Lemondott az országos főrabbi. Megújulás a Mazsihisznél?

A nők zsinagógai szerepének kiszélesítése, világi tudósok, zsidó civilek és reform közösségek integrálásának szándéka, és a rabbik autonómiájának növelése is kapcsolatba hozható a most zajló személyi változásokkal.

Meglepetésként érkezett szerdán a hír, miszerint lemondott tisztségéről az országos főrabbi, Frőlich Róbert. A rabbi a Mazsihisz közgyűlésének szóló levelében azzal indokolja a döntését, hogy az elmúlt években a szervezet olyan irányba mozdult el a világi vezetés tudtával és támogatásával, amely egyre távolabb kerül mindattól, amit ő képvisel.

Információink szerint a döntés közvetlen kiváltó oka az lehet, hogy az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem élére (ORZSE) először választottak olyan embert, aki nem rabbi és nem alkalmazottja a zsidó hitközségnek. Vajda Károly irodalomtörténész, vallásfilozófus egyetemi oktató, aki a tudományos élet területéről érkezik az egyetem élére hónapokon át tartó egyeztetések után.

Frölich – aki a Mazsihiszen belül azt az irányzatot képviselte, amely szerint a neológiát a maga formájában kell továbbra is folytatni – nem nézte jó szemmel ezt a döntést.

A neológia megújítása körüli vitákra utalhat az is, hogy a Mazsihisz Frölich távozásakor kiadott közleményében azt írta, hogy a magyar neológ mozgalom számára a hagyományok továbbvitele mellett az állandó megújulás az egyik legfőbb erénye, ezen az úton, a megújulás és a befogadás útján kell továbbra is haladni. A szervezet ezzel a magyarázattal fogadta el Frölich döntését.

Úgy tudjuk, hogy a háttérben Heisler András és Frölich Róbert nézetkülönbsége is állhat. A Mazsihisz elnöke és mások is a szervezet világi vezetésében szeretnék a zsidó reform egyházakat, vagyis a Szim Salomot és a Bét Orimot, illetve a zsidó civil szervezeteket is valamilyen mértékben közelíteni a MAZSIHISZ-hez, szorosabban együttműködni velük, míg a főrabbi ezt egyáltalán nem támogatta. Ő a Mazsihiszt nem reménybeli ernyőszervezetnek, hanem hagyományos, kizárólag neológ zsidó felekezetnek tekinti

A sokszínűség felé való elmozdulást jelzi ezen kívül az is, hogy az utóbbi napokban a Mazsihisz rabbitestülete – többek között közel száz közéleti személyiség aláírásának és támogatásának hatására – az előzetes tervekkel ellentétben nem mentette fel vallási vezetői tisztségéből Radvánszki Pétert. A rabbi ugyanis Purimkor engedélyt adott arra, hogy a Páva utcai zsinagógában egy nő is olvashasson Eszter könyvéből. Ezt elvileg tiltják az előírások, ám mind Magyarországon, mind külföldön még ortodox körökben is volt már erre példa.

Heisler András a Kibicnek azt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban, hogy a szervezet közgyűlése a változó világra nyitott közösség koncepciója mellett szavazott, értéknek tekinti a sokszínűséget, amelyben mindig jelen voltak megengedőbb rabbik, tanítások és gyakorlatok a szigorúbb megközelítések mellett. Elismerte ugyan, hogy a döntés a Rabbitestület hatáskörébe tartozik, ám hozzátette, hogy megnyugtató lenne a számára, ha a rabbik a saját közösségükkel és nem egymással foglalkoznának, amellyel diplomatikusan kiállt Radvánszki mellett.

Emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Radvánszkinak egyeztetnie kellett volna a világi és vallási vezetőkkel arról, hogy a tradícióktól eltérően fogja levezetni a szertartást. Úgy tudjuk egyébként, hogy a felolvasás váratlanul alakult így, a közösség egyik női tagja megkérdezte, hogy olvashat-e Eszter könyvéből, és a rabbi egy jelenlévő másik rabbikollégával egyeztette a döntését.

Az ügy kapcsán megkerestük a fiatal rabbit is, aki elmondta, hogy még folytatódnak a tárgyalások, megbeszélések. Radvánszki abban bízik, hogy hosszútávon változni fog a kommunikáció a zsinagógákat vezető rabbik és a központi vezetés között, ami azt jelentené, hogy a neológián belüli nézet- vagy szokáskülönbségek iránt nagyobb lesz a nyitottság. „Itt nem arról van szó, hogy az egyik vagy a másik irány lenne a jobb”, fogalmaz a rabbi, „hanem a különböző felfogások kölcsönös tiszteletéről, hogy többféle felfogásnak adjunk létjogosultságot”, tette hozzá. Elmondta azt is, hogy nagyon nagy hatással volt rá egy angliai zsinagóga működése, ahol egy épületen belül különböző zsidó szertartáson vehettek részt a hívek annak megfelelően, hogy melyiket érezték magukhoz közelebb állónak. „Az egyik teremben kizárólag férfiak végezhettek bármiféle vallási tevékenységet, míg a másikban sokkal nagyobb teret kaphattak a nők is. Mindkét iránynak van létjogosultsága”, mondta a rabbi.

Mások szintén azt emelik ki az üggyel kapcsolatban, hogy itt elsősorban nem arról van szó, hogy az egalitárius vallásfelfogás lesz egyre inkább elfogadott a neológián belül, hanem arról, mekkora autonómiát kaphatnak működésükben az egyes zsinagógák. Vagyis az a kérdés, hogy van-e a rabbinak bizonyos keretek között szabad döntése abban, miként vezet le egy szertartást.

Az, hogy ez az eset nem végződött súlyos retorzióval, illetve a Mazsihisz elnökének megengedőbb hangvételű nyilatkozatai mind abba az irányba mutatnak, hogy ezt tartaná a szervezet vezetése a jövőben a járható útnak.