Hogy mit is jelent a „Tóra szellemével összeegyeztethető életvitel”? Ilyen mondjuk a méltányos kereskedelem gondolata, amelyre a mai vadkapitalista világban is számos példa létezik. Az egyik a FairPhone.
Parasánk első két verse így hangzik: „Ha törvényeim szerint jártok és parancsolataimat megtartjátok és teljesítitek, akkor én megadom esőzésteket a maga idejében és a föld megadja termését és a mező fája megadja gyümölcsét.” (3Móz 26:3-4)
Magyar érettségin beugratós kérdésnek jó lenne: mi a különbség a „törvényeim” (hukkotáj), illetve „parancsolataim” (micvotáj) között? Gondolhatnánk, hogy a törvények megtartása a parancsolatok elvégzését jelenti – de akkor mégis miért találjuk rögtön a törvények után, külön kiemelve a parancsolatokat? Nem mi vagyunk az elsők, akik fölteszik a kérdést, megtette ezt már a kora középkorban a nagy Tóra-kommentátor, Rási is. Szerinte a törvények kifejezés arra vonatkozik, hogy minél több erőfeszítést kell tennünk a Tóra szellemével összeegyeztethető életvitelre – ahogy a járás is erőfeszítéssel jár (vö. „törvényeim szerint jártok”).
Hogy mit is jelent a „Tóra szellemével összeegyeztethető életvitel”, arra bőven ad példát hetiszakaszunk is. Ilyen például a méltányos kereskedelem gondolata.
Ha megkérdezzük a járókelőket az utcán, kedvesnek kell-e lennünk a másik emberhez, a többség igennel válaszol Sajnos azonban, amint anyagi érdekek fűződnek egy kapcsolathoz, az esetek többségében csak a profit számít, az emberi viszonyok háttérbe szorulnak. Na, ez például biztosan nem összeegyeztethető a tórai előírásokkal. Hetiszakaszunkban előkerül a szombatév (pihenőév) illetve a jóbél-év (ekkor kerül vissza a föld az 50 évvel korábbi tulajdonosához, a rabszolgák fölszabadulnak stb.) gondolata, amelyek gyönyörű antikapitalista módszerek a javadalmak kiegyenlítésére, emellett találkozunk kamat-tilalommal, jövedelem szerint elosztott, progresszív „egyházi adóval”, stb. Itt és más szöveghelyeken is, a Tóra harcosan síkra száll a méltányos kereskedelem ideája mellett.
Nem könnyű a gyakorlatba átültetni a méltányos kereskedelem ötletét, különösen abban a vadkapitalista társadalmi berendezkedésben, amelyben épp élünk. Mégis számos ilyen kezdeményezés létezik. Az egyik a FairPhone.
2013-ban holland diákok kezdtek el foglalkozni az okostelefonokkal kapcsolatos esztelen pazarlással és szélsőséges társadalmi igazságtalansággal. Több civil szervezet önkénteseivel közösen Amszterdamban nekiláttak az első „fairphone”-ok (méltányos telefonok) előállításának.
A méltányos kereskedelem szellemében kizárólag olyan anyagokat vásárolnak termékeikhez, melyek esetében garantált, hogy az előteremtésükben közreműködők megfelelő fizetést kapnak. A nagyvállalatokkal ellentétben nem szereznek be háborús övezetekből származó anyagokat. Mindemellett potom áron kínálnak javítást, hogy a még használható készülék véletlenül se végezze hulladékként.
Termékeik ugyan nem csillognak-villognak úgy, mint a multinacionális cégek telefonjai, de nyugodt lelkiismerettel használhatja őket az ember. A Fairphone kis, helyi projektnek indult. Ma már Nyugat-Európában több ezres várólistán sorakoznak azok nevei, akik előrendelték a műhely készülékeit, s akik ezáltal évről évre egyre több, eddig szegénységben élő munkás jobb megélhetését biztosítják.
Rajtunk, jobb körülmények között élőkön is múlik a szegénység leküzdése. A midrás szavaival élve: „A világon nincsen semmi, ami olyan szörnyű lenne, mint a szegénység – minden szenvedések legszörnyűségesebbike. Bölcseink tanították: ha a világ összes baját összegyűjtenénk az egyik oldalra, és a másik oldalra állítanánk a szegénységet, a szegénység még így is nagyobb súlyú lenne.” (Midrás Exodus Rábá 31:12)
A szerzőről
Langer Ármin a berlini rabbiszeminárium rabbijelöltje. 2013-ban végzett filozófia-vallástudomány szakon az ELTE-n, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetőségi tagja, a Limmud önkéntese. 2012 és 2013 nyarán a jeruzsálemi Conservative Yeshiva intézményében tanult, 2013 ősze óta pedig a berlini Abraham Geiger Kolleg rabbiképzőn rabbijelölt, valamint a Potsdami Egyetemi zsidó teológia szakos hallgatója.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
