Következik: 

Kiszlév 13, 5779 · 2018. november 20, kedd

Marc Chagall és Ámos Imre képei közös kiállításon

A Magyar Nemzeti Galériában látható (MNG) új kiállításon látható többek között a francia-orosz mester Élet című, nagyszabású főműve is.

A Magyar Nemzeti Galériában megnyílt kettős kiállítás két kiemelkedő művész munkáit állítja párhuzamba. A két kiállításon két, hol egymás mellett, hol egymástól eltérő pályákon futó, de mindenképpen a 20. századra jellemző életutat ismerhetünk meg. Marc Chagall és Ámos Imre életművében egyaránt központi szerepet játszott sorsuk, vallásuk, zsidó identitásuk. Míg azonban az Oroszországból Párizsba emigrált művész minden háborút és megpróbáltatást túlélt, Ámos Imre tudatosan vállalta sorsát, így vált a holokauszt áldozatává – emlékeztetett a Chagall – Háború és béke között és az Ámos Imre, a “magyar Chagall” a háború örvényében 1937-1944 címet viselő kettős kiállítás szeptember 11-ei sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója.

Baán László megfogalmazása szerint “Chagall minden gyász ellenére az életöröm festőjévé tudott válni”, Ámos Imrének azonban nem adatott hosszú idő az alkotásra. Idelátogatva a francia kurátorokat is megrendítette ennek a két életműnek a közös bemutatása – hangoztatta. A budapesti tárlat részben a párizsi Musée du Luxembourg júliusban 480 ezres látogatottsággal zárt Chagall-kiállításán alapul, az MNG-nek azonban több, Párizsban nem látható Chagall-főművet – köztük a Franciaországot mindeddig soha el nem hagyó Életet – is sikerült megszereznie – hangsúlyozta Baán László.

Julia Garimorth-Foray kurátor emlékeztetett arra, hogy a vityebszki születésű mester végigélte az orosz forradalmat és a két világháborút, szinte a teljes 20. századot, melynek történelmi eseményeihez szorosan kapcsolódik életműve is. Chagall művészete az orosz, illetve a zsidó motívumkincsben gyökerezik, a művész azonban befogadta a nyugat-európai hatásokat, hogy így hozza létre saját hangú festészetét, melynek legfőbb motívuma a számkivetettség. Kedvelt szimbólumait Chagall egész életműve során újra és újra feldolgozta, hogy az Élet hatalmas, 3×4 méteres vásznán összegezze mindezeket – jegyezte meg Julia Garimorth-Foray.

Kolozsváry Marianna kurátor az Ámos Imre-kiállítást bemutatva elmondta: a tragikus sorsú magyar festő életművéből az 1937 és 1944, azaz a Chagall-lal való találkozás és a művész halála közötti időszakot emelték ki. Ennek a hét évnek a munkáit a rendezők nem kronologikus sorrendben, hanem tematikus egységek mentén csoportosították: a párizsi találkozást megörökítő képek mellett külön szekciót kaptak az önarcképek és a feleség-festőtársat, Anna Margitot ábrázoló portrék, ahogy az angyal- illetve az álommotívumot felhasználó Ámos-festmények és -rajzok is.
Ámos, akárcsak Radnóti Miklós, szinte még a halál torkában is alkotott. Mielőtt valamikor 1944-1945 fordulóján, egy német lágerben életét veszítette volna, még telerajzolt egy vázlatkönyvet, amelyet 1944 októberében adott át feleségének Budapesten. Az úgynevezett Szolnoki vázlatkönyv rajzainak tanúságtevő ereje különösképpen kiemeli Ámos művészetének jelentőségét.

Az orosz-francia mester munkásságát a fiatalkori alkotásoktól a kései, nyolcvanas években festett képekig 65 munkán keresztül tekinti át az MNG kiállítása, míg Ámos Imre képei közül 45-öt láthat majd a közönség 2014. január 5-ig a Magyar Nemzeti Galériában, melynek A épülete – az egykori Munkásmozgalmi Múzeum – belső terét is sikerült úgy átalakítani, hogy a látogatók új kiállítási élményben részesülhetnek.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW