Tekinthető-e Eszter királynő a mai egyenjogú nők előfutárának?

A bibliai Eszter története két női és emberi megküzdési lehetőséget villant fel. Kérdés, mikor célravezetőbb nyíltan vállalni az akartunkat és mikor érdemes fenntartani a másiknak való alárendelődés látszatát. 

A bibliai Eszter könyvében két fontos nőalak szerepel. Vasti, Perzsia királyának első felesége és Eszter, aki Vastit követi a trónon. Vasti azért vesztette el a király kegyeit, mert nem akarta a részeg vendégeknek megmutatni a szépségét a király lakomáján. Eszter viszont épp annak köszönhetően lett királynő, hogy Vasti trónfosztása után új feleséget kerestek a birodalom szüzei közül egy ünnepség keretében.

Sok feminista gondolkodó szerint Eszter királynő nem volt elég öntudatos, ezért vett részt a ceremónián, és a történet során is alárendelődött a körülötte lévő férfiak akaratának.

Vannak azonban, akik ennek épp az ellenkezőjét mondják azzal érvelve, hogyha Eszter olyan nyíltan vállalta volna az akaratát, mint Vasti, akkor nem tudta volna megmenteni a zsidó népet a teljes pusztulástól.

Princess O’Nika Auguste azt állítja írásában, hogy nem hagyható figyelmen kívül az az időszak és társadalom, amelyben a történet játszódik. Szerinte Eszter úgy viselkedik, mint a mai harmadik-világbeli öntudatos nők, akiknek nem adatik meg az a lehetőség, hogy nyíltan kiálljanak magukért, hanem sokszor el kell rejteniük valódi énjüket és érzéseiket ahhoz, hogy célt érjenek. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne saját akaratuk, hogy teljes mértékben alárendelődnének a férfiaknak, csak az elképzeléseiket sokkal finomabb eszközökkel kénytelenek elérni.

Auguste szerint már önmagában az is öntudatos lépésnek számít Eszter részéről, hogy ő lesz a királynő, hiszen olyan pozícióba kerül, ahol befolyásolni tudja a király döntéseit a népe érdekében. Ezt másképp nem érhette volna el.

Vannak, akik ezzel szemben azt mondják, hogy Eszter a szépségének és nem a karakterének, a képességeinek köszönhette a pozícióját. Sőt, Carey A, Moore azt állítja, hogy Mordechai volt az a személy, aki mindent kitalált, Eszter pedig egyszerűen követte az utasításait.

A hagyományos, vallási olvasat is hasonló ehhez. Eszter egy szép és önmagát a férfiak akaratának alárendelő lány volt, akit Isten választott ki arra a szerepre, hogy feleségül menjen a királyhoz és megmentse a zsidó népet.

Ezzel szemben Wendy Amsellen azt állítja, hogy Eszter nem engedelmeskedik vakon a nagybátyja parancsának sem, hanem egy idő után rájön arra, hogy fel kell fedeznie önmagában Vasti szellemét, és ehhez hűen kell cselekednie.

Amikor Mordechai azt parancsolja neki, hogy jelenjen meg a király előtt a zsidók érdekében, Eszter azt válaszolja, hogy a törvény szerint meg kell ölni azt az embert, aki engedély nélkül járul a király elé. Ez az a pillanat, amikor Eszter szembesül azzal, hogy nem tud egyszerre kétféle autoritásnak megfelelni. Végül úgy dönt, a saját elképzelései szerint fog cselekedni. Vastihoz hasonlóan engedély nélkül járul a király elé, de nem akkor, amikor Mordechai megparancsolja neki, hanem amikor úgy érzi, ennek eljött az ideje, vagyis a 3 napos böjt után.

Princess O’Nika Auguste felteszi a kérdést, vajon sikerült volna-e megmentenie Eszternek a zsidó népet, ha nyíltan úgy viselkedik, mint Vasti? A válasza egyértelmű nem. Szerinte Eszter karaktere olyan, mint azoké a nőké, akiknek rendkívül nehéz helyzetekben kell helyt állniuk. Olyan nőkhöz hasonlít, akiket feleségül kényszerítenek olyan férfiakhoz, akiket nem szeretnek, akik emberkereskedelem áldozatai lesznek, vagy fenn kell tartaniuk a maradék emberi méltóságukat olyan körülmények között, amikor nőket és gyerekeket szakítanak el az országuktól és az otthonuktól, ahogy azt ma is tapasztaljuk a világ számos pontján.

„Néha nem mindig az jelenti az öntudatos kiállást magunkért, ha nyíltan vállaljuk érzéseinket. Van az a helyzet, amikor célravezetőbb csendben pozícióba kerülni, hogy segíthessünk másokon és változást tudjunk elérni”, mondja Auguste.

Wendy Amsellen még egy érdekességre hívja fel a figyelmet a két nő alakjával és az ünneppel kapcsolatban. Szerinte Vasti személyében egy olyan nőt ábrázol a Biblia, amelytől hagyományosan mindig óvták a nőket. Túl radikálisnak tartották, aki túl messzire ment el, túl sok ellensége lett a nagy szájának köszönhetően. Szerinte Purim ünnepe és Eszter története épp arra ad lehetőséget, hogy szembesüljünk ezzel a két női megküzdési lehetőséggel. Hogy mikor érdemes csendben, látszólag a másiknak alárendelődve küzdeni a céljainkért, és mikor kell életre hívni magunkban Vastit, és nyíltan kiállni a vágyainkért és az érdekeinkért.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp