Novák Attila: Nem egydimenziós a magyar/zsidó történelem

Dicséretes dolog tehát elfelejtett életműveket felfedezni, nem ismert emberek életművét megismertetni a publikummal, ugyanakkor hamis ideológiai konstrukciók alapján nem kellene újraírni a történelmet. – Novák Attila írását ajánljuk a mandiner.hu-ról.

Teljesen félrevezetőnek tartom egy olyan utólagos ideológiai konstrukciónak a létrehozását, mely felállítja a jobboldali konzervatív „jó cionista” fogalmát – szembeállítva a „baloldallal”, melyet viszont kizárólag a magyar kontextusban alkalmaz, hiszen ha nem így tenne, kiderülne, hogy a magyar és a palesztinai/ izraeli bal-és jobboldal nem passzintható tökéletesen egymáshoz, történelmileg pedig olyan furcsaságok is megestek a múltban, hogy (például) 1937-ben a 20.cionista kongresszusra (1937.augusztusa, Zürich) delegált hatvani ügyvéd, aki egy magyar baloldali cionista blokk képviselője volt, együtt jelentetett meg könyvet a Revíziós Liga genfi főtitkárával, a régi székely családból származó Tamás Aladárral. (Zsidó sorskérdések és a XX. Cionista Kongresszus.). Tamás –aki az előszót írta – magyar nemzeti szempontból érvelt a zsidó állam szükségessége mellett.

S kétségtelen igaz az, hogy az államszocializmus évtizedei alatt a cionizmust – mint megannyi más, a hivatalos kommunista ideológia határain túllépő identifikációs mozgalmat – diszkreditálták és elhallgatták, emléküket pedig ki akarták törölni a magyar történelemből. Ugyanakkor az is igaz, hogy az elhallgattattak nagy része is baloldali volt, a Hasomer Hacair és más baloldali cionista szervezetek tagjai, akiket sokszor saját régi eszmetársaik kezdtek üldözni. Természetesen az ideológiai spektrum más részéről is voltak, akik életeket mentettek, de emlékművük felállítása előtt immár semmilyen akadály nem áll, az izraeli Asdod melletti magyar alapítású vallásos-cionista Nir Galim településen pl múzeumot hoztak létre az Üvegházról, mely helyen interaktív kiállítás keretében emlékeznek meg Krausz Miklósról, a budapesti Palesztina Hivatal mizrachista (vallásos cionista) vezetőjéről, míg a baloldali kibucokban inkább a cionista baloldal szerepét emelik ki.

Kasztner Rezső

Nem szerencsés a kizárólagosan Hősökben vagy Vétkesekben való gondolkodás. Kasztner Rezső tevékenysége – bár tényleg sokakat megmentett – joggal került filozófiai és morális viták középpontjába, hiszen mégis csak válogatott emberek között. Nyilván elvetemült tett volt a meggyilkolása és borzasztó volt ügye átpolitizáltsága (amúgy az izraeli ellenzéki jobboldal az ő személyén keresztül támadta a kormányzó Mapaj pártot az ötvenes években), de a Kasztner elleni pamfletet író és a Kasztner-elleni politikai kampányt kirobbantó magyar származású vallásos, bár nem cionista jobboldali-konzervatív Malkiél Grünwald újságíró érzelmei – érthetőek voltak. Még akkor is, ha az izraeli ellenzéki jobboldalhoz sok szállal kötődő ügyvédje, Shmuel Tamir (Begin Herut pártjának egyik alapítója 1952-ben) Kasztnernek (aki az egyik minisztérium szóvivője volt) rossz nevet szerzett és elérte Grünwald felmentését.

[…]

Dícséretes dolog tehát elfelejtett életműveket felfedezni, nem ismert emberek életművét megismertetni a publikummal, ugyanakkor hamis ideológiai konstrukciók alapján nem kellene újraírni a történelmet. Éppen a hivatalos kommunista korszak egyik jellemzője volt az ideológiai szempontú, bináris logikával „dolgozó” történetírás. Nem kellene feléleszteni ezt, immár ideológiailag ellentétes szellemben.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó cikkeink:

Haavara: Alku az életért, élet az alkuért – Kibic Magazin

1933 augusztus 25-én alku köttetett a náci német Birodalmi Bank és a palesztinai cionista Anglo-Palestine Bank között, melynek célja német zsidók életének megmentése volt. 50 000 német zsidó valóban megmenekült, ám a terv atyja, Chajim Arlozorov cionista politikus ezért az életét adta cserébe. Cikkünk Arlozorov meggyilkolásának 85.

Max Nordau és az „izmos” új zsidóság álma – Kibic Magazin

120 éve alkotta meg Max Nordau magyar cionista az „izmos zsidóság” fogalmát. Cikkünkben Nordau életének, az új zsidó ember képének és az eszmény izraeli lecsapódásának jártunk utána. Dacára annak, hogy Herzl Tivadart követően a második legnevesebb magyarországi születésű cionistáról van szó, akit Izraelben olyannyira nyilvántartanak, hogy még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megemlítette hazánkban tett tavalyi látogatása során, meglehetősen kevés könyv vagy cikk foglalkozik Max Nordau életével.

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp