Zsidó büszkeség Kelet-Európában: egy lengyel tervezőnő új divatot teremt „zsidós” ruháival

Mostanában a varsói utcákon a fiatalok ruházatát nézegetve az ember csak későn kapcsol, mit is lát rajtuk éppen: például Dávid-csillagot, vagy egy „imádom a zsidókat” feliratot. Korábban a lengyelek ferde szemmel néztek a zsidókra, de azoknak az időknek vége. Mostanában kifejezetten divat zsidónak lenni Lengyelországban. 

A zsidós ruházati darabok egy 31 éves zsidó tervező, Antonina Samecka munkái. Tizenkét éves divatújságírói múlttal vágott bele a saját kollekció megtervezésébe 2011-ben. A Risk: Made in Warsaw (riskmadeinwarsaw.com) márkanév alatt pulóveranyagból készült pólóktól a nagyestélyi ruháig bármi megvásárolható, és egy férfipulóver akár 200 dollárba is fájhat. Samecka butikot nyitott a trendi varsói Szpitalna utcában, és az interneten is rendelhető termékekkel teleszórta Európa ruházati üzleteit. A márka már számos magazinban és újságban (például ELLE, The Business of Fashion, Polska Times) a lengyel divatpiac vezető márkájaként jelent meg.

A Risk Oy kollekció „zsidós” ruhái az egyik legjobban kelendő darabjai Samecka márkájának. A tervező szerint ezek azt sugallják, hogy „a zsidóság szexi”, de azért ez a büszkeségről is szól. „A rabbik azt mondták, hogy Ábrahám és Mózes is büszke lenne rám.”

Zsidó büszkeség és harc a sztereotípiák ellen

Samecka a zsidó büszkeséget egy – Birthright – izraeli utazáson tizenéves korában élte át először. Dávid-csillaggal a nyakában tért vissza szülővárosába, Varsóba. Holokauszt-túlélő nagymamája finoman szólva nem örült a nyakláncnak. „Nem a zsidó kultúra és hagyomány szerint nőttem fel. A kezdetektől fogva tudtam, hogy zsidó vagyok, bár egy menórán kívül nem volt a házban más hagyományos, zsidó tárgy.” – mondta Samecka. „A nagymamám féltett, hogy valami történhet velem, és így le is vettem a nyakláncot. Mégis szerettem volna tenni valamit a Dávid-csillag okozta megbélyegzés ellen.”

Az American Jewish Joint Distribution Committee minden évben szervez egy programot „7@nite” címmel, amelyben a Krakkó körüli a hét zsinagóga vesz részt. 2012-ben a Joint felvette a kapcsolatot Sameckával és a vállalkozás társalapítójával, Klara Kowtunnal, hogy szervezzenek egy divatbemutatót a krakkói rendezvény részeként. Ekkor készült el a zsidós kollekció, és meglehetősen nagyot szólt. Megszületett a döntés: a darabok állandó elemei lettek a Risk márkának, létrejött a Risk Oy.

Samecka szerint a zsidó jelképek beemelése a divatba nem csupán a zsidó büszkeség, hanem a sztereotípiák lebontása miatt is fontos. „Ha külföldön, azt mondom az embereknek, hogy zsidó vagyok, azt válaszolják: ó, nem is látszik rajtad. Az egyik legerősebb sztereotípia az, hogy egy zsidó hogy néz ki.”– mondta Samecka. „Persze a zsidós öltözet nem mindig trendi, de a mi darabjaink nagyon menők. Ezek nem egyszerű pólók, nálunk jók a modellek, szép a mintázat, kellemes az anyag, és még túlöltözöttnek sem érzi magát senki”.

Zsidó motívumok a divatban

A zsidó motívumok alkalmazása nem teljesen új a divatszakmában. 1993-ban a neves francia tervező, Jean Paul Gaultier bemutatta a „Sikkes rabbik” fantázianevű kollekcióját, amelynek főbb elemeit az ortodox zsidók öltözékéből vette át. 2011-ben a moszkvai St. Bessarion divatház bemutatójának őszi kollekciójában kiemelt szerepet kapott az ortodox stíl. (Korábban az Urban Outfitters sárga csillagos pólóját a heves tiltakozások nyomán kivonták a forgalomból.)

A Risk Oy egy másik irányba mozdult el: a vallásos zsidók „haragját” kiváltó túl erős zsidós motívumokat Samecka elhagyta, és egy kifinomultabb stílust kezdett alkalmazni.

„A Dávid-csillag úgy néz ki akár egy hópehely azoknak, akik nem ismerik” – állítja Samecka.

A nem zsidók között is nagyon népszerű

A legszembetűnőbb, hogy a Risk Oy nem csak a lengyel zsidók, hanem a nem zsidók körében is igen népszerű. „Zsidós ruhát hordani nagy divat mostanság… Olyan mintha egy népcsoporthoz tartoznék” – mondta Tom Sztaba, egy 26 éves nem zsidó, Risk Oy-rajongó varsói fiatalember. „Divatos mostanában zsidónak lenni Lengyelországban. Korábban a lengyelek ferde szemmel néztek a zsidókra, de azoknak az időknek vége.”

Samecka zsidó vállalkozóként, büszke lengyelországi sikereire, bár tudja, hogy az emberek még mindig azt feltételezik, hogy az ottaniak megrögzött antiszemiták. „Nem volt életbiztosítás zsidónak lenni korábban Lengyelországban, de manapság nincs miért aggódni” – mondta.

Sztaba szerint a zsidós ruhák nagyon kedveltek még a nem zsidók körében is. „Jó tudni, hogy a történet mögött van egy név, egy család, ami sokkal több, mint egyszerűen kimondani, hogy a nagyszülők Ukrajnában születtek, ahogy az enyémek is” – mondta. „Nem feltétlenül a divat miatt hordják ezeket a darabokat, habár jól néznek ki. Sokkal inkább a „történelmi jelentésük” miatt. Számtalan kérdés merült fel a kultúra és a történelem kapcsán, ezek nagyon érdekelnek engem. Tudom, hogy egy Dávid-csillagos pólótól még nem leszek zsidó, de úgy érzem, lehetőségem van megismerni egy másik kultúrát.”

„A Risk Oy népszerűsége a nem zsidók körében egy általános kulturális váltást jelent Lengyelországban, ami nem csak a zsidókról való közgondolkodást, hanem a zsidó közösség egészét is érinti”, állítja Jan Gebert, egy 32 éves, Varsóban élő zsidó újságíró. A jelenleg több ezer zsidó él Lengyelországban, ami persze igen csekély a korábbi, több mint hárommilliós közösséghez képest, de egyre erősebb az igényük arra, hogy a zsidó közélet újraéledjen.

„A kommunizmusnak leáldozott, és a zsidó élet új erőre kapott az elmúlt húsz évben Lengyelországban” – mondta Gebert, aki a zsidó kultúráról ír a La Repubblica számára. ” A közösség kicsi, erősen asszimilálódott, de a zsidó kultúra eleven, és vonzza a nem zsidókat manapság”.

A Risk Oy sikere csak egy példája a lengyelországi, a zsidó kultúrát is érintő változásoknak – mondja Gebert. Úgy tűnik, a zsidó történelem, a kulinária, a zene és művészet terén Lengyelország szinte belehabarodott a zsidó örökségbe. Az éttermekben, még a nem kóserekben is, tele lettek az étlapok a zsidó konyha remekeivel az elmúlt években. Krakkó kilenc napos fesztiválja – a „zsidó Woodstock” – a zsidó kultúra hatalmas ünnepe a zsidókról, nem zsidóknak. Az egész rendezvényen mintegy 30.000-en vesznek részt évente, így az egyik legnagyobb zsidó kulturális esemény a világban. Tavaly – az egykori gettó helyén – megnyílt a Lengyel Zsidó Történeti Múzeum. Több mint 180.000 látogatót fogadtak az első néhány hónapban, és még sokkal többen jöhetnek majd, mivel a múzeum állandó kiállítása idén őszre várható.

Gebert szerint a zsidó kultúra iránti hirtelen érdeklődés a nosztalgiának köszönhető. „Lengyelország bűntudatot „érez” a holokauszban játszott szerepe miatt. Ha tanúja vagyunk valami rossznak, és nem teszünk ellene semmit, az jó esetben valamilyen bűntudat eredményez. De ami még fontosabb, hogy Lengyelországban most nagyon erős a vágy a múlt és a második világháború előtti ország megismerése iránt” – magyarázta Gebert. „Nagyobb területen, egy vonzó kultúrájú, etnikailag vegyes országban minden sokkal jobban ment. A vallási, a kulturális – a zene és a művészeti – élet, sokkal különlegesebb volt a háború kitörése előtt.”

A zsidó kultúrával újonnan létrehozott kapcsolat a nem zsidó lengyelek számára egy lehetőség, hogy hazájuk művelődéstörténetét megismerjék. „A zsidó kultúrával újfent megtalált, és újjáépített kapcsolat segítséget nyújt a lengyelek számára saját múltjuk megismeréséhez.” – mondta Gebert.

Forrás: tabletmag.com