//
Következő ünnep: Ros Hásáná - ראש השנה
Szerző:  Kibic  Készült: 2017 jún. 15, csütörtök

A Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Emlékközpont kálváriája úgy tűnik sosem ér véget, vagy ha igen, akkor az az intézmény végét is jelenti majd egyben. A kezdeti problémákat csak tetőzték a személyes ellentétek, de a kutatói munka hiánya sem tett jót az emlékközpont megítélésének.

A hányattatott sorsú Holokauszt Emlékkőpontról a 168 óra közölt egy írást, amely a Páva utcai intézmény múltbeli és jelenlegi problémáit mutatja be. A cikkből kiderül, hogy már a kezdetektől sem voltak világosak a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) pontos céljai, pedig az igen hiányos magyarországi emlékezetkultúrának nagy szüksége lett volna a holokausztot bemutató és kutató intézményre.

Áldozatok emlékfala a Holokauszt Emlékközpontban

A legfőbb probléma a 168 óra cikke szerint, hogy a HDKE úgy lett kialakítva, hogy sem oktatási célokra, sem múzeumnak, sem pedig tudományos központnak nem használható. Egy korábbi cikkünkben az intézmény egyik belsőépítész tervezője is beszámolt az emlékőzpont létrejötte körüli problémákról. Mindezt csak tetőzték az igazgatói pozíció körüli konfliktusok, az egymást váltó vezetők ugyanis nem nagyon jöttek ki egymással, de más problémák is akadtak.

A holokausztkutatással kapcsolatos nézetkülönbségek, sajnos, erősebbnek bizonyultak, mint a közös ügy szolgálata – írja a lap, amely megszólította többek között Hiller Istvánt, aki az intézmény megnyitásának idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője volt. Hiller szerint egy évvel a tervezett megnyitó előtt teljes volt a káosz, ezért Harsányi László közgazdász személyében miniszteri biztost nevezett ki a Páva utcába.

A HDKE első szakmai igazgatója, Varga László történész azonban egy év után távozott, Szita Szabolcs, aki ezután vezető történész lett az intézményben, azután lépett ki, hogy 2009-ben összeveszett az akkora már igazgató Harsányival. Ezt követően a 2011-ben a közalapítvány új kuratóriuma felmentette Harsányit, és Szita foglalhatta el az igazgatói széket.

Mindeközben a HDKE nem vált igazi tudományos műhellyé, ráadásul Randolph L. Braham professzor, a magyar holokausztkutatás kiemelkedő alakja 2014-ben konfliktusba került a kormánnyal a magyarországi holokauszt megítélése kapcsán, ezért a korábban a Páva utcában letétbe helyezett könyvtárárt elvitte onnan, és minden ottani tevékenységét beszüntette. A gond pedig az, hogy idehaza a Holokauszt Emlékközpont monopóliumot élvez ebben a témában.

A HDKE udvara

A 168 óra idézi Varga László, 2006-ban, az ÉS-ben írt cikkét: „A hazai holokausztkutatás szinte semmit sem tett hozzá a holokauszt értelmezéséhez. Semmi mondanivalója nincs az emberi civilizációról, annak magaslatairól, esetünkben mélységről, irracionalizmus és racionalizmus furcsa 20. századi szimbiózisáról, aminek tisztázása elengedhetetlen a holokauszt feltárásához. E nélkül nincs történelem, nincs történetírás. Ez nem hiba, hanem alkalmatlanság.” Az utóbbi tíz évben semmi sem változott – teszi hozzá a cikk szerzője.

A HDKE jelenleg egy végtelennek tűnő persorozatnak néz elébe, Szita Szabolcs ugyanis szinte mindenkinek felmondott, és rajta kívül csak egy titkárnő és egy jogász állandó munkatársa maradt az intézetnek. A cikk szerint az emlékközpont sorsa körül halmozódnak a kérdőjelek, olyan híreszteléseket is hallani, hogy bezárnák az intézményt, de arról is szó van, hogy a kormány 400 millió forintos támogatásból új holokausztkiállítást „rendel” az évtized végére.

Hogy mennyire nem áll jól a holokauszt hazai bemutatása, arra jó példa a Sorsok Háza kálváriája, vagy az azt kiváltani hivatott, a Rumbach zsinagógába tervezett Együttélés Háza körüli bizonytalanság. Egyes vélemények szerint azonban nincs is szükség ilyen jellegű múzeumra, inkább a középiskolai történelem- és irodalomtanárok továbbképzésére kellene törekedni, afféle holokausztoktatási program kialakítására.

„A legnehezebb, amikor holokauszttagadóval találkozunk" - aKibic.hu Zsidó Közösségi Portál

Ha az utca emberét megkérdeznénk, mi jut eszébe a zsidóságról, 10-ből 9-en azt mondanák: a holokauszt. Így aztán nem meglepő, hogy Budapest egyik legnagyobb zsidó intézménye a Holokauszt Emlékközpont. Az elnevezés nem véletlen, hiszen sokkal többről van szó, mint egy „átlagos" múzeumról. Arról, hogy miben rejlik az intézet különlegessége, Bicskei-Molnár Beáta, oktatási szakmai vezető mesélt a Kibicnek.

Szólj hozzá! Oszd meg!

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az aKibic.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kibicek
Ezeket láttad már?
« Szeptember 2017 »
H K Sz Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30