Sztehlo Gábor: vezető és otthonteremtő

Május 28-án 40 éve halt meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, aki bátor kiállásával kétezer embert, gyereket mentett meg a haláltól, majd a felszabadulás után megalakította Gaudiopolist, ahol az árván, félárván maradt gyerekeket gyűjtötte össze.

Sztehlo Gábor
Sztehlo Gábor

„Könyörgöm, akasszuk fel!” – a szállóigévé vált mondat, Radványi Géza Valahol Európában című filmjéből származik, melyet a Gaudiopolis ihletett. Az Örömváros lakói szerepet is kaptak a filmben.

Sztehlo Gábort 1944 tavaszán azzal bízta meg egyháza, hogy a reformátusokkal közösen, a Jó Pásztor Egyesületen keresztül szervezzen mentőakciókat.

Sztehlo Gábor az idő szorításában igen rövid idő – néhány hét – alatt 32 gyermekotthont hozott létre lakásokban, kisebb-nagyobb családi házakban, villákban a Nemzetközi- és a Svájci Vöröskereszt anyagi támogatásával. Tevékenységét természetesen illegálisan, rejtőzködve kellett végeznie. Ezekben az intézetekben mintegy 1500 gyermek, s az őket ellátó kb. 500 felnőtt lelt menedéket. A háború közeledtével a helyzet egyre veszélyesebbé vált, majd a város ostroma a mindennapi életveszélyt hozta magával, mégis valamennyien, akik hozzá menekültek, túlélték az üldöztetés és a háború poklát.

A háború után azonban kiderült, hogy sok gyermekért nem volt, aki érte jöjjön, nem maradt senkijük, csak Sztehlo Gábor. A lelkész ezeket az árvákat és ágrólszakadtakat nem engedte szélnek, hanem továbbra is otthont adott a számukra – most már nem 32 kicsi, hanem egy nagyobb gyermekotthonban. A gyermekotthonban iskola is működött, a korszerűen felszerelt műhelyekben szakmát is tanultak a gyerekek, a 12 éven felüli fiúk pedig önkormányzati rendszert hoztak létre, a Gaudiopolist. Sztehlo Gábor otthonteremtő és vezető volt egy személyben.

A Weisz Manfréd család egyik rokona segített és a zugligeti villáikat ajánlotta fel a menekülteknek. A nagyobbak a Budakeszi út 48-ba a „Farkastanyára” költöztek, a kisebbek a szomszédos épületekben rendezték be a „Fecskefészket”.

A gyerekek megalakították saját kis világukat, Gaudiopolist, amit teljesen demokratikus módon, a gyerekek együttműködésével irányítottak. A kis „országnak” saját köztársasági elnöke, saját kormánya volt, amelyik igyekezett képviselni a gyerekek, Gaudiopolis lakóinak az érdekeit.

Horváth Ádám, a későbbi televíziós rendező, Gaudiopolis kultuszminisztere egy megemlékezésében így írt Sztehloról: „Amikor úgy szólította az élet, hogy népfőiskolát kellett csináljon, akkor népfőiskolát csinált, amikor arra szólította az élet, hogy menteni kell gyerekeket, akkor kockáztatva a családja és a saját életét, elkezdett társaival gyerekek tömegét (ezerötszázat, kétezret) menteni.”

A Pax Gyermekotthonban, ahol iskola is működött olyan kiváló tanárokat nyert meg Sztehlo Gábor, mint Szőke Balázs igazgató, de nevelte őket Deme László, Varga Balázs, Rákosi Zoltán irodalomtörténész. Ő fedezte fel Szauer (Orbán) Ottóban a költőt. Emögött, mint minden lépés mögött ott volt Sztehlo.

Egy másik visszaemlékező, Kende János történész azt írta: „Sztehlo kiváló elkötelezett tanárokat hozott, akik tapintatosan hatékony közösségeket formáltak ebből a fura elegyből. Szehlo óriási erőfeszítéseket tett, hogy fenntarthassa ezt a gyerek köztársaságot. Minden házban nívós könyvtár működött, én például ott olvastam pl. a frissen megjelent Skid Köztársaságot, amit nem minden célzás nélkül szereztetett be Gábor bácsi. Előadtuk Poldini Farsangi lakodalom c. kis operáját. Az egész intézményt a tolerancia és a nyitottság jellemezte.”

A Pax Gyermekotthont 1950-ben államosították, Sztehlo Gábor több helyen is segédlelkészként, lelkészként dolgozott tovább. 1956-ban a családjával ellentétben itthon maradt. Amikor 1961-ben meglátogatta őket, szívinfarktust kapott, orvosai tanácsára maradt Svájcban. Ott is halt meg 1974-ben. Előtte egy évvel lett a Világ Igaza, ekkor kapta meg a Jad Vasem elismerést.

A Memento70 szövetség emlékezni szeretne. Tisztán. A hősökre, mint Sztehlo Gábor is volt. Nem feledhetjük el a holokauszt borzalmait, de azt sem hogy vannak olyanok is, akik minden erejükkel segíteni próbáltak az áldozatoknak.

www.memento70.hu
www.facebook.com/memento70

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp