„A vallás mindenkié”

Idén harmadik alkalommal került megrendezésre az a hagyományos szombat reggeli istentisztelet, amelynek keretében három befogadó zsidó hitközség deklaráltan kiállt az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) emberek mellett. Erről Langer Ármint, a berlini Abraham Geiger Kolleg rabbinövendékét, a szertartás vezetőjét kérdeztük.

Fotó: Mindenki Joga Radio Show
Fotó: Mindenki Joga Radio Show

Miért pont ezt a módját választottátok az LMBTQ-közösség melletti kiállásnak?

Az egésznek az a fő üzenete, hogy a vallás mindenkié, hogy a zsidóság magába foglal mindenkit, aki zsidónak születik vagy betér ebbe a vallásba. A hagyományunk során nagyon sokan megkérdőjelezték már azt, hogy vajon helyes-e az a magatartás, amelyet elődeink tanúsítottak a meleg közösséggel szemben. Ma viszont ott tartunk, hogy a vallásos zsidóság döntő többsége – ez ugye elsősorban az amerikai zsidóságot jelenti – azt mondja, hogy a melegek elutasítása a modern körülmények között nem helytálló, sem a bibliai szövegek, sem pedig a talmudi hagyományok mentén.

Ennek fényében, ma már szerte a világon vannak melegbarát istentiszteletek, amelyek többnyire semmiben sem különböznek a hagyományos istentiszteletektől, néha azonban vannak a témáról szóló extra toldalékok. Esetleg felolvasnak egy-egy alternatív imát, amely illik ehhez az alkalomhoz. A mi istentiszteletünk annyiban tér el egy átlagos szombat reggeli imától, hogy a liturgiai egységek között fölolvasnunk egy-egy olyan talmudi betoldást, amely a másság elfogadásáról szól.

Milyen betoldások jöhetnek itt szóba?

Például nagyon sokszor halljuk azt a racionálét, hogy a meleg kapcsolatokat azért nem lehet elismerni, mert azokból nem származik gyerek. Ez pedig ellentétes az első tórai parancsolattal, miszerint sokasodjatok és népesítsétek be a földet. Viszont a Talmud egyik legnagyobb rabbija, bizonyos Ben Azaj – aki nőtlen volt és nem voltak gyerekei – azt tanítja, hogy a világ nélküle és a gyerekei nélkül is tovább tud menni. Ezt a talmudi történetet mi is felolvastuk. Hilel rabbi is azt mondja: ne alkoss a másikról ítéletet addig, amíg nem voltál az ő helyében és az ő bőrében.

Langer Ármin (fotó: Ömer Sefa Baysal)
Langer Ármin (fotó: Ömer Sefa Baysal)

Honnan jött a melegbarát istentisztelet ötlete?

Amikor három évvel ezelőtt kitaláltam ezt, elmentem egy jeruzsálemi jesivába tanulni, és láttam, hogy Jeruzsálemben is volt már több melegbarát istentisztelet. Bécsben már hét-nyolc éve, Berlinben viszont csak idén másodszor szerveztek ilyet. Azt már nehezebb lenne megmondani, mikor is volt az első melegbarát istentisztelet, rengeteg hitközség – például a Szim Shalom – eleve melegbarátként definiálja magát.

Azonban nem minden hitközség ilyen toleráns, az ortodoxok például ennek teljesen az ellenkezőjét gondolják.

Igen, erre mondják azt, hogy két zsidó, három vélemény. Az ortodox értelmezésben nem elfogadható két azonos nemű ember kapcsolata, ezt én abszolút tiszteletben tartom, de ez az ő magánügyük. A mi rendezvényünknek azonban nem őket kell meggyőznie, olyan zsidókhoz szólunk, akik eddig még nem indultak el a saját zsidó útjukon, vagy letértek arról azért, mert a saját nemi identitásukkal nem tudták összeegyeztetni a vallásosságukat. Ők a mi célcsoportunk, zsidók, akik nem tudják, hogy lehet-e valaki egyszerre zsidó és aktívan meleg vagy leszbikus. És azt kell, hogy mondjam, el is értük a célunkat. Több emberről is tudok, akik ezeknek az istentiszteleteknek a hatására kezdtek el zsinagógába járni.

És mi a helyzet a neológokkal? A Szombatban tavaly ezt írtad: „Vajon az a nap is eljön, amikor a Lágymányosi vagy a Frankel zsinagóga vezetői és tagjai transzparensekkel (nem ellentüntetőként) vesznek részt a Meleg Méltóság Menetén?”

A magyarországi neológia azt állítja magáról, hogy a nemzetközi konzervatív zsidóssággal van egy ideológiai alapon. Ehhez képest a német, az angol vagy az amerikai konzervatív zsinagógák teljes mellszélességgel kiállnak a meleg közösség mellett, a konzervatív rabbiszemináriumok meleg rabbikat is avatnak. Az a jesiva például, ahol Jeruzsálemben tanultam, szintén konzervatív jesiva volt, mégis mindannyian együtt mentünk ki a melegfelvonulásra. Ezért kérdeztem a neológia képviselőitől, hogyha ők a konzervatív zsidósághoz tartoznak, akkor nem várhatnánk-e el tőlük, hogy támogassák a melegbarát rendezvényt.

Fotó: Mindenki Joga Radio Show
Fotó: Mindenki Joga Radio Show

Hogy a fenti kérdésedre pozitív legyen a válasz, ahhoz elegendő ez az évi egy istentisztelet, vagy ennél azért többre van szükség?

Ez nem elegendő, de a semminél több, és vannak további terveink. Örülnék, ha különböző hitközségek csinálnának egy ilyen közös rendezvényt. Tervezünk még beszélgetéseket vallásos emberek részvételével. És a mi istentiszteletünk is évről-évre fejlődik. Mindig igyekszünk egy hajszálnyival többet tenni az ügyért.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp