//
Következő ünnep: Ros Hásáná - ראש השנה
Szerző:  Ádám Péter  Készült: 2017 júl. 06, csütörtök

Az LMBTQ emberek befogadása nem vallási, hanem társadalmi kérdés – mondja Zehorit Sorek izraeli melegjogi aktivista, aki a közelgő Kapunyitás Konferencia egyik előadója lesz. Többek között befogatásról, izraeli politikáról, a melegek és a vallás kapcsolatáról beszélgettünk vele.

Nemrég tartották meg a Tel-Aviv Pride-ot, amely már hagyományosan egy hatalmas nemzetközi eseménynek számít. Az ország többi részén azonban már nem ennyire rózsás a helyzet, Jeruzsálemben két évvel ezelőtt halálos kimenetelű késeléses merénylet volt, tavaly pedig Beer Sevában nem tudták megtartani a felvonulást biztonsági okokra hivatkozva.

Zehorit Sorek (Fotó: Elad Lifshitz/facebook.com/zehorit.sorek)

Ebben az évben négy helyszínen lesz felvonulás, Tel-Avivban, Haifán és Beer Sevában már megtartottuk az eseményt, a negyedik pedig Jeruzsálemben lesz. Egyes felvonulások inkább hasonlítanak egy demonstrációhoz, ilyen például az Izrael déli részén található Beer Sevában idén először megtartott Pride, de ilyen szokott lenni Jeruzsálemben is a hangulat. Tel-Avivban ezzel szemben egy hatalmas örömünnep a felvonulás, ahová az egész világról érkeznek emberek, idén például 180 ezren vettek részt az eseményen. Ezeknek a felvonulásoknak a célja, hogy támogassuk az LMBTQ közösséget, és hogy megmutassuk, itt vagyunk, és követlejük azokat a jogokat, amelyek minket is ugyanúgy megilletnek.

A felvonulásokon és demonstrációkon kívül még hogyan érheti el ezeket a célokat az LMBTQ közösség Izraelben?

Az LMBTQ emberek küzdelme egyszerre három síkon is folyik. Az első a személyes küzdelem, amelyet saját magukkal, a barátaikkal és a családjukkal kell, hogy megvívjanak. Van, akinek ez könnyen megy, mert a barátai, szülei, nyitottak és elfogadják, és vannak olyan LMBTQ emberek, akik nagyon nehéz küzdelmet folytatnak már ezen a szinten is. A második a társadalmi elfogadottságért folyó küzdelem, amelyet számos erre szakosodott szervezet folytat nap mint nap. A harmadik pedig a politikai szinten folyik, ahol csak az utóbbi években kezdünk aktívabbak lenni. Jómagam három és fél évvel ezelőtt csatlakoztam Jáir Lapid Jes Átid nevű pártjához, ahol éppen most egy olyan törvénytervezeten dolgozunk, amely megtiltaná, hogy tanárok, nevelők az LMBTQ fiatalokat heteroszexuálisnak átnevelő kezelésekre küldhessék.

Mennyire nehéz ma egy ilyen törvényt átvinni az izraeli parlamentben, a Kneszetben?

Izraelben komoly problémát jelent, hogy két ultraortodox és még egy vallásos párt van a parlamentben, amelyek nagy nyomást gyakorolnak a kormányra és a Kneszetre egyaránt. Így viszont szinte lehetetlenség átvinni az LMBTQ közösségnek kedvező törvényeket. Éppen ezért lenne fontos, hogy valaki a parlamentben képviselje a közösséget.


Zehorit Sorek

Izraeli melegjogi aktivista, aki több, az LMBTQ embereket segítő civil szervezetben is tevékenykedik. Jelenleg a Jes Átid párt tagjaként a melegek törvény előtti egyenlőségéért küzd politikai vonalon. Zehorit vallásos, leszbikus, két gyermek édesanyja. Jelenlegi párjával civil házasságkötés keretében keltek egyben. Zehorit Sorek a Kapunyitás Konferencia – LMBTQ befogadás a zsidó közösségben elnevezésű esemény egyik előadója lesz.



Két évvel ezelőtt egy, A mi arcunk elnevezésű projektet készítettetek, amelyben pont vallásos LMBTQ embereket próbáltatok coming outolásra ösztönözni. Mennyire volt sikeres ez a kezdeményezés?

Ez volt az egyik legjobb projekt, amit a vallásos LMBTQ közösség valaha is csinált. Ez a közösség már évek óta próbál változást elérni egyrészt társadalmi szinten, a vallásos közösségeken belül, másrészt pedig a rabbik és a vallásos közösségek vezetői fejében. Ha mondjuk tíz évvel ezelőtt megkérdeztél volna egy rabbit, hogy vannak-e melegek a közösségében, azt válaszolta volna, hogy dehogyis, nálunk nincs semmi ilyesmi. Ma már a rabbik lassan kezdenek ráébredni, hogy igenis vannak melegek a vallásos közösségekben is. A mi arcunk projekttel pont ezeket az embereket szerettük volna megmutatni, hogy a rabbik ne mondhassák azt, hogy náluk ez a jelenség nem létezik.

Az, hogy tudnak a létezésükről, az elfogadásukat is segítheti?

Ebben a projektben 44 vallásos nő és férfi vett részt, akik a nevük mellett az arcukat is adták, és mindegyik képhez egy rövid, személyes történetet is csatoltunk. Mindez együtt egy olyan erős hatást váltott ki a vallásos közösségekben, hogy hirtelen elkezdtek beszélni az emberek erről a témáról. A képekről felismerték a szomszédjukat, a rokonukat, a gyerekeik barátait vagy azt, aki minden szombaton mellettük imádkozik a zsinagógában. A képeket a sztorikkal megjelentettük az egyik legnépszerűbb vallásosoknak szóló lapban is, így mindenkihez eljutott, és mindenki láthatta, hogy ezek az emberek igenis felvállalják magukat, és nem akarnak rejtőzködni többet. Ez szerintem mindenképpen előrelépésnek számít az elfogadás útján. Most készítjük egyébként a projekt folytatását.

A coming outolás amúgy mennyire nehezebb egy vallásos közösségben elő számára?

Látszólag nehezebbnek tűnik, azonban minden coming outolás egy személyes történetnek számít, nagyon függ a szülőktől, a családtól és magától a közegtől, amelyben az illető él. Persze elsőre úgy tűnhet, hogy a vallásos családokban ez nehezebben megy, hiszen melegnek lenni a zsidó vallás szerint tilalom alatt áll. Két évvel ezelőtt készítettünk egy felmérést, amiben azt kérdeztük vallásos emberektől, hogy mit tartanának nagyobb bajnak, ha a gyerekük meleg lenne, vagy ha nem tartaná a szombatot. A válaszadók többsége azt tartotta nagyobb bajnak, ha a gyereke meleg lenne, pedig egy gyerek, aki nem tartja a szombatot sokkal több törvényt szeg meg, mint aki meleg. Ebből is látszik, hogy az emberek ebben a kérdésben nem a háláchá (a zsidó vallási törvények) szerint döntenek, hanem a társadalmi nyomás alapján. Ezen kellene változtatni.

Zehorit Sorek (Fotó: Katty Rojtman/facebook.com/zehorit.sorek)

Akkor egy vallásos közösség ezek szerint minden gond nélkül befogadhat LMBTQ embereket?

Így van, hiszen ez nem vallási, hanem társadalmi kérdés, és aki máshogy gondolja, az téved. Egy vallásos közösségnek semmi köze nincs ahhoz, hogy mit csinálok a hálószobámban. Vallási szempontból ez csak rám és a Jóistenre tartozik.

A befogadás hiányának milyen következményei lehetnek?

Ha egy család vagy egy közösség elutasító, nem befogadó, elkergetik a fiatalokat otthonról – mert hogy erre is van példa –, akkor azzal nagyon nehéz együtt élni. Nem egyszerű feldolgozni az elutasítást, ami egy fajta túlélési folyamattá válik, és ennek a folyamatnak sokszor igen súlyos következményei vannak. A fiatalkori öngyilkosságok 41 százaléka példásul szexuális másság elutasítása miatt történik.

Hogyan lehet mégis egy vallásos közösséget rávezetni a melegek befogadására?

Erre nincsen recept, ez nem egy sütemény. Nagyon fontos azonban, hogy állandóan jelen kell lenni a témával a közösségen belül, párbeszédet kell folytatni és nem szabad feladni. Ne mondjuk azt, hogy ha nem akarnak itt engem, akkor elmegyek, hanem ott kell maradni és harcolni kell a helyünkért. Ha az összes vallásos meleg felállna, és azt mondaná, hogy nem akarnak befogadni minket, akkor elmegyünk, az felérne egy kiütéses vereséggel. Ha egy zsidó közösség – különösen Európában – önszántából elveszíti a tagjait, az felér egy katasztrófával. Ezért nekünk, LMBTQ embereknek ki kell állnunk magunkért, és nem szabad hagynunk, hogy elküldjenek minket. Ha minél többen mondják ki a közösségen belül, hogy mi igen is zsidók vagyunk, vallásosok vagyunk és melegek vagyunk, akkor a közösség már nem teheti meg azt, hogy félrenéz és elutasítóan viselkedik.

Egész napos konferencia a zsidó közösség és az LMBTQ befogadás témájában a Budapest Pride Fesztivál keretében. Előadások, panelbeszélgetések, zsidó szövegtanulás, workshopok hazai és külföldi meghívottakkal magyar és angol nyelven. Részletek itt:

Kapunyitás Konferencia - LMBTQ befogadás a zsidó közösségben - aKibic.hu Zsidó Közösségi Portál

Egész napos konferencia a zsidó közösség és az LMBTQ befogadás témájában a Budapest Pride Fesztivál keretében. Előadások, panelbeszélgetések, zsidó szövegtanulás, workshopok hazai és külföldi meghívottakkal magyar és angol nyelven. Mennyit tudunk az LMBTQ emberekről és közösségekről? Mennyire befogadó a zsidó közösségi intézményrendszer? Egy LMBTQ zsidó közösségi tagnak ugyanolyan lehetőségei vannak a közösségi életre?

Szólj hozzá! Oszd meg!

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az aKibic.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kibicek
Ezeket láttad már?
« Július 2017 »
H K Sz Cs P Szo V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31