//
Következő ünnep: Hanuka - חנוכה
Szerző:  Ádám Péter  Készült: 2017 okt. 27, péntek

A Bálint Ház Sátorfeszt elnevezésű, szukoti eseménysorozatának utolsó napján került megrendezésre az Egy sátorban?! című kerekasztal-beszélgetés, amelynek a hazai zsidóság érdekképviselete volt a témája. A beszélgetés résztvevői olyan kérdésekre keresték a választ, mint például mit jelent a zsidó érdekképviselet, kik képviselik jelenleg a hazai zsidóságot és kiket is kellene képviselni.

Amikor arról szeretnénk beszélgetni, hogy kik szólalnak meg manapság a zsidók nevében Magyarországon, eléggé adja magát, hogy a két legnagyobb zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetői is jelen legyenek. Hasonlóképpen gondolhatták az esemény szervezői is, ugyanis meghívták a beszélgetésre Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét és Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is.

Egy sátorban?! (Fotó: Hajmási Péter)

Köves Slomó azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem fogadta el a felkérést csakúgy, mint Oberlander Báruch rabbi, a magyarországi chábád mozgalom vezetője. Végül az EMIH részéről Steiner Zsófia, az Egység és a Gut Sábesz magazin főszerkesztője vett részt a bezsélgetésen. Heisler András ugyan elsőre igent mondott, de később külföldi útjára hivatkozva mégis lemondta a részvételt, de helyette legalább Kiss Henriett Mazsihisz-alelnök érkezett az utolsó pillanatban. Büchler András, a beszélgetés moderátora mindenesetre érdekes üzenetnek nevezte a vezetők távolmaradását.

Steiner Zsófia és Kiss Henriett mellett még Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatója, valamint Komáromi Ádám, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetőségi tagja próbált választ találni olyan kérdésekre, mint hogy mit jelent a zsidó érdekképviselet ma Magyarországon, kik képviselik jelenleg a hazai zsidóságot, kiknek és miként kellene ellátni ezt a bizonyos képviseletet, és egyáltalán kiket is kik felé kéne képviselni.

Személyes szinten persze mindenki ahhoz a tevékenységhez kapcsolja a zsidóság érdekképviseletét, amivel napi szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Így például Fritz Zsuzsa a Bálint Ház programjai által, amelyek az egész zsidó közösséget szólítják meg, Steiner Zsófia az EMIH médiafelületein keresztül szolgáltat információkat a zsidó és nem zsidó olvasók számára, Kiss Henriett pedig – aki a Scheiber Iskola igazgatóhelyettese is egyben – zsidó gyerekek oktatásával foglalkozik.

Büchler András és Steiner Zsófia (Fotó: Hajmási Péter)

Másik szint persze, amikor egy teljes szervezetnek, egy intézménynek vagy éppen egy egész hitközségnek kell a zsidóság képviseletével foglalkoznia. Steiner szerint az EMIH itt az infrastruktúra fejlesztésével és működtetésével oldja meg ezt a problémát, tehát zsinagógát, óvodát, iskolát, közösségi házat és most már egyetemet is fenntart a zsidó közösség érdekében. Kiss Henriett a Mazsihisz holokauszt utáni nehéz örökségét említette meg, amely miatt a rengeteg vallási tevékenység mellett a világi zsidóság képviselete is rájuk hárult.

Ennek ellenére Komáromi Ádám úgy véli, hogy a szekuláris zsidó szervezetek, illetve a progresszív zsidó vallási irányzatok nincsenek megfelelően képviselve, és a jelenleginél tágabb értelemben vett képviseletre lenne szükség. Ezzel a kijelentéssel egyébként Fritz Zsuzsa is egyetértett, a Bálint Ház igazgatója ugyanis azon a véleményen van, hogy másféle megközelítésre lenne szükség, mint amit most a Mazsihisz képvisel. Hozzátette, hogy a Bálint Ház nem egy körülhatárolt közösségként működik, de céljuk, hogy az egész zsidóság érdekeit szolgálják.

Nagy kérdés persze, hogy pontosan kiket és milyen érdekek mentén kellene a szervezeteknek képviselniük. Komáromi Ádám szerint például nem igazán állja meg a helyét, hogy a Mazsihisz egy egységként tekint a hazai zsidóságra, amelynek érdekképviseletét ellátni kívánja. A nagyjából 150-200 fővel rendelkező Szim Salomot például nem mindenki hajlandó elfogadni. Kiss Henriett a Mazsihisz „világra nyitott szervezet” kampányát hozta példának arra, hogy vannak kísérletek a változásra, bár megjegyezte, hogy sok vita zajlik arról, hogy kiket kellene a hitközségnek képviselnie. A Mazsihiszen belül ugyanis egy világi és egy liturgikus vélemény áll egymással szemben, és sokszor éppen emiatt nem igazán tudnak döntésre jutni bizonyos kérdésekben.

Fritz Zsuzsa és Kiss Henriett (Fotó: Hajmási Péter)

Fritz Zsuzsa szerint nem egyszerű közösséget felépíteni, hiszen előre nem lehet tudni, hogy kik fognak csatlakozni. Ez egy folyamat, és közben derül ki, hogy kik tartoznak egy közösséghez, így az elég homályos, hogy kik azok, akiket képviselni lehet. Ezért úgy látja, hogy ebben a kérdésben nincs egy végiggondolt stratégia, pedig kellene, hogy legyen. Steiner Zsófia pedig azon a véleményen van, hogy egyáltalán nem mindegy, kiket, milyen helyzetben és kik felé kell éppen képviselni.

A beszélgetés közben többen hangoztatták a különböző szervezetek közötti párbeszéd hiányát. „Magunk között is szükség lenne párbeszédre” – mondta például Komáromi Ádám, aki megemlítette, hogy a Szim Salom még mindig választ vár a Mazsihisztől egy levélre, amelyet még áprilisban küldtek, és a progresszív irányzat hazai nehéz helyzetéről, el nem fogadásáról van benne szó. Komáromi úgy látja, hogy hiába működik egy kifelé egységesnek tűnő zsidó kerekasztal, ott tulajdonképpen nem zajlik érdemi munka. Kiss Henriettet – bár csak nyáron értesült a levélről – nagyon zavarja, hogy még mindig nincs rá válasz. A Mazsihisz alelnöke ezt a világi vezetés és a rabbik közötti, már említett vitájának számlájára írja. Szerinte – ha egyszer végre megszületik – ez a válasz lesz az első olyan döntés, ahol megmérettetik a Mazsihisz valódi súlya.

Steiner Zsófia úgy látja, hogy talán a holokauszt az egyetlen olyan téma, amely egységre kényszerítheti a különböző zsidó szervezeteket. Az Egység főszerkesztője azon a véleményen van, hogy a kisebb csoportoknak, szervezeteknek nem kellene beállni egy zászló mögé, hanem mindenki az általa fontosnak tartott témákban képviselné a közösséget. Példának említette az egészségügyet, azon belül is a zsidók körében gyakoribb genetikai betegségek szűrésére való figyelemfelhívást, mint a közös érdekképviselet egyik kisebb szeletét.

Kiss Henriett és Komáromi Ádám (Fotó: Hajmási Péter)

„Nem hiszek a központosításban, a szakmai tudásban hiszek” – jelentette ki Fritz Zsuzsa, aki azt gondolja, hogy a jobb párbeszéd érdekében ki kell alakítani egy közös nyelvet. Bár azt még nem látja, hogy pontosan ezt hogyan lehet véghez vinni, de optimizmusra ad okot, hogy kisebb fórumok azért már létrejönnek. Igaz, sokkal többre lenne szükség a Bálint Ház igazgatója szerint. Példának említette a Mozaik Hub által szervezett konferenciát LMBTQ befogadás témában. „Erről is jót vitatkozott a Mazsihisz, de végül elmentünk rá” – vetette közbe Kiss Henriett. A Mazsihisz alelnöke szerint az olyan bonyolult kérdések megválaszolásában, mint például az egyházügyi törvény, mindenképpen párbeszédre lenne szükség a zsidó szervezetek között.

Komáromi Ádám úgy látja, hogy értékrendi kérdésekben lehet közös vélemény. A Szim Salom elnökségi tagja a Mazsihisz és az EMIH dominanciájára utalva kijelentette, hogy jelenleg nem egy, hanem két zászló van, a többiek hangja azonban nem hallatszik. Komáromi a szolidaritás hiányát is felvetette, hiszen amikor a kormány elvette a reform közösségektől az egyházi státuszt, akkor a többi hitközség nem állt ki mellettük.

Szólj hozzá! Oszd meg!

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az aKibic.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kibicek
Ezeket láttad már?
« November 2017 »
H K Sz Cs P Szo V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30