Lehet, hogy te is csillagos házban laksz?

Közel kétezer épületre kellett kitenni a sárga csillagot Budapesten hetven évvel ezelőtt, ám ennek alig maradt emléke a köztudatban. Ezért az OSA Archívum most arra kér mindenkit, ossza meg velük a családokhoz vagy az épületekhez kötődő dokumentumait és történeteit. Az OSA ezen kívül 2014. június 21-re a még álló, mintegy 1600 épület elé megemlékezést szervez, és kéri, hogy résztvevőként vagy önkéntes szervezőként csatlakozzon minél több személy a kezdeményezéshez.

csillagos házak Budapesten
csillagos házak Budapesten

Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása után a fővárosban élőket kényszerítette lakhelyük elhagyására. (A magyar politikai vezetés elsőnek a budapesti zsidóság deportálását tervezte, csak német tanácsra kezdték a vidéki lakossággal a zsidónak tekintett magyar állampolgárok megsemmisítését.) A végső cél nem változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is megsemmisítő táborokba szánták. A zsidó törvények alá eső magyaroknak, akik 1944. április 5-e óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre, az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 16-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott, „kanárisárga” Dávid csillagot helyezzenek el.

Az 1941-es népszámlálás szerint Budapest lakosságának mintegy 21% minősült zsidó származásúnak, 187 000 zsidó és további 35 000 ún. kikeresztelkedett zsidó, akikre vonatkozott a sárga csillag viselését előíró rendelet. Az átköltöztetés tehát elméletileg 220 000 embert érintett.

Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók. A nemzetközi események hatására, a fővárosi zsidók többségének sorsa kevésbé tragikusan alakult vidéki társaikéhoz, vagy a mai Budapesthez tartozó például Újpest, Pesterzsébet, és Kispest lakóiéhoz képest.

A fővárosból indított halálmenetek több tízezer áldozatot követeltek, de a budapesti zsidóság elkerülte a tömeges deportálást. A Duna-parton agyonlőtt, illetve az ostrom alatt elpusztult ezrek kivételével, a városban bujkálva, vagy az 1944. decemberében felállított gettóban, a zsidóság Budapesten nagyobb eséllyel élhette túl a vészkorszakot, mint vidéken.

Az OSA 2014. június 21-re a még álló, mintegy 1600 épület elé megemlékezést szervez, és arra kérnek mindenkit, csatlakozzon a kezdeményezéshez résztvevőként, vagy önkéntes szervezőként, hogy méltóképpen és tisztességgel lehessen szembenézni közös múltunk eme nehezen felfogható fejezetével!

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp