Arany, Heltai és Szép Ernő a Vígszínházban

A magyar drámairodalom három remekművének bemutatójára készül tavasszal a Vígszínház: márciusban és áprilisban Arany János, Heltai Jenő és Szép Ernő egy-egy művét tűzik műsorra különleges feldolgozásban.

Heltai Jenő 1943-ban írt vígjátékát, a Lumpáciusz Vagabunduszt március 22-én mutatják be Eszenyi Enikő rendezésében Hevér Gáborral, Lengyel Tamással és Stohl Andrással a főszerepben.

Eszenyi Enikő
Eszenyi Enikő

Heltai a 19. századi osztrák szerző, Nestroy művét írta át magyar történetté sok humorral. Eszenyi Enikő rendező szerint Heltai nem pusztán lefordította Nestroy klasszikusát, hanem áthangszerelte, és így a történet nemcsak frissebb és naprakészebb lett, hanem valami különleges, semmivel sem összehasonlítható, számunkra mégis nagyon ismerős magyar ízzel is gazdagodott. „Én ebbe szerettem bele, Heltai nyelvébe, bájos humorába” – mondja a rendező.

A darab arról szól, hogyan bánik a szerencsével három fiatalember, aki nyer a lottón. Eszenyi Enikő elmondta, hogy azért is izgalmas ez a munka, mert nagyon sok fiatal vesz részt a produkcióban: a jelmezeket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói tervezik, az artistaképző, a budapesti színművészeti és a kaposvári egyetem diákjai is velük dolgoznak.

A Pesti Színházban Szép Ernő Vőlegényét Forgács Péter állítja színpadra Bata Évával, Varju Kálmánnal és Hegedűs D. Gézával a főszerepben, a bemutatót március 14-én tartják. A költői nyelven megírt, szellemes művet először 1922-ben mutatta be a Vígszínház, olyan színészekkel, mint Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula.

A Vőlegényben az 1910-es évek Budapestjének bohém világa elevenedik meg. Szép Ernő üres zsebű, de élénk fantáziájú hősei szüntelenül egy jobb élet után vágyakoznak, és a megváltást egy előnyös házasságban látják. “A Vőlegény a szerelem és a pénz komédiája és tragédiája. Ma is az egyik legfontosabb kérdés mindannyiunk számára, hogy ez a két dolog hogyan mozgatja az embereket, hogyan aranyozza be, vagy hogyan teszi tönkre az életünket” – mondja Hegedűs D. Géza, a darab egyik főszereplője.

A Pesti Színházban Arany János Toldiját április 4-étől játsszák Paczolay Béla rendezésében, Csőre Gábor előadásában. Arany János elbeszélő költeménye 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, akinek emlékét sok legenda őrizte, de Csőre Gábor Toldija nem a maga korának romantikus, idealizált hőse lesz, hanem egy mai fiatal, mai problémákkal és dilemmákkal.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp