“A történelemre a legjobban személyes történetek alapján lehet emlékezni”

Szegedy-Maszák Marianne amerikai író, újságíró katolikus apától és zsidó anyától származik. Történetüket, szerelmüket nemrég könyvben is megírta. Ez alkalomból Budapesten járt és beszédet mondott az Eleven emlékmű csoport által szervezett Sétáló emlékmű tüntetésen április 27-én. A beszédet alább közöljük.

Hölgyeim és uraim! Tisztelt közönség!

El kell mondanom, hogy valójában én nem tudok magyarul. De annyira azért tudok, hogy amit mondani akarok, azt most felolvassam.

Mint nagyon sok magyar, én is olyan családból származom, amelyben egyszerre vannak zsidók és katolikusok. Anyám zsidó, Weiss Manfréd unokája. Nagyapám pedig Kornfeld Móric. Nyilván sokan tudják, hogy családomnak nagy szerepe volt a magyar ipar és bankrendszer létrehozásában. Weiss Manfréd csepeli gyára valamikor nagyon sok mindent gyártott, edényt, biciklit és repülőgép motort. A Kornfeld család pedig bankokat alapított.

Apám, Szegedy Maszák Aladár katolikus volt, a háború alatt azon kevés magyar diplomaták egyike, aki elkötelezett antifasiszta és náciellenes volt. A Kállay kormány alatt a külügyminisztérium politikai osztályának élén megegyezni próbált a szövetségesekkel egy esetleges kiugrásról és békéről.      Erőfeszítései sajnos nem jártak sikerrel. Végül a dachaui koncentrációs táborba került.

Szüleim 1940-ben szerettek egymásba, de a zsidótörvények miatt akkor nem házasodhattak össze.

A családom zsidó része helyzetének és vagyonának köszönhetően az életét megmenthette, de a vagyonukat elkobozták. Apámat letartóztatták és a dachaui koncentrációs táborba deportálták.

Kezdetben nekem ezt az egészet nagyon nehéz volt megértenem. Amerikai újságíró vagyok. Végül írtam egy könyvet a családom történetéről. Most jelent meg magyarul. A bemutatóra utaztam ide. Soha nem gondoltam volna, hogy akkor, amikor a könyvem megjelenik, Magyarországon heves viták lennének olyan tényekről, amelyekről én azt gondoltam, hogy már nem képezik vita tárgyát.

Úgy gondolom, hogy a történelemre a legjobban személyes történetek alapján lehet emlékezni. Ezt bizonyítja az a sok tárgy, fénykép és kő, amelyekből a gyászolók civil emlékművet építették. Ennek van valóságos, személyes ereje. Megtisztelő, hogy könyvemet elhelyezhetem ehhez az emlékműhöz családom áldott emlékére.