Következik:  
Áv 5, 5778 · 2018. július 16, hétfő

Újabb embermentő magyarok kaptak Világ Igaza díjat!

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban csütörtökön három kitüntetést adtak át magyar embermentők leszármazottainak. Ma van a holokauszt magyar áldozatainak emléknapja.

A mohácsi téglagyár bátor gépésze

Az elsőt Markos György és felesége, Mária kapták meg. Markos vezető gépészként dolgozott a mohácsi téglagyárban, amelyet mindenki „Rosenthal gyárnak” nevezett annak zsidó tulajdonosa miatt. A gyárat a keresztény Tóth Dezső vezette, akinek felesége Rosenthal Rozsda Erzsébet volt. 1944-ben Markos pincéjében bújtatta Rosenthal Rozsda Erzsébetet és két kislányát. A háború után Markost bíróság elé állították a németekkel való együttműködés vádjával, ám végül minden vádpont alól felmentették, hiszen bebizonyosodott, hogy ennek éppen az ellenkezője volt igaz. Markos György és feleségének kitüntetését ifj. Markos György vette át.

Az embermentő varrodásnő

Paulik Ferencné Szigeti Julianna volt, aki Weisz Hugót, feleségét Irmát, illetve gyermekeiket mentette meg. Weisz Hugó adminisztrátor volt a háború alatt Paulik Ferenc és felesége bőrkabát-műhelyében, és a zsidótörvény ellenére is állásában maradhatott. A németek 1944 márciusi bevonulását követően az SS a parancsnokságot a budapesti műhellyel szomszédos utcában állították fel. Weisz Hugó emlékei szerint a német tisztek többször is bejöttek a műhelybe, hogy bőrkabátokat szerezzenek. Paulik segített Weiszéknek Dohány utcai lakásukba költözni, amely bőrraktárként szolgált. A zsidó család lakhelyét titokban tartották, az ételt pedig textíliákba csomagolva szállították számukra. Paulik Ferencné posztumusz kitüntetését unokái, Bessenyeyné Paulik Edit és Paulik Walther Krisztina vették át.

Véresre verték, amiért zsidókat bújtatott

Sipkovszky Kálmán és felesége, Rozália házának padlásán bújtatta és élelmezte a Bleyer-Barlai családot. A szövetségesek bombázásai miatt azonban a padlás veszélyessé vált, így Sipkovszky előkészítette a társasház mosókonyháját. Az ablakokat homokzsákkal torlaszolta el, és a családot pedig átvitte az új búvóhelyre. Egy bizonyos ponton a nyilasok tudomást szereztek a bujkáló családról, amiért véresre verték Sipkovszkyt gyermekei előtt. A kitüntetést Sipkovszky lánya, Farkas Ferencné vette át.

Az 1941-es népszámlálás szerint 725 ezer zsidó élt Magyarországon. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.)

 

Budapesti program a holokauszt magyar áldozatainak elméknapja alkalmából:

A Holokauszt Emlékközpont hétfőn egész nap (10 és 18 óra között) ingyenesen látogatható lesz. A IX. kerületi Páva utcában található épület kertjében félóránként művészeti előadásokkal is várják a megemlékezőket. 

Szintén az emlékközpontban tartják délután 4 órakor a központi megemlékezést, amelyen beszédet mond Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete és Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

A “Cipők a Duna-parton” emlékműnél este 7 órakor tartanak ünnepélyes mécsesgyújtást.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp