„Ezt nem lesz könnyű végignézni”

Hajdú Eszter megrázó dokumentumfilmet készített a 2008/2009-es romák elleni támadássorozatról. Az Ítélet Magyarországon idén, Prágában, a One World (Egy világ) elnevezésű filmfesztiválon fődíjat nyert, a Trieste Nemzetközi Filmfesztiválon a Central European Initiative díjat kapta, a GoEast Wiesdbadeni fesztiválon pedig a legjobb dokumentumfilm díjával jutalmazták. Május 29-től a Toldi mozi tűzi műsorára.

Ítélet Magyarországon
Ítélet Magyarországon

Miért döntöttél úgy, hogy filmet készítesz a romák elleni támadássorozatról?

Hajdú Eszter: Régi tervem volt ez, a sorozatgyilkosság után azt gondoltam, a bírósági tárgyaláson megjelennek azok a tipikus karakterek, akiken keresztül megragadható ez a történet. Ráadásul a helyszín, a bírósági terem klausztrofóbikus közege filmes szemmel nézve is kiváló díszlet.

A bírói tanács elnökét avattad kvázi főszereplővé, holott a büntetőügyekben általában sohasem a bíró áll középpontban, hanem a sértettek vagy az elkövetők. Miért az ő személye köré építetted fel a készülő anyagot?

Hajdú Eszter: Viszonylag hamar kiderült a számomra, hogy ő egy olyan karizmatikus, domináns személyiség, akin keresztül el lehet mesélni a történetet.

Miközben a néző a sértettekkel, illetve azok hozzátartozóival szemben tanúsított, indokolatlanul nyers magatartásával, érzelmi hullámvölgyeivel is kénytelen időről időre szembesülni. A mostani bemutatón, amin egyébként Miszori László bíró is részt vett, köszönetet mondtál neki a segítségéért.

Hajdú Eszter: Tartottam tőle, miként éli majd meg a vetítést. Tudtam, hogy a nézők a gesztusait, a hangnemét, és persze az esetleges emberi hibákat fogják megítélni. Pedig annak ellenére, hogy a stílusáról kétségtelenül lehet vitatkozni, számomra az is egyértelmű volt, hogy az egész per alatt az igazság feltárását, a részletek kiderítését tartotta szem előtt.

Hajdú Eszter (fotó: Kardos Péter)
Hajdú Eszter (fotó: Kardos Péter)

Mit szólt a filmhez?

Nem voltak rossz érzései, inkább csak azt sajnálta, hogy néhány, számára fontos tényállást kihagytam. De muszáj volt sűrítenem az anyagot, és ezt ő is megértette.

Az ítélet kihirdetésekor Miszori László többek között arra is utal, hogy a büntetőügy felderítésénél a hatóság számos hibát vétett. Te mit gondolsz, miért kenték el sorra, egymástól függetlenül is a mentősök, a tűzoltók, a rendőrök, a házkutatást végző nyomozók stb. a bizonyítékokat?

Hajdú Eszter: Sajnos az említett szerveknél dolgozókban ugyanazok az előítéletek és rasszista indulatok munkálkodnak, mint ami az átlagemberekben is, és ez jelentős módon csökkenti az elvégzett munka professzionalizmusát. Ezzel kapcsolatosan rengeteget kell még tanulnunk. Dr. Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott ügyvédje például a film kapcsán kiváló előadást tartott a Rendőrtiszti Főiskolán fiatal rendőr-növendékeknek. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni és megelőzni olyan hibákat, amelyekért később bíróságon kérhetik őket számon.

Korábban azt nyilatkoztad, ezután többé már nem lehet úgy tenni, mintha semmi nem történt volna. Mit vársz a filmtől?

Hajdú Eszter: Azt gondolom, akármilyen előítéletek is mozgatnak valakit, ezt a filmet nem lesz könnyű végignéznie. Ha a közönség kicsit máshogy gondolkodik a film után, esetleg a sztereotípiától, a propagandától eltérő képet alkot a filmben szereplő emberekről, talán nyitottabb lesz. Fontos, hogy ezt az ügyet minél nagyobb nyilvánosság előtt beszéljük ki.

Fotó: Kardos Péter
Fotó: Kardos Péter

A meggyilkoltakról készült sokkoló felvételek mellett többek között megdöbbentő figyelemmel kísérni azt is, ahogy az elkövetők közvetlen környezetéből származó tanúk szinte egytől egyig meggyőződéssel vallják: az ő, romákkal kapcsolatos ellenérzésük, gyűlöletük „minden normális magyar emberé”.

Hajdú Eszter: A filmben nem csupán az előítéletesség, hanem egyfajta társadalmi konszenzus jelenik meg, ez pedig különösen veszélyes. Sok tanú hangsúlyozza azt is, nem értik, a cigányok elleni gyűlölet kérdése miért ilyen sarkalatos pontja a tárgyalásnak, hiszen mindenki így gondolkodik. Sajnos nekik van igazuk: mindez tökéletesen lefedi a magyarországi közállapotokat.

A film végén a bíró elhagyja az akkor már üres tárgyalótermet, aztán kívülről becsukja az ajtót. Hosszú másodpercekre magunkra maradunk. A nézőből ez a jelenet kifejezetten szorongató érzést vált ki. Véleményed szerint ki lehet az Ítélet Magyarországon ideális célközönsége? Mennyiben szólhat ez a film a romáknak, s nem csupán a romákról?

Hajdú Eszter: Korábban sokat gondolkoztam azon, hogy vajon a zsidók miért néznek annyi holokausztról szóló filmet, holott éppen azoknak kéne nézniük, akik nem ismerik a történetet. A romákkal némileg hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy azt gondolom, a roma közösségnek nagy szüksége lenne az igazi összekovácsolódásra, egy erős öntudat kialakítására, s épp ezért fontos az is, hogy tudják, mi az, ami történt, illetve mi az, ami megtörténhetett velük. Az előítéletek csökkentése viszont egyértelműen a mi, közös ügyünk. Remélem, ehhez a film is hozzájárul.

 

http://www.youtube.com/watch?v=BGDt6HRZYtk

 

https://www.facebook.com/JudgmentinHungary

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp