“Hitlert, de Teréz anyát is megtalálhatja magában mindenki”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Naponta bosszankodunk, ha csúnyán szól hozzánk az eladó, ha hideg van vagy ha túl meleg. Pedig az élet gyönyörű – mondja Edit Eger, aki Auschwitzot megjárva lett amerikai pszichológus, hogy háborús veteránokon és a szexuális erőszak áldozatain segítsen. Philip Zimbardo pszichológus meghívására látogatott Magyarországra a Hősök Tere kezdeményezés elindítására. Szerinte a tragédiát lehetőségbe lehet fordítani és arra kell figyelni, ami megvan, nem arra, amit elvesztettünk.

Edith Eger
Edith Eger

“Auschwitz, ahol sosem tudtuk, hogy a zuhanyból víz vagy gáz fog jönni, megadta a lehetőséget, hogy megtaláljuk magunkban a belső erőt” – kezdte a 86 éves Edith budapesti előadását az ELTE-n, hozzátéve, hogy az az álma, hogy „egy nap kéz a kézben fogunk sétálni, erőt merítve a különbségeinkből, és nem megpróbálva lealacsonyítani a másokat”. A borzalmas emlékek miatt nehéz visszajönnie, de Magyarországot máig gyönyörű és különleges helynek tartja – a Hősök Terét pedig olyan eszköznek, ami közelebb viszi az országot az álom eléréséhez. „A magyarok nagyon okos emberek, az eszkimóknak is el tudják adni a hűtőt. Nekem is magyar szívem van, amiért hálás vagyok” – mondta.

Csak zuhanyozni viszik

Szüleinek korábban volt jegye Amerikába, de végül nem utaztak el, nem tudták elhinni, hogy a dolgok ennyire elfajulhatnak. A marhavagonokba széder este (ünnep a zsidó “húsvétkor”) másnapján pakolták be őket.

Miután kiterelték őket a vagonból, az anyját korán őszülő haja miatt balra, őket jobbra küldték, Edith 16 éves volt, amikor megszeppenve anyja után próbált menni, egy kar megragadta:

“Sosem felejtem el, ahogy Mengele a szemembe nézett, és azt mondta, nemsokára találkozom az anyámmal, csak zuhanyozni viszik” – idézte fel a 70 évvel ezelőtti párbeszédet Edith.

A mát kell túlélni

Mengelével nem ez volt az utolsó találkozása: volt, hogy a doktor szórakoztatására zenész és táncos foglyokat verbuváltak az őrök. „Arra gondoltam közben, hogy a Rómeó és Júliát táncolom az Operaház színpadán, ahogy a szexuális erőszak áldozatai is gyakran kikapcsolnak, hogy túl tudják élni a traumát” – mondta. A kenyeret, amit cserébe kapott, megosztotta a többiekkel a barakkban.

Edith szerint nem pusztán a véletlenen múlt, hogy ki tudta túlélni a haláltábort: „Mi az életet választottuk, nem azt kérdeztük, hogy miért velünk történik ez, hanem azt kérdeztünk: most mit kell tennünk. Rengetegen meghaltak, mielőtt a nácik egyáltalán elértek volna hozzájuk, a kerítésnek rohantak, ahol halálra rázta őket az áram, én láttam a kék testeket. Vagy megtámadták az őröket, és azonnal lelőtték őket” – mondta, és felidézte, mi minden segített neki túlélni:

Az vagy, amit teszel, nem az, ami történik veled: „Révész bácsi, a balettmester már gyerekkoromban megmondta, hogy az életben befelé kell figyelni, az érzelmek is belülről jönnek. Csak akkor értettem meg, miről beszél, amikor édesanyám a marhavagonban magához szorított, és azt mondta, nem tudjuk hova visznek, mi fog történni, de azt, ami a fejedben van, senki nem veheti el tőled.”

Minden nap a mát kell túlélni: „A holnap lett a legjobb barátom. Sosem tudtuk, mi fog történni, de minden reggel azt mondtam magamnak, hogy ha a mát túlélem, holnap szabad leszek. Ezt máig minden reggel elmondom magamban.”

Csak mi vagyunk egymásnak: „Miután megborotváltak minket, a nővérem, Magda rám nézett, és megkérdezte, hogy néz ki. Azt mondtam, gyönyörű a szeme, mert rájöttem, hogy én vagyok a tükre. Magda mindig szexi volt, otthon Gábor Zsazsának becézték – arra kell figyelni, ami megvan, nem arra, amit elvesztettünk.”

Edithnek azt mondták, tetoválást nem is kap, mert a gázkamrába kerül. Nővérével a káoszt kihasználva tudtak elmenekülni, kikeveredtek a gázkamra felé terelt sorból. Később táborról táborra terelték őket, menetelés közben lelőtték azt, aki nem bírta tovább, volt, hogy ő is majdnem összeesett – azok a lányok cipelték, és mentették meg a biztos haláltól, akikkel korábban megosztotta kenyerét. „Aki csak magára gondolt, nem élte túl” – mondta.

Edith Eger
Edith Eger

Mindenki fejlődjön és szeressen

Mára Edithnek három gyereke, öt unokája és három dédunokája van – mint mondta, ez a bosszú legjobb formája. Edith azt mondta, elfelejteni, megbocsátani nem tudja, ami történt, de elfogadta: amikor egy texasi páciense kifejtette, hogy szíve szerint kiirtaná a négereket és a zsidókat, képes volt venni egy nagy levegőt, és csak annyit mondani: „Folytassa”.

“Meghalni könnyebb, mint élni. A születési anyakönyvi kivonatunkra nem az van írva, hogy az élet könnyű lesz. A tragédiát lehetőségbe lehet fordítani, addig ismeretlen képességeinket fedezhetjük fel” – mondta. A humorról is beszélt, ami nagyon fontos az életben. „Azt szeretném, hogy mindenki fejlődjön és szeressen, de nincs szeretet utálat nélkül, élet halál nélkül, vagy nyár tél nélkül. Hitlert, de Teréz anyát is megtalálhatja magában mindenki″ – mondta, majd hozzátette: „minden apróságért hálás vagyok, minden kis darab ételért, egy sétáért, vagy azért, hogy láthatom a gyönyörű virágokat nőni. Megtanultam jobban észrevenni és megbecsülni a dolgokat, és azt is, hogyan kell szeretni még azt is, amit nem szeretek″ – mondta.

Mi az a Hősök Tere?

A kezdeményezést többek közt Philip Zimbardo, Orosz Györgyi, Halácsy Péter és Orosz Gábor indították el, hogy a magyarok panaszkodás helyett mindennapi hősökként segítsenek egymáson és magukon. További részletek itt olvashatók.

Forrás: index.hu

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp