//
Következő ünnep: Ros Hásáná - ראש השנה
Szerző:  Ádám Péter  Készült: 2017 máj. 16, kedd

Zsidó szervezeteket kérdeztünk arról, hogy mikén érinti őket a civil szervezeteket külföldi támogatásuk alapján megkülönböztetni kívánó törvénytervezet. Röviden: nem túl jól.

Tízezren tüntettek április közepén a civil szervezetekre vonatkozó törvény tervezete ellen. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról címet viselő törvénytervezet szerint azoknak a civil szervezeteknek és egyesületeknek (kivéve a sporttal és vallással kapcsolatos tevékenységet végzőknek), amelyek külföldről egy év alatt legalább 7,2 millió forintnak megfelelő juttatást kapnak regisztrálniuk kell a bíróságon és honlapjukon, illetve minden kiadványukon fel kell tüntessék, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

Visszaszorítani, eltakarítani

A törvényt beterjesztő kormánypárti képviselők szerint erre azért van most szükség, mivel az utóbbi időben a civil szervezeteket „külföldi érdekcsoportok törekszenek felhasználni”. Ez pedig „fokozattan veszélyeztetheti Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását”, az indoklásba még belekerültek a „pénzmosás” és a” terrorizmus finanszírozása” kifejezések is. Így viszont, hogy megjelölik ezeket a szervezeteket, egy csapásra átláthatóvá válik, hogy kik jelenthetnek veszélyt az országra.

Hősök vétója - tüntetés a civilekért a Hősök terén (Fotó: Tóth Gergő/Népszava)

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és a törvénytervezet egyik benyújtója azért ennél már kicsit konkrétabban fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy „minden eszközzel vissza kell szorítani, és el kell innen takarítani” a civil szervezeteket. Fő ellenséggént pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság és a Transparensy International lettek megjelölve, de több más a kormány által csak „Soros György érdekeit szolgáló álcivileknek” nevezett szervezet ellehetetlenítése is a célok között szerepel.

Az izraeli és orosz mintára készült törvénytervezet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint „sárga csillaggal bélyegezi majd meg a kormánnyal kritikus szervezeteket”. A kissé talán erősre sikeredett hasonlat jól tükrözi a célkeresztbe került civil szervezetek álláspontját, eszerint a kormány csupán a vele egyet nem értő kritikus szervezeteket akarja megbélyegezni. A törvény azonban sok más olyan szervezetet is érintene, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak a kormány tevékenységével. A törvény parlamenti bizottsági tárgyalásán Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője egy több oldalas listát lobogtatott, amelyen a törvénytervezet által érintett szerveztek voltak felsorolva.

Szabó itt egy autistákkal foglalkozó szervezetet emelt ki, de akár zsidó szervezetek nevével is példálózhatott volna. Éppen ezért megkérdeztünk több zsidó szervezetet arról, hogy miként érintheti őket a törvény, mit gondolnak a beterjesztők által adott indoklásról, illetve arról, hogy szükségesnek látják-e a fellépést a tervezet ellen.

Minden zsidó felelős a másikért

A Centropa Alapítványt érinti a tervezet, egyelőre azonban homályos, hogy mindez hová vezet majd” – írja válaszában Kenesei Marcell, a Centropa Magyarország vezetője. A megkérdezett szervezetek közül még a Haver Alapítvány jelezte, hogy mindenképpen vonatkozni fog rá a törvény, amennyiben a parlament megszavazza azt. Az Élet Menete Alapítvány egyáltalán nem kap külföldi támogatást, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) pedig csak ritkán és akkor is keveset, így ezt a két szervezetet nem érinti a törvénytervezet. „Nem vagyunk érintettek, de nagyon szeretnénk azok lenni, hiszen szükségünk van a támogatásra a programjainkhoz, a működésünkhöz, és sohasem szégyellnénk, ha ezt nyilvánosan be kellene vallanunk” – áll Kirschner Péter, a Mazsike elnökének válaszában.

A Marom Egyesületet Schönberger Ádám, a szervezet elnöke szerint nem érinti a tervezet, ugyanis vallási szervezet révén mentességet kapnának. Igaz, az még a maromosoknak sem teljesen világos, hogy pontosan mit is takar majd a vallási szervezet kitétel. Schönberger Ádám válaszában azért még megjegyzi, hogy valahol minden civil szervezet érintett a tervezet által, az ugyanis „a teljes magyarországi független, nemkormányzati szektor hiteltelenítésére tett kísérlet, és lépés afelé, hogy éket verjenek a társadalom és az állam által el nem végzett feladatokat pótló szervezetek közé”.

Szabó Tímea a törvénytervezet által érintett szerveztek listájával (Fotó: Ajpek Orsi/Index)

„Feltehetően lesz néhány olyan civil (szociális, jogvédő) szervezetünk, amely alapítványi vagy egyesületi formában működik, és ezeket feltehetően érinteni fogja az adminisztrációs kötelesség” – írja Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, hozzátéve, hogy maga az EMIH és a hozzá kötődő szervezetek nagy része vallási tevékenységet folytat, így nem érinti a jelenlegi tervezet.

Hasonlóképpen a Mazsihiszen belül sincs érintett szervezet, ám Heisler András Mazsihisz-elnök szerint „több fontos zsidó szervezet – például a Lauder iskola vagy a Bálint Házat, a Szarvasi Tábort működtető és a holokauszt túlélőket segítő MAZS Alapítvány – külföldi támogatásból működik. Ezek a szervezetek ebből támogatásból sokszor a zsidó közösségen túlmutató társadalmi célokat is elősegítenek, így például a mellrákszűrést teszik hozzáférhetővé sok hátrányos helyzetű közösségben élő nő számára. A zsidóság számos nemzetközi szervezetet működtet, mert törvényeink szerint „minden zsidó felelős a másikért” és mert dolgunk, hogy enyhítsük az emberi szenvedést, hogy megjavítsuk a világot”.

Kérdéseinket elküldtük az említett MAZS Alapítványnak is, de mivel az alapító JDC elvei szerint nem nyilvánítanak véleményt aktuálpolitikai kérdésekben, így azokra nem válaszoltak.

Csak fel kell tenni egy matricát a homlokunkra

A megkérdezett szervezetek közül mindenki egyetértett abban, hogy a törvénytervezet átláthatóságra hivatkozása eléggé sántít, hiszen a civil szervezeteknek eddig is közzé kellett tenniük, hogy honnan kapnak támogatást. „Minden civil szervezet az éves beszámolójában feltünteti, honnan, milyen támogatásokra bevételekre tett szert, legyen az akár egyetlen forint vagy dollár” – írja Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. Szerinte „a tervezett megjelölés kinek-kinek pártállása szerint stigmát vagy átláthatóságot, érdemi változást azonban az eddigi gyakorlathoz képest nem jelent”. Változást az eddigiekhez képest Kenesei Marcell szerint sem hoz a törvény: „csak fel kell tenni egy matricát a homlokunkra olyan információk alapján, amik eddig is mindenki számára rendelkezésére álltak.”

„Ez az egész semmi másról nem szól, mint a megbélyegzésről és a hangulatkeltésről” – mondja Dés Júlia, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Egy jól felépített kommunikációs folyamatnak az eredménye, hogy a külföldi szó egyfajta pejoratív értelmet kapott, és akinek valamilyen külföldi kötődése van, az gyanússá vált. A kormány civil ellenessége abból fakad, hogy a civil szervezetek megfogalmaznak kritikát is, ráadásul azokat a lyukakat tömködik be, amelyeket nem lát el a magyar állam. Ezzel a megbélyegzéssel viszont a civileket az ijesztő külföldi címkével lehet majd azonosítani, és bizalmatlanságot kelteni feléjük a társadalmon belül” – teszi hozzá Dés Júlia, aki szerint igen elszomorító lenne, ha a Havertól emiatt fordulnának el oktatási intézmények.

Soros György, az ellenség

Kirschner Péter azon a véleményen van, hogy „szükséges az átláthatóság minden civil szervezetnél, beleértve az egyházakat és a sportegyesületeket is”. „A csalás, a pénzmosás, a külföldi befolyás, terrorizmus elleni küzdelem nem válogat. Még Soros György sem” – folytatja válaszában Mazsike elnöke, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy „a pénzmosás és a terrorizmus elleni védelem ürügyén minden pénzintézet szigorú feltételeket szab a szerződő partnereknek”. „Az átláthatóság érdekében, a pénzmosás és a terrorizmus veszélye fokozottan fennáll a külföldre juttatott támogatások esetében. Azt nem kellene ellenőrizni?” – teszi fel a kérdés Kirschner.

„Ez semmi más, mint a Fidesz és a Jobbik, illetve egyéb szélsőjobboldali elődszervezeteik által felépített gyanakvó, idegenellenes, rasszista érzelmek korbácsolása. Minden, ami idegen, külföldi, nem magyar, nem keresztény, az rossz, terrorista és tolvaj” – írja Schönberger Ádám. „A sorosozás sem újkeletű Magyarországon, a MIÉP elég vastagon építette be ezt az elemet a 90-es években antiszemita politikájába. Sajnos manapság sem ritka, hogy Soroshoz antiszemita érzelmeket kapcsolnak. Az egész terrorizmus téma pedig, másra sem jó, minthogy kiszervezzenek nagyon sok pénzt a haveroknak ezen a címen.” Schönberger Ádám szerint Magyarországot nem fenyegeti a terrorizmus.

„A Mazsihisz úgy gondolja, hogy egyetemes erkölcsi elvek, környezetvédelem, emberi és állampolgári jogok képviselete nem Magyarország elleni támadás, éppen ellenkezőleg, mindez hasznos számunkra” – olvasható Heisler András válaszában. Míg Köves Slomó szerint „az Izraelben bevezetésre kerülő, hasonlóan jelentős társadalmi vitát kiváltó törvény sok felesleges többlet adminisztrációval terheli az érintett szervezeteket”. Az EMIH vezető rabbija nincs meggyőződve arról, „hogy Magyarországon, az amúgy is jelentős adminisztrációs feladatokkal terhelt civil szféra egészséges fejlődését serkentené egy, az izraelihez hasonló szabályozás”.

Minden szervezetre szükség van

Gordon Gábor szerint „minden olyan folyamat ellen tiltakozni kell, amely korlátozza a civil szervezetek mozgásterét, ugyanakkor hasonlóan fontos követelmény, különösen a közpénzekkel is kapcsolatba kerülő szervezetek esetében, hogy finanszírozásuk átláthatósága mindenki, különösen az adófizetők számára biztosított legyen”. Hasonlóan vélekedik a kérdésről Kirschner Péter is, aki azon a vélemény van, hogy „a nyilvánosság előtt rá kell mutatni, a „kivételezettek” milyen külföldi forrásokat kapnak, és mennyire átláthatatlanok. Nem is szólva a belföldi pénzmosodákról”. Ám a Mazsike elnöke szerint a vádaskodás, a másokra mutogatás nem a legjobb megoldás, ezért a civilekben vetett hit erősítésére lenne szükség.

Meg lehet állítani? Tüntetés a Norvég Civil Alapot koordináló civil szervezetekkel szembeni rendőri fellépés ellen 2014-ben (Fotó: Járdány Bence/MTI)

„Nem lehet sajnos más cél, mint a törvény visszavonatása” – véli Schönberger Ádám, szerinte ugyanis „minden más esetben, még finomított változatában is eléri a törvény a célját, amely nem a pénzmosás-, terrorizmus humbug bürokratikus szabályozása, hanem a megbélyegzés és a társadalom továbbpolarizálása”. „Azért sajnos, mert nem fogják visszavonni. Létre kell jönnie ezért egy olyan civil hálózatnak, amely képes ellenállni ennek a folyamatnak, és képviselni a társadalomban a független, pártsemleges civil ethoszt” – írja a Marom elnöke.

A Mazsihisz viszont abban bízik, „hogy Magyarország felelős kormánya megfontolja majd az elképzeléseivel kapcsolatos ellenvetéseket, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég, a pártcsaládját képviselő politikusokkal egyeztetve meg is ígérte”. „Nyilvános ígérete alapján bízunk abban, hogy sem az egyesülés szabadságát, sem a tanszabadságot nem fenyegeti veszély. Adja Isten, hogy így legyen!” – áll Heisler András válaszában.

„Az már egy nagyon rossz helyzet, amikor civil szervezetek nem a saját küldetésükkel, tevékenységükkel foglalkozhatnak csak, hanem politikai játszmákba kényszerítik őket. Nagyon nem szívesen tesszük ezt” – olvasható Kenesei Marcell a Kibicnek küldött válaszában. Dés Júlia szerint pedig együtt, összefogással lehetne fellépni a törvénytervezet ellen. „Az összes érintett szervezetnek ugyanazt az irányt kellene képviselnie, azonban ha a törvényt megszavazzák, akkor kénytelenek leszünk betartani azt, hiszen ellenkező esetben a saját létünket veszélyeztetnénk” – véli a Haver Alapítvány ügyvezetője. „Márpedig minden szervezet azért működik, mert Magyarországon szükség van a tevékenységére.”

Szólj hozzá! Oszd meg!

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az aKibic.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kibicek
Ezeket láttad már?
« Augusztus 2017 »
H K Sz Cs P Szo V
  1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31