Maria Ángels Anglada (1930-1999) katalán költő, író, novellista Auschwitzi hegedű című kisregénye érettségi olvasmány Katalóniában. A kötet a Libri Kiadó gondozásában most magyarul is megjelent.
A könyv címe szimbolikus, nem is Auschwitzban, hanem egy elképzelt táborban, nem létező helyen játszódik. A lírai egyszerűséggel megfogalmazott történet nyolc fejezetből áll, mindegyiket valóságos dokumentumok, a náci haláltáborok adminisztratív jelentései vezetik be, köztük a Beszámoló a beszolgáltatott ruhákról és egyéb tárgyakról a lublini és az auschwitzi koncentrációs táborokban.
Maria Ángels Angladának nincsenek közvetlen ismeretei a vészkorszakról, a zsidóságról, de életében mindig is foglalkoztatták a társadalmi problémák, a kisebbségek ügyei. Írt például az örmény népirtásról, és egyik verse a boszniai gyermekek rettegő tekintetéről szól a délszláv háború idején.
1994-ben megjelent kisregénye, az Auschwitzi hegedű egy évvel később elnyerte Az év regénye díjat, és számos nyelvre lefordították. Nyelvezete egyszerű, könnyen érthető és jól el lehet magyarázni a diákoknak.
A könyv egy keserédes szerelmi történet kerettörténetbe ágyazva. 1991 telén egy katalán zenész érkezik Krakkóba, ahol rabul ejti egy különleges hegedűhang és a rajta játszó, szomorú tekintetű muzsikustól a hangszer eredetét tudakolja. Egy olyan történetet kap, amit soha többé nem fog elfelejteni. Danielnek, az auschwitzi hegedű készítőjének egy kegyetlen fogadás főszereplőjeként a haláltáborban kell visszatalálnia egykori mesterségéhez, és meglelnie magában az erőt, amely szembeszegülhet az embertelenséggel.
A történetben magyar szál is van, a hegedűt magyar jegenyefenyőből készíti a táborban a főhős. Az írónő a fiktív történeten kívül utánajárt minden részletnek, még egy katalán hegedűkészítővel is konzultált, akinek a könyvben ki is fejezte a háláját. A fejezetkezdő dokumentumokat irattárakban kutatta fel.
Maria Ángels Anglada Katalónia egyik legismertebb írója, édesapja ügyvéd volt, ő maga klasszika-filológiát tanult a barcelonai egyetemen, később a tárgyat tanította is. Halála után katedrát neveztek el róla a gironai egyetemen, egy Barcelona melletti egyetemi kisvárosban.
Forrás: MTI
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
