Lehet, hogy te is csillagos házban laksz?

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Közel kétezer épületre kellett kitenni a sárga csillagot Budapesten hetven évvel ezelőtt, ám ennek alig maradt emléke a köztudatban. Ezért az OSA Archívum most arra kér mindenkit, ossza meg velük a családokhoz vagy az épületekhez kötődő dokumentumait és történeteit. Az OSA ezen kívül 2014. június 21-re a még álló, mintegy 1600 épület elé megemlékezést szervez, és kéri, hogy résztvevőként vagy önkéntes szervezőként csatlakozzon minél több személy a kezdeményezéshez.

csillagos házak Budapesten
csillagos házak Budapesten

Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása után a fővárosban élőket kényszerítette lakhelyük elhagyására. (A magyar politikai vezetés elsőnek a budapesti zsidóság deportálását tervezte, csak német tanácsra kezdték a vidéki lakossággal a zsidónak tekintett magyar állampolgárok megsemmisítését.) A végső cél nem változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is megsemmisítő táborokba szánták. A zsidó törvények alá eső magyaroknak, akik 1944. április 5-e óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre, az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 16-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott, „kanárisárga” Dávid csillagot helyezzenek el.

Az 1941-es népszámlálás szerint Budapest lakosságának mintegy 21% minősült zsidó származásúnak, 187 000 zsidó és további 35 000 ún. kikeresztelkedett zsidó, akikre vonatkozott a sárga csillag viselését előíró rendelet. Az átköltöztetés tehát elméletileg 220 000 embert érintett.

Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók. A nemzetközi események hatására, a fővárosi zsidók többségének sorsa kevésbé tragikusan alakult vidéki társaikéhoz, vagy a mai Budapesthez tartozó például Újpest, Pesterzsébet, és Kispest lakóiéhoz képest.

A fővárosból indított halálmenetek több tízezer áldozatot követeltek, de a budapesti zsidóság elkerülte a tömeges deportálást. A Duna-parton agyonlőtt, illetve az ostrom alatt elpusztult ezrek kivételével, a városban bujkálva, vagy az 1944. decemberében felállított gettóban, a zsidóság Budapesten nagyobb eséllyel élhette túl a vészkorszakot, mint vidéken.

Az OSA 2014. június 21-re a még álló, mintegy 1600 épület elé megemlékezést szervez, és arra kérnek mindenkit, csatlakozzon a kezdeményezéshez résztvevőként, vagy önkéntes szervezőként, hogy méltóképpen és tisztességgel lehessen szembenézni közös múltunk eme nehezen felfogható fejezetével!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp