Az irakiak más arab országokkal ellentétben érdeklődőnek mutatkoznak Izrael iránt, ami akár egy gyönyörű barátság kezdete is lehet. A kérdés, hogy a két ország vezetői mit kezdenek majd mindezzel.
Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy Sarah Idan iraki szépségkirálynő Izraelbe látogatott az őt ért fenyegetések ellenére. Idan ottléte alatt egy izraeli riporternek nyilatkozva arról beszélt, hogy szerinte az irakiak nagy részének semmi problémája nincs Izraellel, és csak a két ország kormánya ellenséges a másikkal szemben. Idan szavait megerősíteni látszik Ronen Zeidel izraeli Irak-kutató nemrég a Ynet-en megjelent cikke is. Ebben Zeidel egy izraeli-arab kapcsolatokról készült tanulmány tapasztalatait osztotta meg.
2010-ben a Bagdadi Egyetem héber tanszékének diplomaosztó ünnepségén az egyik hallgató Sarit Hadad izraeli énekesnő dalait adta elő, amellyel teljesen lenyűgözte az egyetem minden részéről érkező hallgatókat. Zeidel szerint ez a bátor cselekedet mutatta meg először, hogy mennyire megváltozott az irakiak Izraelhez való hozzáállása.
Azóta ugyanis nagyot nőtt azon irakiak száma, akik kimondottan keresik a kapcsolatot az izraeliekkel. A kapcsolatfelvétel főleg a különféle közösségi hálózatokon keresztül történik, például a The Virtual Embassy of Iraq in Israel (Irak virtuális izraeli nagykövetsége) elnevezésű Facebook-oldalon. De az izraeli külügyminisztérium is arról számolt be, hogy az általa működtetett arab nyelvű weboldal nagyjából félmilliós látogatójának egyharmada Irakból érkezett.
Ezek az irakiak ráadásul nagyon is barátságosnak mutatkoznak Izraellel. A külügyminisztérium nemrég egy Facebook-oldalt is indított Israel in the Iraqi Discourse (Izrael az iraki diskurzusban) néven, amely iránt szintén nagy érdeklődés mutatkozik Irakban, és a beérkező hozzászólások is nagy általánosságban pozitívnak mondhatók. Manapság már több izraeli, köztük Zeidel is napi kapcsolatot tart fenn iraki barátokkal.
A kutatás során kiderült, hogy az Izrael után érdeklődést mutató irakiak zömében tanult 18 és 35 év közötti fiatalok, akiknek a harmada Bagdadban él. Ez a korcsoport amúgy Irak lakosságának nagyjából a 70 százalékát teszi ki. Ezek a fiatalok nem félnek felfedni magukat, valódi nevükkel, fotóval vállalják kilétüket, és a legkülönbözőbb népcsoportokból érkeznek:vannak köztük síiták, szunniták, kurdok, keresztények és más egyéb népesség. Ők adják az iraki tanult réteg gerincét, politikailag és társadalmilag is aktívak.
Az érdeklődésük Izrael és az izraeliek iránt jöhet az iraki zsidóság gazdag múltjából, Izrael demokratikus és liberális berendezkedéséből. Az utóbbi időben, ahogy az izraeli-iráni konfliktus erősödött, úgy növekedett az iraki fiatalok Izraelt támogató véleménye is. Zeidel úgy látja, hogy az izraeli kérdésben elfoglalt álláspontjuk egyértelműen eltér az arab világban megszokottól. Más arab országokkal ellentétben ugyanis az irakiak nem csupán politikai szempontok alapján látják Izraelt, hanem kulturális, vallási és az élet mindennapi oldaláról közelítik meg. Sokan közülük szívesen ellátogatnának Izraelbe.
Zeidel szerint azt nehéz lenne megmondani, hogy ez a jelenség csak a közösségi médiára korlátozódik vagy akár még politikai következményekkel is járhat a jövőben. Mindenesetre az bizonyos, hogy a tanult iraki fiatalság hamarosan befolyásolni fogja az országban kialakuló politikai és kulturális napirendet és alakítani fogja a közvéleményt.
Izrael azonban hivatalosan még nem fedezte fel Irakot, a legnagyobb keleti arab államot, amely Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb olaj-exportőre, és jelentős potenciális kereskedelmi partner lehetne a jövőben. Irak az újjáépítéshez komoly támogatásra szorul, például az infrastruktúra-építés, a banki tevékenységek, az öntözés, a mezőgazdaság vagy éppen a kommunikáció területén.
Az izraeli-palesztin konfliktus Irak számára ráadásul csak másodlagos kérdés, amikor hivatalos álláspontot alakít ki Izraellel kapcsolatban. Az iraki közvélemény eléggé közömbös a palesztinok helyzetével kapcsolatban, és Irak azt az arab béketervet támogatja, amely egy Ciszjordániában és a Gázai-övezetben létrejövő palesztin állam elismerésére szólítja fel Izraelt, és nem ismeri el a Hamasz gázai uralkodását.
Az arab államokkal való kapcsolatok megteremtésére irányuló kísérletei során Izrael arra törekszik, hogy a politikai elitre, néha csak egy konkrét vezetővel való kapcsolatfelvételre koncentráljon. Így jöttek létre békeszerződések Egyiptommal és Jordániával, és nagymértékben ez a palesztinokkal való oslói folyamat története is. Az arab országok iskolázott középosztályát viszont kihagyták és ezzel elidegenítették ezektől a folyamtoktól, ami végül Izrael-ellenességhez vezetett.
Most azonban – véli Zeidel – Irak egy másfajta folyamat elindítására adhat lehetőséget. Ebben viszont nagy szerepe lenne az iskolázott középosztálynak is, amely elő tudná készíteni a talajt szélesebb, illetve befolyásos körökben még mielőtt a hivatalos diplomáciai közeledés megkezdődne. Ez a folyamat pedig szilárd alapokat teremthetne az esetleges jövőbeni kapcsolatok kialakításához.
(Ynet)
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
