Ki kap többet a húsos fazékból?

A MAZSIHISZ háza tája mostanában újra hangos a belharcoktól. Miközben Heisler András és szövetségesei azon dolgoznak, hogy a szervezet nyisson a világi zsidóság igényei felé, és a  célja az, hogy a MAZSIHISZ minél szélesebb spektrumban képviselje a hazai zsidóságot, addig úgy tűnik, ezzel nem mindenki ért egyet.

Az ortodoxok kevesen vannak, mégis több pénzt akarnak

Váratlanul érkezett a hír nemrég, hogy kilép az ortodox közösség a MAZSIHISZ-ből. Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnökének magyarázata szerint

„az orthodox hitközség döntésének hátterében az elmúlt évek során tett több kérésének és javaslatának visszautasítása áll”.

Hitközségi információink szerint ezek a kérések vagyoni természetűek voltak, vagyis az ortodoxok elégedetlenek voltak azzal az összeggel, amelyet a MAZSIHISZ megítélt a számukra. Ugyanakkor hitközségi források úgy vélik, hogy az ortodox közösség körülbelül 60 főből áll, ehhez képest hatalmas összegeket igényelnek. Többek között a Wesselényi utcai Iskolát működtetik, amelynek mind a tanárok, mind a rezsit illetően óriási a költsége, miközben nagyjából 40 fő jár összesen a nyolc évfolyamos általános iskolába.

Ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy míg az ortodoxok úgy érezték, nem kellő mértékben kapnak részesedést az állami támogatásokból, addig mások úgy gondolták, közpénz kidobás körülbelül 15 család életmódját a jelenleginél nagyobb összegekkel finanszírozni.

Az ortodoxok kisebbségi helyzetére utalhat az 1% felajánlások aránya is. Míg a MAZSIHISZ-nek körülbelül 8000 ember, a MAOIH-nek mindössze 224 fő adta az adójából leírható támogatást.

Lapunknak név nélkül nyilatkozó hitközségi forrás szerint ezt a nagyságot bármelyik evangéliumi kis közösség meghaladja, amelyeknek nincs egyházi státusza, de ugyanez vonatkozik a Szim Salom és a Bét Orim reform hitközségre is, amelyeknek 2011-ben szintén megvonták az egyházi státuszát az ortodoxokkal szemben, ezért semmilyen állami támogatásra nem számíthatnak.

Ennek ellenére az ortodoxok kiválásának hátterében épp az állhat, hogy arra számítanak, így közvetlenül az állammal tárgyalva jobban tudják majd érvényesíteni finanszírozási igényeiket.

Frölich a BZSH kiléptetésével zsarolja Heislert?

Az ortodoxok kiválásával kapcsolatban Heisler András egy körlevélben megjegyezte, hogy ez a lépés gyengíti a neológiát. A MAZSIHISZ elnökét még inkább aggodalommal töltötte el az, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elöljárósága nemrég úgy döntött, közvetlenül fordul a kormányhoz, hogy visszaszerezze önálló egyházi státuszát, amelyet 2011-ben vett el tőle több más egyházközösséggel egy időben a magyar állam.

Heisler András fent idézett körlevele szerint ez a lépés nem célozhat mást, mint hogy a BZSH hosszútávon azt tervezi, hogy az ortodoxok példáját követve kilépjen a MAZSIHISZ-ből.

„A javaslat motivációi kicsinyes, parciális, individuális érdekeket szolgálnak, személyes bosszúról és revánsvágyról szólnak; a MAZSIHISZ közgyűlésén kisebbségbe került csoport – sajnos a volt országos főrabbi támogatásával – a többség elleni harci terepként használja a BZSH elöljáróságát”,

írja Heisler a levélben.

Az üggyel kapcsolatban a BZSH vezetése és a lemondott országos főrabbi is tagad.

“Attól, hogy ostobaságokat sokan elismételnek, még nem lesz valóság. A BZSH nem akar a MAZSIHISZ-ből kiválni. Ez rémhírterjesztés. Ezért arra a kérdésre sem tudok válaszolni, én állok-e az ügy mögött, mivel nincs ügy”,

mondta lapunknak Frölich Róbert.

Információink szerint azonban Heisler és Frölich Róbert között régóta folyó hatalmi harc újabb jele lehet ez a lépés, amellyel Frölich sakkban próbálja tartani a MAZSIHISZ elnökét, egy olyan bizonytalan helyzetet létrehozva, hogyha nem e szűk csoport (Frölich Róbert és szövetségesei: Keszler Gábor, Bandi László, Kurucz Ákos, Mester Tamás) érdekeivel egyező döntések születnek a közeljövőben, akkor akár a kilépést is választhatják. Ez pedig többek között azt a kérdést vetné fel, hogy kié legyen a Dohány utcai zsinagóga bevétele, amely az egyik legjövedelmezőbb „vállalkozása” a hitközségnek.

Arról nem is beszélve, hogy a BZSH a MAZSIHISZ legnagyobb taghitközsége, ezért sokan attól félnek, hogyha ők is kilépnének, az akár a MAZSIHISZ megszűnésével is járhatna hosszútávon, de mindenképp az EMIH által képviselt chábád irányzat erősödéséhez vezetne, hiszen a belső feszültségek nem tesznek jót a MAZSIHISZ egységes fellépésének.

Heisler nem enged a zsarolásnak

Heisler András a Kibicnek adott exkluzív interjújában nagyon eltökéltnek látszik.

“Egy megtisztulási, megújulási folyamatnak lehetnek áldozatai, és még akár a Mazsihisz elnöke is áldozatául eshet ennek”

– mondja Mazsihisz elnöke, aki továbbra is azon lesz, hogy minden erejével a magyarországi zsidó közösséget szolgálja.

Kapcsolatfelvétel a reformokkal

Az ortodoxok kilépésével egy időben a MAZSIHISZ arra készül, hogy tárgyalásokat folytasson a reform zsidó közösségekkel, amelyek hosszú évek óta nehezményezik, hogy a MAZSIHISZ nem fogadta őket soraikba, illetve nem állt ki mellettük, amikor az állam 2011-ben elvette jogi státuszukat.

„Az ortodoxok kiválásának semmi köze ahhoz, hogy a reform közösségek megkerestek bennünket”, mondta lapunknak Heisler András.

A MAZSIHISZ a Szim Salom néhány hónappal korábbi levelére, illetve a Bét Orim néhány éve történt megkeresésére reagált most, és egy tárgyalási csapatot – Radnóti Zoltánt és Kiss Henriettát – jelölt ki, hogy vegyék fel a kapcsolatot az érintett szervezetekkel.

Úgy tudjuk, a kapcsolatfelvétel eddig még nem történt meg.

Kálmán Gábor, a Bét Orim elnöke azt nyilatkozta, hogy örülnek a MAZSIHISZ nyitottságának, és szeretnék a megbeszéléséket még májusban megkezdeni.

Árvai Péter, a Szim Salom elnökségi tagja is azt mondta, örömmel állnak a megbeszélések elé, amely azonban nem a tagfelvételükről szólna.

„Ugyanakkor természetesen reform zsidó közösségként nagyon várjuk, hogy a MAZSIHISZ és annak rabbikara (nem csak mint neológ zsidó vallási szervezet, hanem mint a magyarországi zsidó közösségek ernyőszervezete) végre elismerje Hitközségünket, és kiálljon jogszerűtlenül megvont egyházi státuszunk visszaszerzése mellett.

Továbbá álláspontunk szerint haladéktalan megegyezés volna szükséges pl. olyan kiemelten fontos témákban is, mint az örökjáradék megosztása, illetve a temetőhasználat kérdése.”

Hitközségi információink szerint azonban a tárgyalások valószínűleg inkább csak formálisak lesznek, a MAZSIHISZ elnöke egy gesztust akart tenni a reform szervezetek felé. A MAZSIHISZ-en belül ugyanis nagyon erős az ellenállás a reformok zsidókkal szemben, amely forrásunk szerint látszólag arról szól, hogy a rabbik nem hajlandók elfogadni – és a neológiától idegennek tartják – azt a fajta szokásrendet és gondolkodást, amely a reform zsidó közösséget jellemzi, valójában azonban a tét az, hogyha újabb szervezetek kerülnek a MAZSIHISZ-be, akkor az állami támogatásokat többfelé kell osztani, vagyis mindenkinek kevesebb jut a húsos fazékból, és ezt nem mindenki szeretné.

A nagy belső ellenállásra utalhat Radnóti Zoltán nyílt levele is, amelyet a múlt héten közzétett a Kibicen. Ebben az írásban Radnóti próbálja a változásokra kevésbé nyitott tagokat meggyőzni arról, miért fontos az egész szervezet jövőjét illetően, hogy nyissanak a külvilág, adott esetben a reformok ügye felé, hogy a neológia ne legyen elzárkózó és kategorikus például olyan társadalmilag érzékeny ügyekben, mint a nők jogai.

Bár a reformok felé most még talán csak gesztust gyakorol a MAZSIHISZ, ugyanakkor a magát meg nem nevező forrásunk szerint nem lehet pontosan kiszámítani, mit hozhat a jövő egy ilyen bizonytalan időszakban, amikor ennyi változás zajlik egyszerre a hitközségnél.

A kérdés sokak szerint ugyanis az, hogy a MAZSIHISZ ernyőszervezetként működő érdekképviseleti szerv-e, amelynek minden zsidó szervezetet – így a reformokat is tömörítenie kellene -, vagy egyház. Úgy tudjuk, az előbbi álláspont inkább Heisler András nézetét tükrözi, az utóbbi Frölich Róbertét, aki épp ezért néz rossz szemmel mindenféle nyitást, legyen szó az ORZSÉ-ről vagy a reformokról.

Hitközségi forrásunk szerint a MAZSIHISZ-nek akkor van jövője, ha minél több közösséget képvisel, hiszen sok zsinagóga üres, a magyar zsidó közösség nagy része pedig nem tud kapcsolódni a neológia jelenlegi formájához.

Kapcsolódó írásaink: