A hanuka a fény ünnepe a zsidóságban. A tudomány szemszögéből nézve a fény talán az egyik legérdekesebben leírható dolog az univerzumban. A különböző mérések és elméletek szerint a fényt egyszerre modellezhetjük fotonok halmazaként, valamint hullámként is. Miben változtathatja meg ennek a paradoxonnak az elfogadása az ünnepről alkotott képünket? Radvánszki Péter, a Klauzál Súl rabbijának írása.
A tudósok a fénynek ezt a kettős létezési formáját, először nem megérteni, hanem csupán leírni próbálták. Az egyik mérnök tankönyvemben mindez a következőképp van kifejtve: „Az a kérdés, hogy részecske, vagy hullám-e a fény, olyan, mintha azt kérdeznénk, busz-e vagy madár-e a repülő. Busz is, mert úgy ülnek rajta az emberek, mint egy buszon. Madár is, mert úgy repül, mint egy madár. De valójában egyik sem elegendő a leírásához. A fény valójában ezeknél az absztrakciós modelleknél gazdagabb természeti jelenség.” De miként hozható mindez összefüggésbe a hanukával?
Hanuka eredetére több zsidó forrásban is rábukkanhatunk. Mindegyik szöveg az ünnep más jellegzetességét hangsúlyozza ki. Közös bennük az, hogy mind a fényről beszél. A Babilóniai Talmud Sábbát traktátusának szövege egyrészt magáról az ünneplésről szól, vagyis a gyertyák számáról és meggyújtásuk módozatairól, ugyanakkor egy rövid, ma is közismert magyarázatot is ad az ünneplésre (BT Sábbát 21b). Ezek szerint a szír-görögök tisztátalanná tették a Templom olajkészleteit, de a maradék, egy napra elegendő olaj még nyolc napig égett. Ez a csoda és a csodák úgy általában, manapság nehezen értelmezhető fogalmak. A fenti talmudi szöveg értelmezésében segítségünkre lehet Josephus Flavius leírása az ünnepről.
„Júda honfitársaival együtt nyolc napig hangos ujjongással ünnepelte az áldozatok megújhodását. A drága és pompás áldozatokból kerültek ki a lakomák eledelei, s himnuszokkal és zsoltárokkal magasztalták Istent, a nép pedig élvezte az ünnep örömeit. Oly nagy ujjongást keltett a hosszú ideig elhanyagolt ősi istentisztelet váratlan visszaállítása, hogy törvényt hoztak, amelynek értelmében ezentúl évente nyolc napon át kell ünnepelni a templom újjáépítését. Attól az időtől fogva mindmáig megüljük ezt az ünnepet és a Fények ünnepének nevezzük, véleményem szerint azért, mert vallásunk szabad gyakorlata váratlanul ragyogott fel ránk, mint a fénysugár.” (A Zsidók Története XII. 7:7)
Josephus tehát nem fizikai fényről beszél, hanem a váratlan, örömteli fordulat fénysugarairól. A fény értelmezése ugyanúgy sokrétű lehet, mint ahogyan a tudomány is törekszik bonyolult természetének leírására. Így már összekapcsolhatjuk a talmudi csodát a történelmi narratívával. A zsidó hagyományban a tudományos értelmezéshez hasonló módon jelenik meg a fény kettős természete – külső és belső fény képében. Így a csodás módon nyolc napon át égő olaj azt a hatalmas energiát is szimbolizálja, amely annak következtében szabadult fel, hogy az identitást ismét szabadon lehetett gyakorolni.
A fény örök szimbólum, legyen akár belső vagy külső fényről szó. Nem hiába teremtetett az első napon.
Radvánszki Péter, a Klauzál Súl rabbija, okleveles villamosmérnök és rabbi. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, később a Leo Baeck College-ban avatták rabbivá, Londonban. Franciaországban és Svájcban volt gyakorló rabbi. Jelenleg a közösség tagjaival együtt dolgozik egy új, párbeszédre épülő zsidó vallási irányvonal létrehozásán.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
