A háború utáni első purim Pesten

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az egyik legérdekesebb dolog az OR-ZSE könyvtárával kapcsolatban az, hogy az ittlévő dokumentumok, a feltárás közben abszolút tudják, hogy mi történik körülöttük, követik a zsidó naptári év eseményeit. Ezt úgy kell érteni, hogy mindig az adott zsidó ünnep idejében kerülnek elő, az ünneppel kapcsolatos, legérdekesebb dokumentumok. A közelgő purim kapcsán, két érdekes, egyben megható írásra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Purimi füzetecske
Purimi füzetecske

Az egyik, egy kis héber, purimi füzet. Első ránézésre, látszólag semmi érdekes. A borító egy kissé megviselt, valamikor közvetlenül a háború után nyomhatták Izraelben. Azonban, ha kinyitjuk, kicsit belelapozunk, kiderül, hogy nem is akármilyen története van! Ez a könyvecske, Jeruzsálemben készült, a Mizráchi, vallásos cionista mozgalom aktivistái által, 1946-ban. A szerzők, az előszóban leírtak szerint, „A nagy világháború (után), melynek a Hitler-Hámán bukása vetett véget…” megpróbáltak a Soát túlélt zsidóság számára egy otthoni és közösségi használatra egyaránt alkalmas kiadványt létrehozni.

A szerzők fő üzenete ezzel az volt, hogy bár eddig nagy volt a nyomorúság és ez az első szabad purim a háború után, mégis, az ünnepeket meg kell ülni.

A könyvecskében meg is találjuk az Eszter tekercs szövegét, kommentárral és az olvasáshoz szükséges áldásokkal. Tartalmaz még ezen felül modern héber történeteket, verseket cionista íróktól, rabbiktól, sőt még Meir Dizengoftól is van benne egy kis idézet.

A purimi füzet fő érdekessége azonban mindezek mellett az, hogy tartalmaz két pecsétet. Az egyikre ez van írva héberül,  „A cionista szövetség, fiatalokkal foglalkozó ágazata, vallásos részleg”, a másikon pedig a következő felirat, magyarul: „Kornitzer Géza, Budapest, VIII. Teleki-tér 5. IV.2. – (Kornitzer Géza aláírása)”. Innen már nem nehéz összerakni azt a történetet, hogy Kornitzer Géza, akié a füzetke lehetett, lakhelyéből adódóan, feltehetően vallásos, ortodox zsidó volt. Ugyanis a háború előtt a Teleki-téren több kis, ortodox imaház is működött (mára már csak egy maradt meg, a 22-es kapu alatt).

Arra enged következtetni az a tény, hogy Kornitzer Géza 1946-ban ezt a cionisták által osztogatott purimi füzetet használta, hogy valószínűleg nem maradt más könyve erre a célra. Kornitzer Géza, egyébként néhány évvel később már mint az ortodox közösség elnöke lép fel, és egyike annak a három magyar zsidó vezetőnek, akiket 1953-ban, nemzetközi cionista aktivitásért börtönöznek be Budapesten.

A másik dokumentum Weiss Miksának, a Rabbiképző egyik volt tanárának jegyzetfüzete, amiben kiadásait tartotta számon. Itt, 1928. márciusánál egy rövid bejegyzés olvasható arról, hogy mi minden kellett akkor egy igazán jó purimi bulihoz. A jegyzetek szerint elengedhetetlen a „Mariska féle tészta”, 1 kg kávé, 1 hal, 1 torta és természetesen rum, cognac és whisky.

Mindenkinek boldog purimot!

Weisz Miksa naplója

Weisz Miksa naplója
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp