Következik:  
Gyertyagyújtás: 20:08 · Sziván 11, 5778 · 2018. május 25, péntek

„Viccelsz? Persze, hogy nem lett szebb a világ, sőt…” Kálid Artúr

Az 1970-es években gyermekotthonban nőtt fel, és folyton szembesítették azzal, hogy más, mint a többség. Beszélgetés a Zs-kategória – önfeledt zsidózás revüvel című darab egyik szereplőjével, KÁLID ARTÚRal.


Három éve mutatták be, egy ideig pihent és most nagy sikerrel tért vissza a DEKK Színház és a Gólem Színház Zs-kategória című zenés, táncos revübetétekkel tarkított kabaréja, amely nagyszerű kortárs magyar írók jelenetiben járja körül a zsidósággal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.

Téged már gyermekkorodban megtaláltak a bőrszíned miatt?
Az 1970-es években gyermekotthonban nőttem fel, és persze: engem már ott szembesítettek azzal, hogy más vagyok, mint a többség. De ez nem különös, ott mindenkit szembesítettek mindenféle másságával. Ha bandzsa volt, azzal, ha nagyon magasra nőtt, azzal, ha sánta volt, azzal, ha meg más volt a bőrszíne, akkor azzal. Mindenki a saját „másság-szigetén” élt, ahová időnként betörtek a kalózok, és akkor egy picit nehezebb lett az élet. De összességében az én szigetemet békén hagyták.

Később is így volt ez?
Amikor a rendszerváltozás környékén megerősödött nálunk a szkinhed mozgalom, akkor megtörtént, hogy megtaláltak. Egyszer egyedül üldögéltem egy Ráday utcai sörözőben, hirtelen felbukkant néhány bőrfejű, leültek a mellettem lévő asztalhoz, elkezdtek beszólogatni, hogy Michael Jackson meg Kunta Kinte. Elkezdtem félni, és átgondolni a következő perceket, hogyan úszhatnám meg a dolgot, amikor váratlanul elnémultak, csak néztek, és elkezdtek a lábukkal dobogni. Na, akkor tényleg halálfélelmem volt. De manapság szerencsére az ilyen típusú megkülönböztetésből kevés jut el hozzám.

Mert szebb lett a világ…
Viccelsz? Persze, hogy nem lett szebb a világ, sőt… Viszont egyre többet járok kocsival, sokat dolgozom, így egyre kevesebb helyre jutok el, és néha azt gondolom, talán olyan is van, aki felismer, és tudja, hogy színész vagyok, nem ártok senkinek.

Most például a DEKK Színház és a Gólem Színház közös produkciójában, a Zs-kategória, önfeledt zsidózás revüvel címűben is játszol, egyébként igencsak fura szerepeket is. Például te játszod a fekete messiást.
Nem akarom megbántani a rendező, Borgula Andrást, de lássuk be, ez ugyan látványos, de nem túl erős poén… Amúgy pedig nem bántam meg, hogy elvállaltam ezt a darabot, mert bőven akadnak benne remek jelenetek, amik többet mondanak a közgondolkodásról, még a legerősebb tudományos elemzésnél is. Van például egy remekbe szabott jelenet, az Azok című, amelyben feltűnik egy zsidó, egy cigány, egy meleg, egy náci, ráadásul mindenki mást játszik, mint ahogy kinéz. És mindenki mindenkit utál, ám mindenki mindenkivel egy pillanat alatt összefog, hogy utálhasson egy harmadikat, aztán a harmadikkal is összefognak, hogy utálhassák a negyediket, és a jelenet végén mindenki mindenkit gyűlöl, dörög az ég, jön a végítélet, már csak egy nagy, apokaliptikus halálhörgés az egész. Aztán valamelyikük feleszmél, hogy hoppá: lehetne még gyűlölni másokat is, például az óvodásokat, a delfineket és még nagyon sok mindenkit…

Erős jelenet valóban.
És még így is csak kullog az élet után. Éppen ezért előbb-utóbb szükség lesz nálunk egy nagy megtisztulásra, de hogy ez hogyan lehetséges, arról fogalmam sincs. Ki kell kecmeregni az ellenségkép keresésből, a gyűlöletből, a múltunkkal való elszámolás hiányából. Mert így tényleg nem könnyű élni.

A túlélés egyik eszköze a humor. A színpadon is. A Zs-kategória című darabban is.
Szeretem az olyan előadásokat, amelyeken sokat lehet nevetni. És nem csak egyszerű nevetgélésre gondolok, hanem az olyan típusú színpadi humorra, amely kifeszített pillanatokat tud átforgatni humorba, és humoros pillanatokat tud visszafordítani, erős, elgondolkodtató helyzetekké. Ez a humornak különös, mély minősége. Legjobban Karinthy fogalmazta meg, amikor azt mondta: A humorban nem ismerek tréfát. Na, a Zs-kategória pontosan ilyen.

Trencsényi Zoltán

——-

 

Gólem Színház – DEKK Színház
ZS-kategória – önfeledt zsidózás revüvel

2018. február 17. 20.00, március 12. 19.00 / Hatszín Teátrum

A zenés, táncos revübetétekkel tarkított kabaré szövegét többek között olyan kortárs írók jegyzik, mint Dragomán György, Székely Csaba vagy Szálinger Balázs. Gondolkozott-e már azon, hogy ha bármit, de bááármit megkérdezhetne a zsidóktól (vagy a zsidókról), akkor mi lenne az?A magyar közélet és az internet leggyakoribb kérdéseit vettük elő, és adtuk a legkóserebb kortárs magyar írók kezébe, hogy alkossanak nagyot. Miért szeretik a zsidók annyira a pénzt? Mikor akarják a zsidók átvenni a hatalmat a világ fölött? Hány millió zsidó él Magyarországon és mennyire veszélyesek az ország biztonságára? Az elkészült jelenetek, versek, dalok és táncok segítségével színházunk főzsidója, elnézést főrendezője és színészei adják meg a választ.
Ne majrézzon, mi dafke brahizunk, nem lesz córesz és, ha mázlija van, együtt smúzolhat a haverokkal! „10 éve beszélek, mesélek a zsidókról, de ilyen jó hangulatban még sosem nevettem ki magam. Ha a közönség csak fele annyira fogja élvezni mint mi, akkor nyert ügyünk van! Garantálhatom, hogy az előadás után mindenki egy kicsit zsidó akar majd lenni, még akkor is, ha már az!“ – mondta a darab rendezője, Borgula András.Két újjáéledő műfaj, a revü és a kabaré találkozása, abszurd jelenetek, dalok, táncok és a végére talán sok kérdőjel helyére pont kerül. De máris itt az újabb kérdés: most akkor ez tényleg vicc vagy komoly?

 

Játsszák:Bán BálintGergely KatalinHay AnnaJanklovics PéterKálid ArtúrKerekes ViktóriaÍrták: Dragomán György, Litkai Gergely, Lombos El Marci, Szabó Borbála, Szálinger Balázs, Székely Csaba, Vinnai András

Dramaturg: Németh VirágDíszlet: Borgula AndrásJelmez: Juristovszky SosaKoreográfus: Kelemen KatalinZenei vezető: Lombos El MarciProdukciós vezető: Marcsa BarbaraRendezőasszisztens: Kern Dóra

Rendező: Borgula András

Támogatók: Dumaszínház, DEKK Színház, EMMI, NKA, MAZS, JDC, Hatszín Teátrum 

Jegyvásárlás: HATSZÍN Teátrum, (1066 Bp., Jókai u. 6.)
(+36) 20 776 0744 / [email protected]
Jegyiroda: Hatszín Teátrum (1066 Bp., Jókai u. 6.)
www.hatszin.hu I www.golemszinhaz.hu

  • tamogass

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp