Következik:  
Sávuot II · Havdala: 21:11 · Sziván 7, 5778 · 2018. május 21, hétfő

Politizálni igen, pártpolitizálni azonban nem lenne szabad a vallási vezetőknek

Egy plébános a misén, egy rabbi pedig egy kampánykiadványban állt ki egy-egy politikus mellett. Azt szerettük volna megtudni, mit gondolnak erről a zsidó közösség tagjai, helyesen cselekednek-e a vallási vezetők, amikor beszállnak egy választási kampányba?

Nemrég két vallási vezető is nyíltan kampányolni kezdett egy-egy politikus mellett. Először Németh László hódmezővásárhelyi plébános állt ki a közelgő polgármester-választáson induló fideszes jelölt mellett egy vasárnapi misén. Majd Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija bukkant fel a KDNP-s Hollik István kampányfüzetében, ahol azt fejtegette, hogy milyen garanciát is lát a kormánypárti politikus személyében.

Köves Slomó rabbi Hollik István KDNP-s képviselő kampányanyagában
Köves Slomó rabbi Hollik István KDNP-s képviselő kampányanyagában

Németh plébános szerint nincs azzal semmi gond, ha egy vallási vezető politikusokat támogat és részt vesz azok kampányában, Köves rabbi viszont, miután a média felkapta Hollik kampányában való szereplését, rögtön hárítani kezdett. Az EMIH vezető rabbija úgy látja, azzal, hogy egy kampányfüzetben szerepel, még nem száll be automatikusan egy választási kampányba, de ha esetleg mégis, akkor az hiba volna, és ezért elnézést is kér.

Hogy mennyire kell, vagy szabad-e egyáltalán vallási vezetőknek politikusok mellett kampányolniuk arról igencsak megoszlanak a vélemények. A Kibicen ezért múlt heti kérdésünkben pont ezt a témát választottuk kibeszélésre, hogy megnézzük, hogyan vélekednek erről a zsidó közösség tagjai. Miután Radnóti Zoltánon kívül más rabbi nem igazán osztotta meg a véleményét a nyilvánossággal, ezért rabbikat is megkérdeztünk arról, hogyan viszonyulnak a kampánytémához.

„Nem kell, nem szabad, nem érdemes és nem is éri meg!” – írja az egyik kommentelő a Facebookon, aki szerint a politika maradjon a templomon és a zsinagógán kívül. Egy másik hozzászóló ezzel egyetértésben írja, hogy nem azért megyünk zsinagógába vagy templomba, hogy ott politikai beszédeket hallgassunk, ahhoz elég lenne otthon bekapcsolni a rádiót.

Seres Attila, a Luah zsidó közösségi eseménynaptár létrehozója ezzel szemben úgy gondolja, hogy a „zsinagóga nem Isten háza, hanem a közösségé, és oda nem hallgatni megyünk, hanem tanulni és beszélgetni az élet dolgairól. És a politika is az élet dolga, kihat a hitéletre, a biztonságunkra, a jólétünkre.”

Seres ennek ellenére úgy látja, hogy hiba volt Köves Slomónak egy politikus kampánykiadványában szerepelnie. Szerinte nagyon is elképzelhető, hogy Köves rabbi nem gondolta át, amikor beleegyezett, hogy pár mondatával benne legyen Hollik István kampányfüzetében. „Amikor kitört a botrány, akkor a fejéhez kapott, és azt mondta, amit mondani kell, amikor az ember elcsesz valamit” – írja Seres Attila, aki azon a véleménye van, hogy az egyházi vezetőknek „politizálniuk szabad, sőt kell is, kampányolni pártok érdekében/ellenében viszont nem”.

Ezt más hozzászólók is hasonlóképpen látják, olyan komment is érkezett, amely szerint nincs semmi újdonság abban, hogy az egyházak politizálnak. Sőt, a Mazsihisznek például még többet kellene, mivel „sokkal keményebben kell kiállni a jelenlegi antiszemita kurzus ellen”.

Raj Ferenc, a Bét Orim reform zsidó közösség rabbija úgy véli, „a vallási vezetőknek (világi és egyházi) nem csak szabad, hanem kötelességük a próféták örök értékű tanításait követve dolgozni egy igazabb és jobb világ megteremtésében”. Ez pedig a rabbi szerint bizony „politizálást” is jelenthet, de annak párton kívülinek és elfogulatlannak kell lennie. Ami már csak azért is igen lényeges, mivel az egy fontos micvá, hogy részt vegyenek a Tikkun Olám-ban, azaz a világ megjavításában.

„Egy rabbinak kiemelt céljának kell tekintenie, hogy politizáljon, vagyis hogy hatással legyen szűkebb és tágabb közössége jelenére, szinte kötelező számára, hogy így tegyen” – kezdi Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija a Kibicnek írt véleményét a témával kapcsolatban. Fináli példát is hoz arra vonatkozóan, hogy jelenleg szerinte milyen lehetősége nyílik egy rabbinak a politizálásra.

Fináli Gábor rabbi (Fotó: Csanádi Márton/HVG)
Fináli Gábor rabbi (Fotó: Csanádi Márton/HVG)

Ez pedig a pénzbeszedést, vagyis az adót, pénzelosztást, cedákát, az „újraelosztást” szabályozni kívánó törvények alkotására, illetve alkotóira hatással, befolyással lenni. „Meg kell próbálni érvényesíteni a Tóra szociális előírásait, a szociálpolitikáról, az oktatáspolitikáról. Az egyházszabályozásról véleményt kell mondanunk, amely nyilván vitatható lesz, tárgyalnunk is kell minderről indokolt esetben a demokratikusan megválasztott politikusokkal” – írja a rabbi, aki szerint a rabbiság – akarata ellenére – elveszítette totális hatalmát a közösségi közügyek felett.

„A zsidó közösségben a középkorban mind a négy hatalmi ág egy kézben összpontosult. A törvény és jogalkotás, a jogszolgáltatás, vagyis a bíróság, megkötésekkel a végrehajtás, a „karhatalom” is. A negyedik hatalmi ágat amelynek csak a prototípusait ismerhetjük, – mert a sajtó modern találmány – is a rabbik belső cenzúrája ellenőrizte, ahogy az ortodox világban mai napig ellenőrzi is.

A zsidó vallást és annak ezerkilencszáz éve hatalomra került vezetőit nem csak túlvilági irányultság, nem csak egyének megváltására irányuló és a lelkek üdvösségét célzó és azt elősegítő, a világtól alapvetően elforduló hitrendszer jellemzi, hanem a közösség védelmére és fenntartására kalibrált, nagyon is életszerű és e világi civilizációs megfontolások, szempontok mozgatják.”

„A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom totálisan korrumpál” – idézi Lord Acton történész szavait Fináli Gábor, aki úgy véli, szerencse, hogy ez a hatalom már nincs meg a rabbik számára.

„Mindezek fényében a mai Nyugaton, pláne Közép-Európában sokkal szerencsésebb az óvatosság. A rövid távú, köpönyegforgató, barátságot és magasztosabb célokat alig ismerő pártpolitikát távolról, az oldalvonalról kell hajdani prófétáink, és, ha jól végzi dolgát, a sajtó mintájára kommentálni és szigorúan csak áttételesen befolyásolni. Mert nem dobunk oda 4000 évet 4 évekért” – zárja Fináli hozzászólását.

Még a témában:

  • tamogass

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp