Mi teszi szentté a Szentföldet?

Kelemen Katalin, a Szim Salom rabbija savuoti tanításában Izrael földje szentségének kérdését járta körül, és arra keresett választ, hogy végül is mi az, ami szentté teszi a zsidóság számára a Szentföldet. A Savout – a Bálint Ház Éjszakáján jártunk.

Savuot estéjén rendezték meg a Bálint Ház Éjszakáját, amelyen a hagyomány szerint a résztvevők végigtanulták az éjszakát. Az eseményen mi is ott jártunk, hogy élő Facebook-bejelentkezések segítségével tájékoztassunk az este történéseiről. Így többek között Kelemen Katalin rabbival is beszélgettünk, aki Izrael – időben vagy térben épített palota? címmel tartott előadást.

Kelemen Katalin rabbi előadása a Savout – a Bálint Ház Éjszakáján (Fotó: facebook.com/BalintHaz)

A hely szentsége a zsidóságban volt a központi téma Kelemen Katalin a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség rabbijának savuoti tanításán. Először a Tanachban található szövegeket nézték át a hellyel, pontosabban a zsidó népnek ígért hellyel kapcsolatban. Ilyen például az Ábrahámnak tett ígéret, amiről hamar ki is derült, hogy némileg azért problémás, hiszen egy már lakott földről van szó. A probléma maga pedig abból a kérdésből adódik, hogy mit lehet tenni azokkal az emberekkel, akik a beígért földet lakják?

Ezt követően a résztvevők azt a kérdést vizsgálták meg, hogy a judaizmus szerint mi az, ami végül is szentté teszi a szentföldet? Kelemen Katalin szerint nem maga a földrajzi szentség, hanem az, ahol az Örökkévalónak a jelenléte van. Mivel ez tulajdonképpen egyfajta találkozást jelent az Örökkévalóval.

A Szim Salom rabbijának előadásán megjelent feminista vonal pedig azt volt hivatott erősíteni, hogy a maszkulin megközelítés, a territoriális szemlélet helyett, amely a terület leigázása, birtokba vétele által egy hely szentségét egy földrajzi helyhez köti. Inkább egy olyan feminin megközelítést hozzanak be a gondolkodásba, amelyben a szülői, a gondoskodó, az ellátó, a szociális és közösségi funkciókra való felkészítés jelentené az Izrael földjéhez történő viszonyulást.

Kelemen Katalin rabbi szerint ez nem egyszerűen „csak” egy feminin megközelítés, hanem mindkét szülőnek a feladata. Akár izraeliekről, akár a diaszpórában élő zsidókról van szó, férfiaknak és nőknek egyaránt feladata és személete kellene, hogy legyen, amikor Izraelről beszélünk.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp