Arany, Heltai és Szép Ernő a Vígszínházban

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A magyar drámairodalom három remekművének bemutatójára készül tavasszal a Vígszínház: márciusban és áprilisban Arany János, Heltai Jenő és Szép Ernő egy-egy művét tűzik műsorra különleges feldolgozásban.

Heltai Jenő 1943-ban írt vígjátékát, a Lumpáciusz Vagabunduszt március 22-én mutatják be Eszenyi Enikő rendezésében Hevér Gáborral, Lengyel Tamással és Stohl Andrással a főszerepben.

Eszenyi Enikő
Eszenyi Enikő

Heltai a 19. századi osztrák szerző, Nestroy művét írta át magyar történetté sok humorral. Eszenyi Enikő rendező szerint Heltai nem pusztán lefordította Nestroy klasszikusát, hanem áthangszerelte, és így a történet nemcsak frissebb és naprakészebb lett, hanem valami különleges, semmivel sem összehasonlítható, számunkra mégis nagyon ismerős magyar ízzel is gazdagodott. „Én ebbe szerettem bele, Heltai nyelvébe, bájos humorába” – mondja a rendező.

A darab arról szól, hogyan bánik a szerencsével három fiatalember, aki nyer a lottón. Eszenyi Enikő elmondta, hogy azért is izgalmas ez a munka, mert nagyon sok fiatal vesz részt a produkcióban: a jelmezeket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói tervezik, az artistaképző, a budapesti színművészeti és a kaposvári egyetem diákjai is velük dolgoznak.

A Pesti Színházban Szép Ernő Vőlegényét Forgács Péter állítja színpadra Bata Évával, Varju Kálmánnal és Hegedűs D. Gézával a főszerepben, a bemutatót március 14-én tartják. A költői nyelven megírt, szellemes művet először 1922-ben mutatta be a Vígszínház, olyan színészekkel, mint Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula.

A Vőlegényben az 1910-es évek Budapestjének bohém világa elevenedik meg. Szép Ernő üres zsebű, de élénk fantáziájú hősei szüntelenül egy jobb élet után vágyakoznak, és a megváltást egy előnyös házasságban látják. “A Vőlegény a szerelem és a pénz komédiája és tragédiája. Ma is az egyik legfontosabb kérdés mindannyiunk számára, hogy ez a két dolog hogyan mozgatja az embereket, hogyan aranyozza be, vagy hogyan teszi tönkre az életünket” – mondja Hegedűs D. Géza, a darab egyik főszereplője.

A Pesti Színházban Arany János Toldiját április 4-étől játsszák Paczolay Béla rendezésében, Csőre Gábor előadásában. Arany János elbeszélő költeménye 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, akinek emlékét sok legenda őrizte, de Csőre Gábor Toldija nem a maga korának romantikus, idealizált hőse lesz, hanem egy mai fiatal, mai problémákkal és dilemmákkal.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp