Gyarmati Fanni: „Miklós verse volt a szándék és a cél”

Gyarmati Fanni nyelvtanár, Radnóti Miklós özvegye nemrég hunyt el. Emlékére a Bálint Házban a költő életrajzát alapul véve készült előadás többek között Bálint András közreműködésével. A RAM Colosseumban pedig lassan egy éve látható Radnóti – Álmok című merengős-táncos darab, az egyetlen olyan Radnóti szövegeket felhasználó színpadi mű, amelyre életében Fanni engedélyt adott.

A koncepció szerint a költő élete álmokban, versekben kerül színpadra a XIII. kerületi RAM Colosseumban 30 képben az Álmok című előadáson. Az ExperiDance 22 táncosa és nyolc színész adja elő azt a szövegkönyvet, amelyet Radnóti verseiből, naplójegyzeteiből készítettek, kiegészítve az 1920 és 1945 között elhangzott közéleti beszédekkel. Meskó Zsolt rendezése és Román Sándor koreográfiája valóban egyedinek mondható, mivel Radnóti Miklósné szigorú örökösként egyetlen más színpadi szövegkönyvhöz nem adta életében hozzájárulását. Így hát a mű Radnóti életének első színpadi feldolgozása. Időnként ugyan nehezen követhető, hogy melyek a költő szavai, s a tánckar is helyenként „soknak” tűnik, de az előadás jól kiegészíti, feleleveníti a középiskolában tanultakat a főként tinédzser és idősebb nézők számára.

A darabot Meskó Zsolt már évekkel ezelőtt megálmodta, Ferencz Győző, a Radnóti-hagyaték egyik legértőbb ismerője pedig rábeszélte Gyarmati Fannit, járuljon hozzá az előadáshoz. Az özvegy nagy nehezen bele is egyezett azzal a feltétellel, hogy ő ne jelenjen meg a darabban.

Az előadás során kronologikusan haladunk: Radnóti születésekor édesanyja és ikertestvére meghal, az irántuk érzett bűntudat végigkísérte életét. Kiderül az előadásból, hogy Radnóti mennyire szeretett moziba járni, Chaplin volt a kedvence, de szeretett sportolni is, leginkább síelni, teniszezni és hajókázni, és hogy a zsidóság tulajdonképpen mennyire nem volt jelen az életében mindaddig, amíg erre a külvilág rá nem kényszerítette.

A korabeli politikai hátteret és a magyarázó szövegeket egy fehér öltönyös, sétapálcás, kalapos úr (Széplaky Géza) tárja a közönség elé: zsidó törvények, numerus clausus, vagonírozás, munkaszolgálat, elhangzik, hogy teljes jogú magyar állampolgár zsidó nem lehet. Két színész hol a zsidókat, hol a magyar katonákat jeleníti meg, trappolás váltja a kúszó-mászó rabokat, miközben Radnóti kevésbé ismert műveit mondja a költőt alakító Kroó Balázs. Érdekes párhuzam, hogy az egyik katonatisztet játszó Medve József édesapja a valóságban haláltáborokba induló transzportokat kísért csendőrként, míg Kroó Balázs nagyapja munkaszolgálatos volt. „Ébredj magyar, az ősi föld veszélyben, ha összefog magyar a magyarral, győzelemre visz majd a nyilaskereszt” – ilyen dalokat énekelgettek a ’40-es években, tudhatjuk meg az előadásból. Ahogy durvulnak az események, a kínzások a haláltáborokban és a munkaszolgálatban, úgy jönnek az ismertebb versek: Nem tudhatom, Hetedig ecloga, Két karodban. A végleges és teljes likvidáláskor az Erőltetett menet jól ismert kezdő sorai és a Töredék hangzik el. Majd a hullák egyenként a színpad hátsó részénél kialakított gödörbe esnek az őrök hathatós segítségével. Radnóti pedig a keresztre feszített Jézusra emlékeztető módon áll a lépcső tetején.

A Bálint Házban március 22-én az Élet Menete Alapítvánnyal közösen tartottak egy díszelőadást Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni emlékére. Sólyom Tamás és Garai Róbert az életrajzi adatokat és a naplóbejegyzéseket a Tonett zenekar által előadott, megzenésített Radnóti-versekkel oldotta, valamint Bálint András és Hegedűs D. Géza szavalta el a költő néhány művét. A prózai részekben Garai Róbert kitért például Radnóti baloldaliságára, katolicizmusára, s arra, hogy háromszor volt munkaszolgálaton.

Tonett zenekar

Tonett zenekar

Az előadásból az is kiderült, hogy bár Radnóti magát 18 éves kora óta katolikusnak tartotta, csak a Krisztusi korba lépve keresztelkedett meg. Mindez titokban történt, Sík Sándor segédletével. Bálint András és Hegedűs D. Géza megindítóan szavaltak verseket. Fanni 1943-as naplójának egy részletéből pedig felolvasták azt a részletet, amikor Radnótit egy budapesti villamos megállóban egyszer megrugdosták, megkínozták, kopaszra nyírták, s hatvan fillért kellett fizetnie, de csak az után engedték el, hogy bukfencezett és hason csúszott az utcán. A megrázó történet után az Erőltetett menet megzenésítve, majd pedig a Negyedik ecloga hangzott el.

Gyarmati Fanni férje halála után az akkor még Színművészeti Főiskolán tanított versmondást, franciát és oroszt, sosem mesélt Radnótiról a költő tragikus halála után, csak Ferencz Győző tudott a részletekről. Zelk Zoltán azt mondta róla: „Mindig a Miklós verse volt a szándék és a cél, ezért ébredt reggel, ezért varázsolta otthonná a Pozsonyi úti lakást, ezért pörkölt kávét, ezért törölte le az asztalt, ezért tanított.” A költő özvegye pedig így nyilatkozott évekkel ezelőtt: „Soha nem adtam interjút, és nem jelentem meg nyilvánosan, nem kívánok részt venni semmiféle parádéban. Nagyon megtisztel az érdeklődésük, de egész életemben ehhez tartottam magam, és ma már senkivel sem tehetek kivételt. Nincs ebben semmiféle szilárd elhatározás vagy tiszteletreméltó szerénység, ez alkati kérdés és ízlés dolga. Úgy érzem, nem nekem kell megmagyaráznom a verseket, azok magukért beszélnek, a többi pedig az irodalomtörténet dolga. (…) Ahhoz, hogy a Radnóti-verseket értsék és szeressék, nincs rám szükség.”

Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni február 15-én, 102 éves korában hunyt el. Kilencévnyi házasság után majdnem hetven évig élt özvegyen. Férje mellé temették a Fiumei sírkertbe.

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp