A holokauszt nem zsidó ügy

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A civileknek össze kell fogniuk, hogy a kormány fújjon visszavonulót a történelemhamisító lépésekben, beszédmódban, mondja Gulyás Márton a Krétakör ügyvezetője, aki szerint ez lehetne a holokauszt emlékév egyik legfőbb feladata. Úgy gondolja, hogy a három atombomba, a Veritas Intézet, a Sorsok Háza és a német megszállási emlékmű kapcsán talán végre felébredhet a középosztály, a civilek, hogy kifejezzék a nemtetszésüket. A nyilvánvaló exhibicionizmusodon kívül miért fontos, hogy megszólalj zsidó témájú kérdésekben?

Pont azért, hogy ne lehessen azt mondani, hogy a holokauszt „zsidó ügy”. Ezt a Jobbik próbálja az emberekkel elhitetni, holott ez a magyar állampolgárok közös története, amiben persze a németek és az infrastruktúrájuk elengedhetetlen szerepet játszott. De velünk történt, mi tettük saját magunkkal. Hatalmas veszteség, az ország komplex katasztrófája volt. Egyfajta felelősséget kell érezni, ami azonban nem azonos a kollektív bűnösséggel. Konszenzus kellene az ilyen alapkérdésekben. Nem kell már bocsánatot kérni, csak befogni bizonyos szájakat és elcsendesedve felismerni, hogy van, ami már soha sem tehető jóvá. Ezt én a gyászra való képességnek nevezném. Több tartás, önbecsülés kellene ennek a társadalomnak, és akkor nem rugóznánk alapkérdéseken. A hatalom birtokosainak pedig történelmi felelősségükkel kellene szembe nézniük, nem pedig Gábriel arkangyal szárnya alá bújni.

Mi a véleményed a holokauszt emlékév körüli egyet nem értésről?

A holokauszt emlékév az egységes kormányzati struktúra hiányát mutatja. Az emlékév maga nyilvánvalóan támogatandó volna. Ám mivel egymásnak homlokegyenest ellentmondó intézkedések és mondatok hangzanak el a kormány különböző szereplői részéről, az egész egy komolytalan színjáték. Orbán tendenciózus szóhasználata („zsidók és magyarok”) a tervezett emlékmű, a Veritas Intézet, a Sorsok Háza, és mindezekkel szemben az emlékév koncepciója és a civil pályázat, mind azt mutatja, hogy különböző erőcentrumok vannak, amelyek között nincs kommunikáció, nincs egyeztetés.

Szerinted nem tudatos ez a kettős beszéd?

Olyan értelemben nem, hogy Orbán nem meggyőződéses antiszemita, de időnként él az antiszemita retorika eszközeivel. Sokáig még azzal kapcsolatban is megengedő voltam, hogy ebben Orbán nem is tudatos, egyszerűen csak nincs tisztában azzal, hogy etnicista megkülönböztetéssel él. Azonban a Mazsihisznek küldött válaszlevelében, a „majd húsvét után megbeszéljük” részt már tudatos cinizmusnak tartom, és ez visszamenőleg is átértékeli bennem a korábbi véleményemet róla. De még most sem mondanám antiszemitának, nem hiszem, hogy azért tett így, hogy engedményt tegyen a szélsőjobbnak, sokkal inkább azért, mert nagyon sértette, hogy valaki megkérdőjelezte az ő autoritását. A Mazsihisz az egyébként nagyon mulatságos „Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr”-os levelében ellentmondott Orbánnak, aki ehhez nincs hozzászokva, s erre kamaszos gőggel reagált úgy, ahogy az méltatlan egy miniszterelnökhöz. Szerintem hatalmi játszmák miatt használ ilyen beszédmódot.

Gulyás Márton
Gulyás Márton

A Krétakör miért nem indult a Civil Alap pályázatán?

Nem volt olyan ötletünk éppen, ami beleillett volna ebbe a koncepcióba, egy látványprojektet pedig nem akartunk csak azért összehozni, hogy kapjunk pénzt. De más műhelyek, például a Káva indult, és egy régi álmukat, egy úgynevezett emlékezetprojektet fognak majd megvalósítani. Pályázati elosztáson mindig lehet vitatkozni, de szerintem nem ezzel van az alapprobléma, hanem azzal, hogy ez egy bokréta volt a kalapra, mert ennek az összegnek az ötszörösét költik el egy ma még ismeretlen koncepciójú intézményre. Három atombomba kellett (a Szabadság térre tervezett szobor ügye, a Veritas Intézet vezetőjének botrányos kijelentése, s az, hogy azóta is állami pénzen működik, meg a Sorsok Háza projekt), hogy felébredjen a középosztály, a civilek, és kifejezzék nemtetszésüket. Tizenkét éve működik a Terror Háza, az intézményesített történelemhamisítás helyszíne, és ezzel kapcsolatban mindösszesen publicisztikai szinten sikerült kritikát gyakorolni. A Krétakör új bemutatója kapcsán volt szerencsém elég sok Schmidt Mária-szöveget olvasni mostanában, és félelmetes, ahogy folytatólagosan mosdatja a Horthy-korszakot, de facto történelemhamisító állításai vannak, még sincs semmilyen szakmai válasz vagy netán felháborodás, sőt ő lett a Sorsok Háza vezetője is. És friss Széchenyi-díjas is.

Mi a probléma szerinted az új emlékhellyel?

Ha valóban megépül a Sorsok Háza, konkurenciát hoz létre a Páva utcai központ ellenében, holott a két intézmény profilja ugyanaz, még ha teljesen más koncepciót is hordoznak. A laikus néző nem fogja tudni eldönteni, melyiknek higgyen, egy helyre fog elmenni és amit majd ott lát, azt fogja igaznak gondolni. Ez is a megosztás és az átnevelés része. A bolsevista hevület példája.

Térjünk vissza a holokauszt emlékévre. Mi lehetne a célja, feladata?

A holokausztról beszélni a jelenre vonatkozó jelentősége nélkül, nem érdemes. Ma is vannak olyan erős, törvényben deklarált, diszkriminatív lépések, döntések, amelyek azt mutatják, hogy a magyar állam nem képes tudatosan vállalni korábbi bűneit, és ennek megfelelően még a látszatát is kerülni annak, hogy állampolgárai között azok származása vagy meggyőződése alapján különbséget tenne. A mindenkori kisebbségek állampolgári jogainak érdemi biztosítása még mindig problémát jelent a jelenlegi hatalomnak. Most is vannak olyan folyamatok, amelyek 70 évvel ezelőtt is léteztek, ezt kellene tudatosítani és felszámolni. Ebben lehet szerepük a civileknek. Abban kell összefogni, hogy ne legyen szobor, ne lehessen állami pénzen Veritas Intézet, ne épüljön fel a Sorsok Háza és a kormány fújjon visszavonulót a történelemhamisító lépésekben, beszédmódban.

Gulyás Márton
Gulyás Márton

Több magánakcióban és performanszok keretében is kifejtetted már a nézeteidet, még egy államtitkár ellenében is. Mit lehet mindezzel elérni?

A civilek hibája is, hogy nincs komolyan véve az érdekképviselet. Mindenkinek el kell döntenie, hogy komolyan gondolja az alapértékek melletti kiállást vagy sem. Hogy akár polgári engedetlenségig is elmegy a célokért vagy úgy érzi, nem engedheti meg magának. Olyan politikai alternatíva kellene, amely érdemben tud szembeszállni a kormánnyal. Olyan civil összefogásra lenne szükség, mint ami a Milla próbált lenni, csak ezúttal politikailag tudatosan, értékelvű alapon. Minél szélesebb körben kell bevonni embereket, akik nem csak a nevüket, hanem az aktivitásukat is adják, és akkor idővel kormányzó erővé válhatnak.

Tehát a civileknek kéne párttá válniuk 2018-ra?

Az LMP-nek ez volt a gondolata, csak elveszítették az organikus kapcsolódásukat a civil szektorhoz. A kormánynak világos a politikai jelszava: rezsicsökkentés. Erre kellene választ adni, ugyanis Orbánt nem az antiorbánizmus váltja le. Amíg csak ezt kínálja az ellenzék, addig nem tudják átlépni a saját árnyékukat.

Nem erre lett volna hivatott a tavaly ősszel létrehozott, ám mostanában csendben lévő Humán Platform?

Akár igen. Több kis akciót csinálunk most is, részt veszünk oktatási programokban, ám a választások után újra erőteljesebben jelen leszünk.

Gulyás Márton

A Krétakör színház ügyvezetője, rendező, 1986-ban született. Többször bírálta a kormányzat politikai intézkedéseit. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban Rétvári Bence államtitkárt „kérte számon” januárban, előtte Markó Iván egyik előadásának végén keltett zavart kérdéseivel, legutóbb pedig az MMA-nak felújítva átadott Vigadó előtt hívta fel a figyelmet a központosított kultúrára a Szabad Művészek csoporttal együtt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp