Amikor még Izrael is részt vett a foci vb-n

Izraelnek csak egyetlen egyszer , az1970-ben Mexikóban rendezett világbajnokságra sikerült kijutnia. Pedig már 1934-ben is próbálkoztak, igaz, akkor még más néven.

A ma induló labdarúgó-világbajnokágon saját résztvevő válogatott híján nemcsak itt nálunk kell azon törniük a fejüket a focirajongóknak, hogy kinek szurkoljanak, de Izraelben is igen hasonló a helyzet. Ott legalább annyival beljebb vannak, hogy az utóbbi idők eseményeinek köszönhetően Argentínáért valószínűleg nem sok izraeli fog szorítani.

Persze ez sem mindig volt így, hiszen Izrael is kijutott már a futball vb-re, igaz, ez a bravúr csak egyetlen egyszer sikerült. Pedig izraeliek, pontosabban erec izraeliek már az 1934-es világbajnokságra is megpróbáltak kijutni. Ekkor még Palesztina néven, a brit mandátum zászlaja alatt fociztak együtt a helyi zsidó sportklubok játékosai és az ott állomásozó britek csapataiban játszó labdarúgók. A vb-részvételhez Egyiptomot kellett volna legyőzni, de egy csúfos 7-1-es vereség Kairóban, és egy ennél kicsit kevésbé csúfosabb 4-1-es Tel-Avivban hamar megpecsételte a zsidó-brit közös csapat sorsát. Az erec izraeliek kapujában egyébként a Magyarországon született, volt MTK és VAC játékos Berger Vilmos állt.

1938-ban aztán Palesztina újra próbálkozott, de ezúttal a görög válogatott bizonyult túl nagy falatnak, és a kettős verességnek köszönhetően most is elmaradt a feljutás. Pedig ha legyőzték volna a görögöket, akkor Budapesten játszhattak volna a magyar válogatott ellen, amely akkor a világ egyik legjobbjának számított, szóval biztosan nem lett volna sok köszönet abban a mérkőzésben sem.

A háborút követő első világbajnokságra Izraelnek Jugoszlávia ellen kellett volna kiharcolni a kijutást, ez azonban egy 11-2-es összesítésű kudarcba fulladt bele. Négy évvel később szintén Jugoszláviát és a korábban is már lehetetlen küldetésnek számító görögöket nem sikerült legyőznie az izraeli válogatottnak. Aztán viszont Izrael az ázsiai labdarúgó szövetéghez került, és ezzel az akkor talán jó ötletnek tűnő lépéssel a politikai kavarások is kezdetüket vették.

Az 1958-as vb-re Izrael simán kijuthatott volna, méghozzá úgy, hogy egyetlen mérkőzést sem kellett játszania. Izraelnek először Törökország lett volna az ellenfele, de a törökök nem voltak hajlandóak az ázsiai selejtezőcsoportban játszani, és inkább visszaléptek. Aztán sorrendben visszalépett Indonézia, majd pedig Szudán is, előbbi csak neutrális helyszínen lépett volna pályára Izrael ellen, utóbbi meg sehol sem, így aztán az izraeli válogatott jutott tovább.

A FIFA azonban úgy határozott, hogy az előző torna győztesén és a rendező országon kívül senki sem juthat ki a vb-re úgy, hogy egyetlen meccset sem játszott. Gyorsan össze is hoztak egy Wales elleni selejtezőt, ahol viszont Izrael kétszer is kikapott, és megint csak lemaradt a világbajnokságról.

A bonyodalmakat elkerülendő négy évvel később Izrael egy speciális selejtezőcsoportba került, amely inkább egy minitornának felelt meg. Itt már érkeztek az első győzelmek is, sikerült túljutni Cipruson és Etiópián is, majd az olaszok vetettek véget a menetelésnek. A ’66-os vb-re egy európai csoportból nem sikerült kijutni, Belgium és Bulgária is túl erősnek bizonyult. De aztán következett a mexikói világbajnokság selejtezője, és az izraeli labdarúgás végre elérhette az áhított célt.

Az 1970-es mexikói vb-re Izrael visszakerült Ázsiába, pontosabban egy Ázsia és Óceánia közös csoportból harcolhatta ki a feljutást. Az ellenfelek ezúttal Új-Zéland és Észak-Korea lettek volna, de az akkor erősnek számító koreai csapat politikai okokra hivatkozva inkább visszalépett, mintsem hogy az akkor már kommunista országok ellenségévé lett Izrael ellen jászon két mérkőzést. Az izraeliek Új-Zélandot követően Ausztráliával is elbántak, és történelmük során először kikutattak a futball-világbajnokságra.

A világbajnokságon Olaszország, Svédország és Uruguay lettek Izrael ellenfelei. Az első meccsen az utóbbitól ugyan kikaptak 2-0-ra, de a svédekkel (1-1) és a később döntőt játszó olaszokkal (0-0) is sikerült döntetlent elérni. Így, bár a csoportban az utolsó helyen végezett, az izraeli válogatottnak végül egyáltalán nem kellett szégyenkeznie a teljesítménye miatt. Az izraeliek egyetlen gólját az a Mordechai Spiegler szerezte, aki mind a mai napig az izraeli válogatott gólrekordere 33 találattal.

A mexikói vb-t követően Izraelnek eddig még nem sikerült megismételnie az 1970-es bravúrt. 1974-ben példásul Dél-Vietnám állta útját, négy évvel később pedig Dél-Korea. A ’80-as években pedig hol egy erős európai csoport, hol egy kevésbé erős óceániai okozott nehézséget, de olyan is előfordult, hogy Kolumbiát kellett volna legyőzni a feljutásért. Aztán Izrael a ’90-es évek elején csatlakozott az európai szövetséghez, az UEFA-hoz, és innentől kezdve kizárólag európai válogatottak ellen kellene kiharcolnia a részvételt a világbajnokságon.