„Meshügene Rebele” – Miről mesélnek az OR-ZSE könyvtárárának Bibliái?

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

„Mesügene Rebele”, „Schlesinger egy nagy marha!”, „Megcáfolom!”, „Inkább jiddisül akarunk tanulni, nem magyarul!” – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket találtunk számos, most előkerülő héber Bibliában. Az elkövetők feltehetően a századfordulón voltak gyerekek Budapesten és Biblia óra közbeni érzéseiket rögzítették a könyvek hátoldalain.

jegyzetek a könyvekben
jegyzetek a könyvekben

De nem csak az akkori gyerekek kézírásai maradtak ránk. Sok héber Bibliát úgy adtak ki a 19. század végén, hogy minden nyomtatott lap közé bekötöttek egy üres lapot is, jegyzetelés céljából. Számos olyan kiadvány került elő, ahol a volt tulajdonos, csodálatos héber folyóírással jegyezte le az adott passzussal kapcsolatos gondolatait. A leggyakoribb széljegyzetek azonban sokszor kibogozhatatlan firkák a borítón, számadások és a tulajdonos latin betűs aláírás-gyakorlatai.

Lassan két hónapja, hogy a tavaly májusban elkezdett könyvtár restaurációs projektben megindult a héber nyelvű könyvek rendezése. Bár még a munka elején járunk, de már most jól látható, hogy a két legnagyobb csoportot a Bibliák és az imakönyvek adják. Az arányokból pedig az látszik, hogy feltehetően Magyarország legnagyobb héber Biblia és imakönyv gyűjteménye található az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem falai között.

Jók könyvének illusztrációi
Jók könyvének illusztrációi

A legtöbb Biblia jellemzően az Osztrák-Magyar Monarchia területéről, Bécs-Prága-Budapest-Lemberg-Vilna került elő. Legnagyobb csoportjukat eddig, a „Kitvé Kódes” magyarul „Szent Iratok” című Bibliák adják. Ezek a Monarchia három nagy központjában, a Bécs-Budapest-Prága háromszögben kerültek kiadásra. Érdekességük, hogy bár ugyanazt a szedéstükröt használják, kis dolgokban mégis különböznek. Az alábbiakban kifényképeztük Jób könyvének illusztrációit a különböző Monarchia központok kiadásaiból. A képeken megfigyelhető, ahogy az ábrázolások egyre konzervatívabbakká válnak. Mindegyiken Jób és fiai láthatók, ahogy néznek az ég felé. A legengedékenyebb bécsi kiadásban, Jób igencsak lepra sújtott, viszont vigasztalásul, az Örökkévaló kiinteget a felhők mögül. Pesten, a Löwy család által kiadott példányon Jób már kevésbé leprás, de Isten is visszahúzódott az egekbe, helyén a Nap sugarai ragyognak Jóbra.  A harmadik, szintén bécsi kiadás – itt Jóbon már nem is látszik a betegség, talpig be van öltözve és az Örökkévalót helyettesítő Nap sem süt már olyan erősen. A képek mellett érdekes még a Kitvé Kódes kiadásokban megjelenő fordítás nyelve/tipográfiája is.  A Pestiekben, az 1860-as években, jellemzően gót betűs német, a bécsiekben és a prágaiakban ezzel szemben héber karakteres német szöveget találunk a héber főszöveg mellett.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp