Erdő Péter: értékelni kell az “idősebb testvért”

Keresztény egyházfők szólaltak meg a zsidósággal kapcsolatban. Az egyház elutasítja az antiszemitizmust, Jézus meggyilkolása nem tulajdonítható a zsidó nép egésze felelősségének, és a két vallás közötti kapcsot éppen Jézus személye jelenti, hangzott el a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos konferenciáján hétfőn Budapesten.

A katolikus egyház és más vallások viszonyáról szóló, Nostra Aetate kezdetű dokumentum kiadásának kapcsán tartott rendezvényen a bíboros arról beszélt: ebből a kapcsolatból adódnak a teológiai következtetések, amelyek megtanítanak az “idősebb testvér” értékelésére, tiszteletére, arra, hogy “a zsidóságban mint vallásban teológiai szempontból értékeket ismerjünk fel”.

A bíboros úgy fogalmazott: ha Jézus “történeti személy, ha hihetünk az evangéliumok tanúságának arról, hogyan élt, mit tanított, hogyan halt meg, akkor nem vonatkoztathatunk el sem a népi valóság, sem a vallási és szellemi valóság szintjén a zsidóságtól, amelyből Jézus származott”.

Erdő Péter arról is szólt, hogy a Nostra Aetate foglalkozik az egyház más, nem keresztény vallásokhoz való viszonyával is. A zsidóság, Isten népe, valóságos nép, nem pusztán vallási közösség, ha pedig ez így van, akkor a katolikus egyház és Izrael kapcsolata összefüggésben van a Nostra Aetate kiadásával – mutatott rá.

Emlékeztetett arra: húsz éve az Apostoli Szentszék és Izrael egyezményt kötött, amelyben felvették a diplomáciai kapcsolatot.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete Ferenc pápa mostani izraeli látogatását szimbolikusnak nevezve arról beszélt, hogy a II. vatikáni zsinat által elfogadott Nostra Aetate “egyedülálló pillanatot örökít meg”, mert ez a dokumentum többek között felmentette a zsidó népet a kollektív vád alól Jézus halálában, aláhúzta azt a tényt, hogy az egyház gyökerei a judaizmzusban találhatók, és kategorikusan elutasította az antiszemitizmust.

Mint mondta, a Nostra Aetate új korszakot nyitott meg, és “arra hív bennünket, hogy együtt dolgozzunk világunk megjobbításáért”, és ebben megkerülhetetlenül fontos szerepe van az oktatásnak az antiszemitizmus elleni harcban.
Utalt Ferenc pápa tavalyi dokumentumára is, miszerint Isten soha nem vonta vissza a zsidó néppel kötött szövetséget, illetve a katolikus egyházfő kijelentésére, amit Róma zsidó közösségével való találkozásakor tett: “a kereszténység és az antiszemitizmus ellentétben állnak egymással, egy keresztény nem lehet antiszemita”.

Székely János püspök hangsúlyozta: a kereszténység már a kezdetekkor arról döntött, hogy “nincs törés az Ó- és az Újszövetség között”.

Kijelentette: a nácizmus lényegét tekintve nem keresztény eredetű eszmerendszer, az egyház pedig elutasítja az antiszemitizmust. Megjegyezte: a vészkorszak idején az embermentők kevesen voltak, és gyengének bizonyultak a zsidóság érdekében szóló hangok, a magyar holokausztért pedig felelőssége van az akkori államnak, amely nem állt ki a zsidóságért. Az, hogy 1944. július 6-án leállították a magyarországi zsidóság deportálását, jól mutatja: Horthynak volt mozgástere – állapította meg.

Hozzáfűzte: a Nostra Aetate kiemeli, hogy Jézus és az apostolok a zsidó nép fiai voltak, illetve hogy a zsidó emberek Isten előtt kedvesek, Jézus meggyilkolása pedig nem tulajdonítható a zsidó nép egésze felelősségének.

1985-ben a katolikus-zsidó párbeszéddel megbízott bizottság kiadott egy dokumentumot, amely arról szól, hogyan kell a prédikációkban és a hitoktatásban a zsidóságról szólni, illetve arról, hogy Krisztust oly módon kell megvallani, hogy az tiszteletben tartsa a másik ember vallásszabadságát – említette meg.

Mint mondta, 1998-ban egy másik dokumentumban megfogalmazták a bűnbánat szükségességét a soával kapcsolatban.

Orosz Atanáz, a görög katolikus Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája arról beszélt, hogy “Jézus zsidó mivolta alapvető teológiai kiindulópont”, Isten pedig “nem veti el az ő népét, amit előre kiválasztott”.

Felhívta a figyelmet arra: pánortodox zsinatot tartanak 2016 pünkösdjén, témáiról a későbbiekben döntenek. A zsidó és iszlám vallással való párbeszéd a legtöbb ortodox egyház számára létkérdés, ezért olyan jövőt kell felépíteni, amelyben a kölcsönös megbecsülés lesz jellemző a zsidóság, a kereszténység és az iszlám követői között – fogalmazott.

Márfi Gyula veszprémi érsek kiemelte: a keresztény hit alapja, hogy Jézus valóságos Isten és valóságos ember, illetve Megváltó, de ezeket az igazságokat úgy is meg lehet fogalmazni, hogy azok ne legyenek sértőek a másik felekezet számára.