Néha a bibliai történetekre tekintve az ember azt gondolja, hogy nekik könnyű volt, hiszen ha a dolgok rosszra fordultak, akkor Isten kisegítette őket. De vajon elég ennyi? Mikéc hetiszakasz (Berésit/Teremtés könyve 41:1-44:17)
József továbbra is börtönben van, amikor a Fáraó két olyan álmot is lát, amit az udvari varázslók és álomfejtők nem tudnak megfejteni. Józsefet a Fáraó elé viszik, és ő úgy értelmezi a Fáraó álmát, hogy az elkövetkező hét évben bőség lesz Egyiptomban, utána viszont sosem látott éhínség jön. József azt a tanácsot adja a Fáraónak, hogy az elkövetkező hét, bőséges évben raktározzon el annyi élelmet, amennyit csak lehet. Látván József bölcsességét a Fáraó őt nevezi ki helyettesének. Amikor a hét bőséges év véget ér, az emberek a környező országokból is Egyiptomba vándorolnak gabonáért.
Jákob családját, József testvéreit is eléri az éhínség, így apjuk tanácsára Egyiptomba mennek élelmet vásárolni. József elé járulnak, aki rögtön felismeri őket, a testvérek azonban őt nem, ezért leborulnak előtte. József ellátja a családját élelemmel, de csapdába is csalja a bátyjait: a pénzt, amivel a gabonáért fizettek, titokban visszahelyezteti a zsákjukba, mintha loptak volna.
Az álmoknak és a mágiának kiemelt szerepe volt Egyiptomban. Az álomfejtés az egyiptomiak számára varázslat volt, amely az álomfejtő érdeme. Ezzel szemben József úgy gondolta, hogy az álomfejtés isteni kegy, csoda. (Nem én, hanem Isten ad választ a fáraó javára.)
József életét rengeteg csodás fordulat szövi át, de ezek önmagukban nem lettek volna elegendőek ahhoz, hogy sikeres legyen. A saját és a családja jellemfejlődése is kellett a csodák mellett ahhoz, hogy egyiptomi helytartóként gabonát adhasson éhező családjának az éhínség hét éve alatt, és ezzel megmentse az életüket.
Ebben a hetiszakaszban az egész család jellemfejlődését, de főként Józsefét követhetjük végig. Józsefet a testvérei elárulták, eladták rabszolgának, és ezért ő igyekszik örökre elfelejteni őket. De amikor bátyjai váratlanul elé járulnak, valóra váltják azt az álmát, amelyért eredetileg meggyűlölték őt és leborulnak előtte. Eleinte keményen viselkedik velük, meggyanúsítja őket, hogy kémek és börtönbe veti őket. De József megenyhül, amikor a testvéreken a megbánás jeleit látja, és elsírja magát.
Ezen a héten kezdődött az egyik legismertebb zsidó ünnep, a hanuka, amely két eseménynek is emléket állít. Az első egy katonai győzelem, amelyet a felkelő zsidó kisebbség aratott az elnyomó görög (és hellenizáló zsidó) többséggel szemben, és felszabadították a Szentélyt a bálványimádók uralma alól. A második esemény, amelyre megemlékezünk egy isteni csoda. A Szentély felszabadulásakor már csak egy napra elegendő megszentelt olaj maradt, amely csodás módon kitartott nyolc napig, amíg az új olaj el nem készült. Az emberi cselekedet és az isteni csoda ebben a történetben is összefonódik, csak a kettő együtt tud eredményre jutni.
Az elmúlt ezer év eseményeiből úgy tűnik, hogy egyre kevesebb csoda történik velünk. A zsidó hagyomány úgy fogalmaz, hogy „Isten elfordította az arcát tőlünk”. Talán kissé magunkra maradtunk, nekünk kell megvívnunk a harcainkat. Gyakran várunk segítséget fentről, legyen az az Örökkévaló, a főnökünk vagy egy politikai intézmény. Azonban ezekből a szövegekből is az tűnik ki, hogyha az emberi tett, a cselekedet nincs jelen, akkor a csoda önmagában nem elég.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
