Horogkeresztre hangolva

Rényi András, művészettörténész, esztéta előadásában az emlékezetpolitika témakörét járta körül, s nemzetközi példákkal is illusztrálta, hogy a Szabadság téren épülő német megszállási emlékműnek miért volt ennyire hektikus a fogadtatása. A Bálint Ház új, Nemzedékek és emlékezet című szabadegyetemén, nyolc részben tíz képzőművész tart előadást az év végéig.

Rényi András
Rényi András

Egy decemberi kormányhatározatban tették közzé, hogy március 19-re, állami, azaz adófizetői pénzből elkészül a Szabadság téren egy sasos-Gábriel arkangyalos, német megszállási emlékmű. Majd az átadást május 31-re, a miniszterelnök születésnapjára tolták át. Ám még mindig dugdossák, nem lehet pontosan tudni, hogy fog kinézni. Az esztéta szerint a szobor szimbolikája miatt, ugyanis a birodalmi sason meg kellene, hogy jelenjen a birodalmi horogkereszt. Ez lenne a logikus, mert így a téren lévő, 1945-ben épült szovjet emlékművön díszelgő vörös csillaggal pont szemben lenne a másik, tiltott önkényuralmi jelkép. Párkányi Raab Péter készülő alkotása a Hősök terén lévő államalapítási szobor-együttes ellentéte, azaz a szuverenitás megszűnését jelöli, mondta Rényi, és hozzátette, azért kellhet a miniszterelnöknek ez az emlékmű, hogy jelezze: Magyarország egy új államalapítást hajtott végre. Amihez előbb nemzethalál szükséges, ezt fejezi ki az épülő szobor.

Hazánkban lépten-nyomon emléktáblákba, szobrokba botlunk, azt gondolják sokan, egy-egy ilyen tárggyal megtették, ami kötelező, tiszta lehet a lelkiismeret. A helyes emlékezet az egészséges emberi fejlődés része, ez igaz a nemzet szintjén is, folytatta a gondolatmenetet a művészettörténész. Szerinte az emlékezés kommunikációs szituáció, generációk adják tovább. Körülbelül 80 év, amíg személyesen átélhető egy múltbeli esemény, utána elveszíti személyességét, átalakul és a kulturális emlékezet része lesz. Emlékműveket, szobrokat ezeknek a történéseknek szoktak állítani. A holokauszt pont most kezd ebbe a kategóriába tartozni.

A hosszú bevezető után Rényi András számos példát mutatott, hogy milyen „jól működő”, „holokauszt-emlékművek” léteznek a világban.

Vannak az úgynevezett unheimlich emlékművek, amelyek valamilyen nyugtalanító, kényelmetlen helyzetet, érzést okozhatnak a közönségben. Például Berlinben „A meggyilkolt európai zsidóság emlékműve” nevű, különböző méretű és dőlésszögű betonoszlop sokaságából álló kőlabirintus. 2700 kőkocka áll 19 ezer négyzetméternyi területen. Közöttük sétálva egyensúlyvesztést, szédülést érzünk. Peter Eisenman alkotása 2005-ben 25 millió euróért készült el. Szintén Berlinben látható, a zsidó múzeumban Daniel Libeskind 49 oszlopa, amelyek döntött talajon állnak, s hasonló hatást váltanak ki. Budapesten Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrász és Can Togay filmrendező alkotása, a Cipők a Duna-parton emlékmű is ebbe a kategóriába sorolható. Az életnagyságú cipők a rakpart peremén sorakoznak, alattuk, a mélységben folyik a Duna.

Az ellen-emlékművek csoportjába az emlékezést „kikényszerítő” alkotások tartoznak. Például Hamburgban 1986 és 1993 között állt egy acél oszlop, amelyre bárki bármit ráírhatott. Nyilvános üzenőfalként működött. Sok mocskolódó feliratot is belevéstek. Időnként megtisztíották, majd végleg eltűnt. A berlini Bebelsplatzon található különleges „emlékmű” az ott lezajlott könyvégetésnek állít emléket. Több mint 20 ezer könyvet vetettek máglyára, zsidó, kommunista, liberális szerzők műveit. Micha Ullmann izraeli művész alkotása egy 5x5x5 méteres földalatti szoba, amelynek falait fehér, üres, éjjel-nappal világító könyvespolcok borítják. Az arra járók felülről, egy plexiüvegen keresztül pillanthatnak be az üres szobába. Az emlékmű mellett két tábla: az egyik az ismert Heine-idézet („Ez csak előjáték – ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak”), a másik a tényeket közli: „E tér közepén 1933. május 10-én nemzetiszocialista diákok több száz szabad író, publicista, filozófus és tudós műveit égették el.”

Rényi András előadásának végén azt ígérte, ha elkészült a Szabadság téri emlékmű, „tárlatvezetést” tart az érdeklődőknek.

Az emlékmű elkészültének és avatásának az ideje egyelőre ismeretlen, nagy a csend az egész ügy körül.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp