„A cionizmus összefonódik a demokráciával és a függetlenséggel”

Gadi Taub izraeli történész, író szerint Európában a nemzeti közösségek mindig problémásnak bizonyulnak a zsidók számára, mindig kérdés volt, mennyire tartoznak az adott nemzethez. Herzl válasza erre az volt, hogy zsidók egy önálló nemzet és szükségük van egy nemzetállamra. A történész nemrég Magyarországon járt, az Izraeli Kulturális Intézetben tartott előadást.

Gadi Taub
Gadi Taub

Egy korábbi tanulmányában azt állította, hogy az európai nemzetállamok kialakulása során a zsidók is modern emberekké váltak. Hogyan történt mindez?

A felvilágosodás utáni időszakban a politikai jogokat nemzeti és demokratikus keretek között biztosították az embereknek, és a patriotizmussal magyarázták, hogy szavazati jogot adnak az emberek kezébe. A patriotizmus azonban egy közösséghez való tartozást jelentett, a nemzeti közösség viszont problémásnak bizonyult a zsidók számára, mivel felmerült a kérdés, hogy mennyire tartoznak vagy nem tartoznak az adott nemzethez. Úgy gondolom, hogy Herzl válasza erre az volt, hogy mivel a zsidók nem érezhetik magukat teljes egészében egy bizonyos nemzethez tartozónak, ezért a zsidókra, mint önálló nemzetre kell tekinteni. Így aztán egy saját nemzetállamra is szükségük van. Tulajdonképpen ez volt a cionizmus alapja, ezért a cionizmus az elejétől fogva összefonódik a demokráciával és a függetlenséggel. Ahhoz, hogy a zsidók élvezni tudják a demokráciát és független emberek lehessenek, szükségük van egy államra, és ha ez nem működik az európai országok keretein belül, akkor egy saját államot kell létrehozniuk.

Miért nem működött az európai országok keretein belül?

Nos, Izraelben ezt úgy szeretik előadni, hogy az antiszemitizmus miatt, de nem csak ez egyetlen oka. Európában ugyanis a 19. század végén és a 20. század elején a nemzeti közösséghez tartozás ára a zsidó identitás feladása volt. A nemzetállamokban az identitásnak kulturális és történelmi alapjai voltak, és ha a zsidók nem tartoznak bele a nemzet történelmi hátterébe, akkor mindig gyanúsak lesznek, hogy nem is igazán részei a nemzetnek. Ezért úgy vélem, hogy a zsidóknak nem csak azokban az országokban akadtak gondjaik, ahol erős volt az antiszemitizmus, mivel ez inkább segített az identitás megőrzésében. Azokban az országokban, ahol az antiszemitizmus kevéssé volt érezhető, nagyobb volt a szabadság, viszont veszélybe került az identitás. Az Izrael megalakulása előtti Európában a zsidóknak nehézséget okozott, hogy zsidó közösségi életet éljenek, a zsidóságot tulajdonképpen el kellett rejteni.

Hogyan változtatott ezen Izrael megalakulása?

Izrael megalakulása előtt a diaszpóra kényszer volt, Izrael államának megléte viszont választás kérdésévé tette a diaszpórát. Ebben az értelemben a cionizmus az egész világon szabaddá tett a zsidókat, Izrael megalakulása óta sokkal könnyebb zsidónak lenni Magyarországon, Los Angelesben vagy éppen Londonban.

Gadi Taub
Gadi Taub

Ami Izraelt illeti, ön korábban azt mondta, hogy Herzl egy zsidó államról beszélt, nem pedig Izraelbe való visszatérésről. Végül miért Izraelben alakult meg a zsidó állam?

Herzl végül is megértette, hogy a zsidó állam nem alakulhat meg semmilyen más helyen. Nem is állítottam, hogy Izrael maga nem lenne fontos a cionista mozgalom számára, csak azt mondom, hogy a cionizmus kiinduló pontja a függetlenség és a demokrácia gondolata, és felvetődött a kérdés, hogy hol lehetne ezt megvalósítani. Izrael pedig az egyetlen releváns opciónak bizonyult. A cionista mozgalom célja nem az Izraelbe történő bevándorlás volt, hanem a politikai függetlenség, és ebben az értelemben Izrael nem a célja, hanem az eszköze a cionista mozgalomnak.

Sokan viszont problémásnak gondolják, hogy Izrael zsidó és egyben demokratikus állam.

Ez egy tévedésen alapul. Először is Izrael pont olyan értelemben zsidó állam, mint ahogy Magyarország magyar, és nem olyan értelemben, mint ahogy Lengyelország katolikus. A zsidó itt nem az ország vallását jelenti, hanem a nemzetiségét, Izraelnek gyakorlatilag nincs is hivatalos vallása. Többen állítják, hogy Izraelben a vallás és az állam keveredik, azonban ez nem teljesen igaz. Mindenesetre Izraelben ez nem annyira kirívó, mint más országokban, ahol sokkal erősebb a vallás és az állam kapcsolata. Szóval az az állítás, miszerint a vallás teszi Izraelt antidemokratikussá nem helytálló. Másfelől pedig, az a felvetés, miszerint Izrael azért nem lehet zsidó és demokratikus állam, mert akkor csak a zsidóké lenne, és akkor mi történik az ott élő arabokkal. A válasz erre, hogy az arabok egy nemzeti kisebbség. Romániában például nagyszámú magyar kisebbség van, ennek ellenére senki sem mondja, hogy Románia szűnjön meg ezért románnak lenni. Izrael tökéletesen megfelel az Európai Unió nemzeti kisebbségekről gondolt modelljének, amely szerint egy demokratikus államban a nemzeti kisebbségeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy megőrizhessék nemzeti identitásukat. Izraelben senkit sem kényszerítenek arra, hogy zsidó legyen, a kisebbségek megkapják egyrészt a politikai jogokat, másrészt pedig joguk van arra, hogy egy nemzetállamon belül megőrizzék saját identitásukat.

Akkor végül is mit jelent izraelinek lenni?

Ennek több jelentése is van, először is, mint állampolgárnak teljes körű demokratikus jogai vannak, nem számít, hogy valaki izraeli zsidó vagy izraeli arab, bárki választhat és választható is egyben. Másrészt pedig egy világi, Izraelben élő zsidó számára izraelinek lenni azt jelenti, hogy megünnepli a hanukát, vigyázzban áll, amikor megszólal a sziréna a háborúkban elesettek emlékére vagy egyszerűen csak héberül beszél.

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp