A fény megfoghatatlan természete

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A hanuka a fény ünnepe a zsidóságban. A tudomány szemszögéből nézve a fény talán az egyik legérdekesebben leírható dolog az univerzumban. A különböző mérések és elméletek szerint a fényt egyszerre modellezhetjük fotonok halmazaként, valamint hullámként is. Miben változtathatja meg ennek a paradoxonnak az elfogadása az ünnepről alkotott képünket? Radvánszki Péter, a Klauzál Súl rabbijának írása.

A tudósok a fénynek ezt a kettős létezési formáját, először nem megérteni, hanem csupán leírni próbálták. Az egyik mérnök tankönyvemben mindez a következőképp van kifejtve: „Az a kérdés, hogy részecske, vagy hullám-e a fény, olyan, mintha azt kérdeznénk, busz-e vagy madár-e a repülő. Busz is, mert úgy ülnek rajta az emberek, mint egy buszon. Madár is, mert úgy repül, mint egy madár. De valójában egyik sem elegendő a leírásához. A fény valójában ezeknél az absztrakciós modelleknél gazdagabb természeti jelenség.” De miként hozható mindez összefüggésbe a hanukával?

Hanuka eredetére több zsidó forrásban is rábukkanhatunk. Mindegyik szöveg az ünnep más jellegzetességét hangsúlyozza ki. Közös bennük az, hogy mind a fényről beszél. A Babilóniai Talmud Sábbát traktátusának szövege egyrészt magáról az ünneplésről szól, vagyis a gyertyák számáról és meggyújtásuk módozatairól, ugyanakkor egy rövid, ma is közismert magyarázatot is ad az ünneplésre (BT Sábbát 21b). Ezek szerint a szír-görögök tisztátalanná tették a Templom olajkészleteit, de a maradék, egy napra elegendő olaj még nyolc napig égett. Ez a csoda és a csodák úgy általában, manapság nehezen értelmezhető fogalmak. A fenti talmudi szöveg értelmezésében segítségünkre lehet Josephus Flavius leírása az ünnepről.

„Júda honfitársaival együtt nyolc napig hangos ujjongással ünnepelte az áldozatok megújhodását. A drága és pompás áldozatokból kerültek ki a lakomák eledelei, s himnuszokkal és zsoltárokkal magasztalták Istent, a nép pedig élvezte az ünnep örömeit. Oly nagy ujjongást keltett a hosszú ideig elhanyagolt ősi istentisztelet váratlan visszaállítása, hogy törvényt hoztak, amelynek értelmében ezentúl évente nyolc napon át kell ünnepelni a templom újjáépítését. Attól az időtől fogva mindmáig megüljük ezt az ünnepet és a Fények ünnepének nevezzük, véleményem szerint azért, mert vallásunk szabad gyakorlata váratlanul ragyogott fel ránk, mint a fénysugár.” (A Zsidók Története XII. 7:7)

Josephus tehát nem fizikai fényről beszél, hanem a váratlan, örömteli fordulat fénysugarairól. A fény értelmezése ugyanúgy sokrétű lehet, mint ahogyan a tudomány is törekszik bonyolult természetének leírására. Így már összekapcsolhatjuk a talmudi csodát a történelmi narratívával. A zsidó hagyományban a tudományos értelmezéshez hasonló módon jelenik meg a fény kettős természete – külső és belső fény képében. Így a csodás módon nyolc napon át égő olaj azt a hatalmas energiát is szimbolizálja, amely annak következtében szabadult fel, hogy az identitást ismét szabadon lehetett gyakorolni.

A fény örök szimbólum, legyen akár belső vagy külső fényről szó. Nem hiába teremtetett az első napon.

Radvánszki Péter, a Klauzál Súl rabbija, okleveles villamosmérnök és rabbi. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, később a Leo Baeck College-ban avatták rabbivá, Londonban. Franciaországban és Svájcban volt gyakorló rabbi. Jelenleg a közösség tagjaival együtt dolgozik egy új, párbeszédre épülő zsidó vallási irányvonal létrehozásán.

 

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp