Következik: 

Kiszlév 13, 5779 · 2018. november 20, kedd

Toldot – Nemzedékek hetiszakasz

Ezen a héten a Toldot (Nemzedékek) hetiszakaszt olvassák a Tórából a zsinagógákban. A történet szerint Izsák az idősebbik fiát, a vad Ézsaut szerette jobban. Vajon miért volt fontos ezt a Tórában megemlíteni? Ha valóban így volt, akkor miért kellett mégis elcsalni Ézsautól a jogos örökségét? 

Izsák felesége, Rebeka meddő és hosszú ideig nem tud teherbe esni. Végül isteni segítséggel ikerfiúkat fogan. A várandóssága azonban annyira problémás, hogy égi tanácsot kér, amely így szól: „Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből: egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, de a nagyobbik szolgál a kisebbnek!”. A jövendölés szerint a problémás terhesség az ikrek későbbi harcait vetíti elő. Kamaszkorukban az elsőszülött Ézsauból vadász lesz, míg Jákobból pásztor. A Tóra megemlíti, hogy Izsák Ézsaut, míg Rebeka Jákobot szereti jobban. Egy fáradt vadászattal töltött nap után Jákob megveszi Ézsautól az elsőszülöttség jogát egy tál lencséért. Később anyja, Rebeka segítségével Jákob becsapja apját, Izsákot annak érdekében, hogy megszerezze az ábrahámi áldást is. Izsák azt hiszi, hogy elsőszülött fiát, Ézsaut áldja meg, azonban valójában az álruhába öltözött Jákob áll előtte. Végül Jákob elmenekül Ézsau haragja elől, és anyja, Rebeka családjához szökik Árámba.

Ismeretlen festő - Izsák visszautasítja Ézsaut
Ismeretlen festő – Izsák visszautasítja Ézsaut

Jákob és Ézsau története és Ézsau alakja mindig is problémásnak számított a magyarázatok számára. A Tóra vad vadásznak írja le Ézsaut, és ezzel azt sugallja, hogy Ézsau egyike volt a furcsa, kissé agresszív nagybácsiknak. A szövegből ugyanakkor világos, hogy Jákob kétszer is becsapta őt: először mikor fáradtságát és éhségét kihasználva megvette tőle az elsőszülöttséget (vagyis a pénzbeli, anyagi örökséget), és másodszor, amikor elcsalta tőle az elsőszülöttnek járó áldást (vagyis a spirituális és politikai hatalmat).

Több probléma is felmerül a történettel kapcsolatban. A zsidó szövegmagyarázók számára ezek közül az egyik talán legkellemetlenebb az, hogy a történet azt sugallja, hogy Jákob egyszerű csalással lett a zsidó nép egyik ősatyja, amely így egy csalótól származik. A bölcsek sokféle módon próbáltak erre választ találni.

A magyarázatok egy része Ézsaut velejéig gonosznak írja le. Ez nem teljesen légből kapott: a Tóra nemcsak féktelen vadászként mutatja őt be, de az is kiderül róla, hogy másik népből vett magának feleséget, és egyéb parancsolatok iránt sem mutatott különösebb érdeklődést. Ez a magyarázat megoldja az erkölcsi problémát: Jákobnak morális kötelessége volt megakadályozni, hogy egy gonosz Ézsau legyen a kiválasztott nép ősatyja.

Raffaello Jákob és Ézsau
Raffaello Jákob és Ézsau

A magyarázatoknak azonban van egy másik csoportja, amely egy sokkal összetettebb történetet ír le. A Tóra elmeséli, hogy Izsák Ézsaut szerette jobban. A zsidó szövegmagyarázat egyik alapelve, hogy a szövegben nincsenek felesleges szavak (sőt betűk sem). Vajon miért volt fontos megemlíteni, hogy Izsák Ézsaut szerette jobban? Mit akar a Tóra ezzel tanítani? Ha így volt, akkor vajon miért kellett Ézsautól elcsalni a jogos örökségét?

Ezekre a kérdésekre is több válasz létezik a hagyományban. Az egyik az, hogy Ézsau becsapta az apját, és csak Izsák előtt játszotta el a bölcs és szelíd fiút, aki így nem ismerte meg Ézsau igazi arcát, és ezért szerette őt jobban.

A történetnek ugyanakkor létezik egy másik, ennél összetettebb magyarázata. A Babilóniai Talmudban megismerhetjük egy hercegfiú véleményét, aki szerint még ő sem tisztelte úgy az apját, mint ahogy Ézsau tisztelte Izsákot. Ézsau azonban vadász volt, egyszerű ember, aki nem mindig értette a világ összetettségét. Amikor rádöbben, hogy szülei számára fájdalmat okoz, hogy másik népből nősült (mely fájdalmat korábban nem vett észre), akkor nagybátyja, Ismáel egyik lányát is feleségül veszi, ugyanakkor nem érti meg, hogy Ismáel és az ő leszármazottai szintén nem a kiválasztott néphez tartoznak. Egy ilyen egyszerű ember nem lett volna alkalmas arra, hogy továbbvigye az ábrahámi, elvont, spirituális Isten szolgálatának szövetségét.

Rabbi Lord Jonathan Sacks, korábbi angol főrabbi éppen ebben látja a tórai tanítás lényegét. A Tóra fontosnak tartja, hogy olyan családokat mutasson be, amelyekhez tudunk kötődni, amelyek emlékeztetnek a sajátunkra. A valóságban pedig a gyerekeink nem lesznek éppen olyanok, mint amilyennek elképzeltük őket. Izsák valószínűleg egy tudós, szelíd, bölcs idősebbik fiút képzelt el magának, aki követni fogja őt a hagyomány útján, és továbbviszi a kiválasztott nép áldását. Ézsau azonban nem ilyen lett. Izsák ősatyánk szeretete által a Tóra azt próbálja tanítani nekünk, hogy a gyerekeket akkor is szerethetjük, szeretnünk kell, ha nem követik a mi utunkat.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW