Egy Emlékmű

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Egy igazi emlékmű a közösség szándékai szerinti közös történelmi narratívát jeleníti meg olyan stílusban, amit a létrehozók a magukénak éreznek. A történelem során az emlékművek új jelentésrétegekkel gazdagodhatnak – vagy radikálisan mást is jelenthetnek, mint az eredeti szándékok szerint.

Hősök Temploma
Hősök Temploma

Az első világháború zsidó áldozataira a Pesti Izraelita Hitközség a Hősök zsinagógájának megépítésével emlékezett. A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1932–ben készült el az akkor hipermodern Hősök Temploma. Tervezője Vágó László, aki a korszak egyszerű, dekoratív stílusában építette fel a zsinagógát, és alakította ki a környezetét. A zsinagóga díszítésében a hatágú csillag és a héber feliratok dominálnak, melyek bibliai idézetekkel állítanak emléket a háborúban elesett hősöknek. A mellette lévő területet árkádsorral vették körül, hogy a zsidó közösségi terek nyitottak és átláthatóak legyenek. A zsinagógák között kialakuló kis park közepére keleties vízmedencét álmodtak, melyben terveik szerint az ég kékje és végtelensége tükröződhetett volna. A zsinagógáról és a kertről a tervező építész készített fényképeket, melyeket albumba rendezve adott át a hitközség akkori főtitkárának, Eppler Sándornak. A második világháború végén az épületegyüttes és a kert a budapesti gettó része lett, ahol több tízezer ember zsúfolódott össze embertelen körülmények között. A gettó felszabadításakor megfagyott, éhen halt, az ostrom és a nyilasok brutalitása következtében elpusztult zsidók ezreinek holttestét találták az utcákon. Közülük több, mint kétezret itt, a kertben temettek el. A hazafias hősiesség emlékére emelt emlékmű-zsinagóga és kertje sírkertté, egy embertelen korszak mementójává vált.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp