Tökös párbeszéd a holokauszt emlékévről

Az emlékmű koncepciója elhibázott ötlet, ebben minden résztvevő egyetértett. Annál több volt a vita a Civil Alap támogatásának visszaadása körül, illetve több résztvevő is egy újfajta pozitív zsidó identitás kialakítását hangsúlyozta az antiszemitizmus állandó felemlegetése helyett, persze más és más elvek mentén. Heisler András, Köves Slómó, Darvas István először ült le egy közös, nyilvános beszélgetésre.

Zombi zsidók címmel tartotta első beszélgetését a Bálint Házban György Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, médiakutató és Schönberger Ádám, a Marom Egyesület elnöke. Vendégük pedig három olyan fajsúlyos zsidó vezető volt, akik még sosem beszélgettek így együtt: Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) vezető rabbija és Darvas István, az ORZSE (Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem) rabbija.

A téma természetesen az aktuális politikai és zsidó kérdések, Orbán Viktor neve már a második percben elhangzott. György Péter hozta szóba, ugyanis a miniszterelnök a tavalyi Zsidó Világkongresszuson magyarokról és zsidókról beszélt, s ezzel a distinkcióval nagyjából meg is mutatta a kormány gondolkodását.

A felvezető után a körkérdés úgy hangzott: mi fog következni emlékév és szoborügyben? Heisler András elmondta, a Mazsihisz nem vesz részt a kormányzati programokon, de természetesen az évfordulóról megemlékeznek. „Aktív cselekvésbe fogtunk: március 19-én a Dohány utcai zsinagógánál lesz az első mártír istentisztelet, majd több mint 50 városban lesznek megemlékezések. A Civil Alap visszautasított támogatását pótlandó, akciót hirdetünk, professzionális eszközökkel kezdünk adományokat gyűjteni, újra divatba hozzuk az adakozási kultúrát. A harmadik lépésünk pedig, hogy az általunk a Rumbach zsinagógába tervezett Együttélés Háza koncepcióját elkezdjük kibontani.”

Heisler András
Heisler András

Köves Slomó a bevezető kérdésre úgy reagált: „jobban hátralépve viszonyulok az ügyekhez”. Kifejtette, hogy nyugtalanság van az egész országban, amely sok mindenből fakad, egy érzelmi turmixot alkot, amelyek alkotóelemeit jó lenne szétválasztani. Vannak konkrét antiszemita megnyilvánulások, amelyek nagymértékben bejutottak a közbeszédbe és a parlamentbe is. „Közös feladat ezek ellen küzdeni, valamint a múltbéli események – nem csak a holokauszt, hanem akár a szovjetek bevonulása, illetve a szocializmus évtizedeinek – differenciált megismerése, kibeszélése és a tanulságok levonása, családokon belül és a társadalomban is. A Szabadság térre tervezett szobor borzasztóan buta és cinikus, nem ad lehetőséget a reflexióra, tehát káros. Sajnos mutatkozik egy demokrácia deficit is itthon. Azonban a zsidó hitközségi vezetőknek nem kellene politizálni, csak véleményt vagy kritikát mondani, mert amint az ilyen politikai kérdések élére zsidó vezetők állnak, akkor a közvélemény szemében ez zsidó üggyé válik, holott ezt az egész társadalomnak magáénak kéne éreznie. Ezt a feladatot a civileknek, az értelmiségnek kéne meghagyni” Köves Slomó kijelentette, amikor novemberben megjelent Schmidt Mária a holokauszt emlékbizottság ülésén és a Sorok Házáról kezdett beszélni, ő jelezte, hogy egyeztetés és hiteles koncepció nélkül nem jó ötlet ezzel foglalkozni. „Már akkor kiszálltam az egészből, Heisler Andrásnak is ezt javasoltam, de ő még maradt”. A rabbi megjegyezte, ők nem pályáztak a Civil Alap pénzeire, de ha már valaki ezt megtette, akkor szerinte nem szerencsés visszaadni az elnyert pénzeket, hiszen így nem valósulhatnak meg fontos programok. Ha viszont ezek állami támogatás nélkül is létre tudnak jönni, akkor eleve nem is kellett volna pályázni.

Darvas István első hozzászólásában kifejtette, az évtizedeken keresztül a Mazsihisz által szervezett mártír istentiszteletek megnehezítették a zsidók és a nem zsidók számára is a holokausztra való őszinte emlékezést, a szertartások ugyanis nem átélhetőek. Ezért először a zsidóságnak a saját emlékezéskultúráját kellene rendbe raknia ahhoz, hogy ugyanezt számon kérhesse a többségi társadalmon.

Darvas István
Darvas István

Ehhez kapcsolódva Schönberger Ádám a harmadik generáció – ahova ő is tartozik – problémájára hívta fel a figyelmet: „az elfelejtett történeteket kéne újraírni a mi nyelvünkön, a mi eszközeinkkel. Az állandó antiszemitizmus-kérdés az, ami távol tartja a fiatalokat a zsidó közösségektől. Minket inkább a szociális oldalról foglalkoztat mindez, egy új, modern zsidó felfogást szeretnénk létrehozni, új zsidó identitást, új kulturális projekteket. A holokauszt megemlékezések a Mazsihisz privilégiumává váltak, az emlékezés monopóliumát alakították ki.” Ezen kívül nagy problémának látja, hogy a zsinagógák és emlékhelyek zárt kapuk mögé, elzárva épülnek, ami szintén a nyitottság, az újítás ellen szól.

Heisler András Schönberger véleményére úgy reagált, a Zsidó Nyári Fesztivál és az Élet menete például kiviszi a zsidóságot a zsinagógák zárt világából, s nem zsidókat is nagy számban bevon. A „bezárkózást” pedig a negyven évnyi vallásellenes politikából fakadó kényszernek látja.

Schönberger Ádám
Schönberger Ádám

Köves Slomó szerint is a pozitív zsidó identitás sarokköveinek megtalálása a legfontosabb. Persze szerinte ez a valláson keresztül lehetséges. Ismét visszatért arra, hogy a Mazsihisz közvetlenül tárgyal a kormánnyal az emlékév problémás ügyei kapcsán: a Mazsihisz egyház, nem tagja egy civil szervezet sem, ha érdekvédelmi szervezetként akar működni, akkor ahhoz sok mindenen változtatnia kellene. Erre Heisler úgy módosított, hogy próbálják erősíteni a szövetségi funkciójukat. A kisebb csörtét Darvas zárta le azzal, hogy a zsidóság optimális esetben nem csak vallás, hanem szabályokon, hagyományokon alapuló életmód, attitűd. Egyetértett Kövessel abban, hogy a támogatás visszaadása nem jó ötlet. „Adóforintokat osztott ki a kormány, akit meglepett, hogy a kormány így viselkedik, s erre hivatkozva nem fogadja el a pénzt, az csak a saját tájékozatlanságát bizonyítja.”

Köves Slómó
Köves Slómó

A közönség soraiból Radnóti Sándor esztéta, filozófus, egyetemi tanár szólalt fel. „Életemben először zsidó büszkeséget éreztem, amikor a Mazsihisz visszaadta az állami támogatást, tökös dolog volt”. Mondata célt ért: mindenki jól szórakozott. Köves próbált rátromfolni: „igazi tökös megoldás az lenne, ha például Orbán Viktor körülmetéltetné magát”. A poén ült, csak keveseket lepett meg, hogy a konzervatív rabbi így viccelődik. Majd komolyabbra véve a témát, leszögezte: azért inkább hosszú távon kéne gondolkodni, nem egyszeri, népszerű cselekedetekben. „Úgy nem lehet a társadalmat megszólítani, hogy azt lássák, a kormány tárgyal a zsidókkal, de azoknak semmi nem felel meg.”

Egy másik Radnóti, csak ez Zoltán, a Bét Sálom zsinagóga rabbija is szót kért. „Ha a pénz visszaadás összekovácsolja a zsidókat, akkor szerintem ez jó megoldás.” Majd a színpadon ülőkhöz így szólt: „drágáim, ha már ilyen jó hangulatú vitára vagytok képesek, akkor az is jó lenne, ha feláldoznátok valamennyit az egótokból, és együtt tudnátok dolgozni” A megjegyzés olyan találó volt, hogy néhányan tapssal jutalmazták Radnóti Zoltánt. Válasz azonban sajnos senkitől sem érkezett.

A beszélgetést végül György Péter zárta le azzal, hogy hozzászólt Köves Slómó pénzvisszaadással kapcsolatos véleményéhez. Szerinte az antiszemitizmus alapvetően nem PR kérdés. „Nem attól fogják a zsidókat jobban szeretni, hogy bárkinek is igyekszünk tetszeni”.

György Péter
György Péter

A program végül egy mémgyártó rajzolássá alakult, Pápai Gábor karikaturista vezetésével, aki a tervezett Gabriel arkangyalos, birodalmi sasos szoborról készített humoros skicceket.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp