjúsági és vallási programokon át a helytörténeti kutatásokig szinten minden „ágazat le van fedve”, azaz minden bírálónak megvan az a terület, amit fontosnak tart támogatni. A bizottság döntéseit a Mazsök kuratóriuma hagyja jóvá, általában változtatás nélkül.

A szervezet elnöke, Szabó György leszögezte, sokkal korrektebbül, demokratikusabban és racionálisan működnek most, mint az előző vezetés alatt. „Nincs szó semmilyen összejátszásról. A Mazsök 2012-től több mint megduplázta a pályázatokon elérhető pénzkeretet: 30-40 millióról évi 100 millió forintra, kibővítettük a pályázó szervezetek körét. Ennek köszönhetően a tucatnyi szervezettel szemben idén már több mint negyvenet támogattunk.

Szabó György, Fotó: valasz.hu
Szabó György, Fotó: valasz.hu

A projektek esetében az e célra felhasználható összegnek több mint hatszorosa érkezett be igényként. És több mint száz szociálisan rászoruló gyermeket 50-100 ezer forint közötti összeggel segítünk”. Szabó György állítása szerint neki nincs is beleszólása, hogy ki és mennyit nyerjen. A döntési mechanizmusban próbálják kiszűrni az ismeretlen szervezeteket, igyekeznek a sokszínűséget és az igazságosságot szem előtt tartani, s azt is, hogy amely szervezet állami támogatást kap, az – lehetőleg – ne nyerjen Mazsök-pályázatokon. A szervezeti-működési pályázaton a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete és a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete mindig a maximumot kapja, azaz 4,8 millió forintot.

A Mazsök három pályázatán (projekt, szervezeti-működési, szociális) összesen 100 millió forintot oszt szét évente. Idén a szervezeti-működési pályázaton összesen 46,6 millió forintot nyert 39 pályázó (51-en pályáztak, 12-t elutasítottak).

Radnóti Zoltán, a Bét Sálom zsinagóga rabbija egy közösségi oldalon indított vitafórumot. A szervezeti-működési pályázatról szóló írásában a Köves Slomó vezette EMIH-ről azt írta, 7 szervezettel (Tett és Védelem Alapítvány, Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány, Chabad Lubavits Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány, Gláser Jakab Emlékalapítvány (Teleki tér), Kóser Élelmiszert Gyártók és Forgalmazók Egyesülete, Hanna Klub Nőkért és Fiatalokért Egyesület, Heszed Segítő Kéz Alapítvány) indultak a pályázaton, s a szétosztott összeg 15 százalékát meg is kapták, azaz 7,2 milliót. A Mazsihiszhez köthető szervezetek összesen 4,1 millió forintot nyertek, míg a reform ágazat képviselői méreteikhez képest jóval többet (Szim Salom 5,5 millió, Bét Orim 1,3 millió).

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a Mazsök működési pályázatán 5,5 milliót nyert, az oktatási projektek pályázatán pedig 250 ezret a Szukot a parkban című rendezvényükre. Mivel a Szim Salom az új egyházi törvénnyel kikerült az elismert egyházak köréből, azaz egyházi státusza megszűnt, nem jogosult állami támogatásra és az egyházaknak adható 1 százalékos adóra sem, amely egyébként az elmúlt években kb. 4,5-4,8 millió forintot hozott számukra. Ez indokolhatja, hogy a Mazsök működési pályázatán ilyen magas összeget kaptak, amely egyébként éves költségvetésük egyharmada. Ebből például a villanyszámlát, a lakbért és a kollégák bérét fizetik.

Radnóti Zoltán, Fotó: Kozma Zsuszi/vs.hu
Radnóti Zoltán, Fotó: Kozma Zsuszi/vs.hu

A rabbi bejegyzését kommentálók közül többen azt szorgalmazták, hogy a működési pályázatoknál vizsgálni kellene, hogy a szervezetekhez kihez, mihez köthetőek, az ernyőszervezeteknél nem szabadna a szövetségek és a tagok működési támogatását egy kalap alá venni, mert a szövetségek önálló szervezetek, önálló gazdálkodással, programokkal, viszont így a tagszervezetek nem indulhatnak külön. Viszont többen úgy vélik, hogy ugyanez fordítva igaz a projekt pályázatoknál, tehát ott külön is díjazni kellene azokat, amelyek több szervezet összefogásával jönnek létre. Sokan emelnek szót a fantomszervezetek ellen, amelyeket szigorúbban kellene kiszűrni.

A Mazsök elnöke leszögezte, hogy a szervezeti-működési pályázatokat a projekt pályázattal együtt érdemes vizsgálni, de felmerül például a Gólem Színház esete: ők működésre nem, de projektre kaptak támogatást, viszont, ha nem tudnak működni, hogyan hozzanak létre projektet. Esetleg bele lehet építeni a projektre nyert pénzt a működésbe, de az meg elvileg nem tisztességes.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp