Palesztinokat vitt Auschwitzba: árulónak titulálták

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Huszonhét palesztin diákkal Auschwitzban járt, majd a médiában megjelent félrefordítás miatt kirúgták az állásából. Mohamed S. Dadzsani Daoudi szerint csak akkor keressük a békés megoldást, ha kialakul az empátia, ehhez viszont meg kell ismerni a másik szenvedését. Mohammed S. Dadzsani mindig magánál tartja Ámosz Óz Hogyan gyógyítsuk a fanatikust? című kötetének egyik példányát. „Mérsékeltnek lenni az extrémizmus korszakában forradalmi” – mondta három évtizeddel az után, hogy élete elvált a Fatahtól.

Harminc izraeli és huszonhét palesztin egyetemista vett részt abban a kísérletben, amit a jénai Friedrich Schiller Egyetem vezetésével és a Tel-Avivi Egyetem, a Ben Gurion Egyetem, valamint a Wasatia nevű, mérsékelt iszlám mozgalom hívott életre.

Az izraeli diákok a Betlehem melletti palesztin menekülttáborba, a palesztinok az auschwitzi és birkenaui koncentrációs táborokba látogatott el. „Egyrészt azt vizsgáltuk, hogy hogyan hat a másik szenvedésének megismerése közben megszülető empátia a résztvevőre, másrészt a kialakult empátia miként alakítja a megbékélés iránti igényt” – ismertette a kutatást a professzor.

Mialatt a palesztin résztvevők Auschwitzban voltak, a Hááretz nevű izraeli napilap leközölt egy angol nyelvű cikket a kutatásról. Az izraeli cikk szerint két holokauszt-túlélő vezette a diákokat a táborokban, ami az arab médiában már úgy jelent meg, hogy két zsidó szervezet biztosította a kutatás anyagi feltételeit.

Mire visszaérkezett, Dadzsanit tüntetők várták az egyetemen, transzparensekkel tiltakoztak ellene. „Hazaárulónak neveztek, palesztin diákok agymosásával, valamint azzal vádoltak, hogy elárultam a palesztin ügyet” – számolt be. A jénai Friedrich Schiller Egyetem és Németország nagykövetsége is nyilatkozatot adott ki, miszerint a jénai egyetem felelt a kutatásért, de Dzsadzsani munkahelye, az Al-Kudsz Egyetem elhatárolódott a professzortól, „az egyetem munkáltatókat tömörítő egyesülete elbocsátott.”

Meglátta a dolgok másik oldalát

A jeruzsálemi születésű Dadzsani családtagjaihoz hasonlóan Bejrútban tanult mérnök szakon. Az 1967-es hatnapos háború után csatlakozott a Fatahhoz, ahol bár katonai kiképzésben részesült, harcban nem vett részt, annak propagandarészlegén dolgozott. Nyolc évvel később dönteni kényszerült „Rengeteg problémával néztem szembe a Fatahon belül. Az értékek és az érdekek szembekerültek egymással, és tisztán láttam, hogy az érdekek fontosabbak voltak.”

A szervezet angol nyelvű sajtós munkatársaként 1975-ben Angliába ment, majd az Egyesült Államokba, és megszakított a kapcsolatát a Fatahhal.

„Külföldön töltött éveim alatt mindig arra gondoltam, hogy majd hazajövök” – mondta Dadzsani, aki Fatahos múltja miatt 25 évig nem térhetett vissza Izraelbe. 1985-ben Jordániában telepedett le, az Alkalmazott Tudományok Egyetemén tanított és megalapította a Politikai Tanulmányok Tanszékét. 1993-ban az izraeli hatóságok családegyesítésre hivatkozva engedélyezték, hogy visszaköltözzön Jeruzsálembe. Rákbetegséggel küzdő apja és egy súlyos asztmás roham után haldokló anyját kezelő izraeli orvosok gondoskodása után kezdett máshogy tekinteni az izraeliekre, „láttam a másik arcukat is”.

Tanárként is hatni akart a diákokra

„Én is, mint mindenki, aki palesztin intézményben tanult, a tagadás kultúráját tettem magamévá” – mondta Dadzsani. A holokauszt nem tanagyag a palesztin iskolában és egyetemeken, sőt annak tagadása elismerést vált ki. „Amikor először jártam a koncentrációs táborokban, rendkívül megrendültem” – ismerte be, „sokkolt az ember egy másik ember iránti embertelensége, láttam a mély és sötét oldalát az emberi gonoszságnak. Fontosnak tartottam, hogy felnyissam nemcsak a diákok szemét, hanem az értelmét is.”

Mohamed Dzsadzsani Fotó: Mct

Mohamed Dzsadzsani Fotó: Mct

Fordulópont

Arra a kérdésre, hogy mi volt az a fordulópont, ami végképp elindította ezen az úton, egy történetet mesélt el. 2006 ramadán hónapjában Dadzsani az otthona erkélyéről szemtanúja volt, amin a Ram nevű ellenőrzőpontnál kialakult helyzet bármikor erőszakos konfliktussá fajulhatott volna. Több száz palesztin akart egyszerre eljutni a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetbe, és ott imádkozni, az izraeli katonák pedig megpróbálták őket feltartóztatni.

A fegyverropogás hangját várta, amikor a vezető hivatalnok kompromisszumos megoldással állt elő. Nemsokára buszok érkeztek, és miután a palesztinok leadták a személyi igazolványaikat az izraeli katonáknak, felszálltak. „Mindenki megkapta, amit akart” – tette hozzá Dadzsani, „a palesztinok elmehettek imádkozni, és az izraeliek szemében mindezt biztonságosan tették.” Ekkor döntötte el, hogy létrehozza a Wasatia elnevezésű mérsékelt iszlám mozgalmat, amelynek célja, hogy békés úton képviselje a palesztinokat, segítsen elő kompromisszumos megoldásokat és lehetőségeket teremtsen a konfliktusban résztvevő felek hátterének megismeréséhez.

Nem bánta meg

És hogy ismét részt venne a kutatásban, egyértelmű választ adott: „Igen, és másokat is erre bátorítok. A holokauszt nem egyik napról a másikra történt, egy folyamat volt. Ki gondolta akkor, hogy mi közelgett? A legnagyobb tanulsága az, hogy azelőtt kell cselekednünk, hogy valami drasztikus és visszafordíthatatlan megtörténik, nem pedig utána, mert akkor már nem biztos, hogy kontrollálni tudjuk.”

Forrás: index.hu

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp