Következik: 

Kiszlév 13, 5779 · 2018. november 20, kedd

A macska, aki bármicvót akart

Zsidó hétköznapok a húszas-harmincas évek Algériájában, főszerepben egy beszélő macskával és gazdájával, a köztiszteletnek örvendő rabbival. A közönség először 2011-ben, az Anilogue Fesztiválon láthatta a Joann Sfar képregényéből készült animációs filmet, amelyet nemsokára a magyar mozikban is vetítenek majd.

A rabbi macskája
A rabbi macskája

A rabbi macskája okoskodó, izgága állat, aki, miután elfogyasztott egy beszélő papagájt, az emberekkel, elsősorban közvetlen környezetével vallásfilozófiai kérdésekbe bocsátkozva, állandó hitvitát folytat. Legfőbb célja, hogy mint általában a zsidóknak, neki is legyen bármicvója, ezért rábeszéli gazdáját, hogy tanítsa őt a judaizmusra.

Joann Sfar képregénye Franciaországban 2002-től folytatásokban jelent meg, a szintén általa rendezett rajzfilm az első, a második és az ötödik részt dolgozza fel, amelyekből hazánkban mindezidáig csak a legelső jelent meg (Vándorkő Kiadó, 2005).

Az egyéni látásmódú, különleges képregény a vásznon, ha lehet, még szebb, még inkább magával ragadó lett, igazi szerzői alkotás fergeteges humorral, szarkazmussal és elképesztően friss dialógusokkal. Az egyes történetek pedig úgy jelennek meg a néző előtt, hogy közben megőrzik az eredeti mű jellegzetességeit, csak most a statikus képek helyett egy életre kelt, varázslatos mesét láthatunk.

A rabbi macskaja
A rabbi macskaja

A film az algériai zsidók mindennapjait, a különböző vallások képviselői közötti vérre menő hitvitákat, a külpolitikai hatásokat (oroszországi pogromok), az askenázi-szefárd ellentétet és egy igazi, sivatagi expedíció eseményeit beszéli el, ez utóbbi legfőbb célja, hogy felderítse a zsidók ősi városát és az ott élő, fekete bőrű hitsorsosokat. Mindezt hihetetlen humor, gyönyörű képek és autentikus zene kíséri.

A rabbi macskájában nincs ún. boldog vég, a történet lekerekítetlen, lezáratlan marad, csupán színes, izgalmas epizódok követik egymást. Tanúi lehetünk többek között annak, hogyan kezd el a macska beszélni, majd ezt követően a Talmudot tanulmányozni, mi történik, amikor megérkezik a rabbi nagybátyja, a rettentő oroszlánidomár egy igazi nagymacskával, hogyan kerül az algériai zsidó közösségbe a pogromok elől menekülő orosz festő, valamint a szintén orosz, alkoholista, gyilkos hajlammal megáldott emigráns, akinek támogatásával végül felkerekednek, hogy felkeressék az etiópiai zsidókat.

A rajzfilmben megjelenő figurák többsége, a kommersz alkotásokkal ellentétben se nem jó, se nem rossz, a főszereplő macska pl. hazudós, önző és makacs, s ily módon tipikus emberi tulajdonságokat mondhat a magáénak. A humor és az egyéni vizuális megjelenítés mellett talán éppen ez a valósághoz közeli ábrázolásmód – amiből szerencsére hiányzik mindenfajta édeskés báj vagy akár tanító célzat – az, ami az eredeti képregényhez hasonlóan olyannyira szerethetővé és különlegessé teszi ezt az alkotást. Nem is annyira a gyerekek, hanem inkább a felnőttek számára.

A rabbi macskája
A rabbi macskája

A rabbi macskája (Le chat du rabbin) színes, szinkronizált, francia-osztrák animációs film, 100 perc, 2011

Rendező: Joann Sfar, Antoine Delesvaux

Forgatókönyvíró: Joann Sfar, Sandrina Jardel

Zeneszerző: Olivier Daviaud

Vágó: Maryline Monthieux

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW