Következik:  
Gyertyagyújtás: 20:14 · Áv 8, 5778 · 2018. július 20, péntek

Nemsokára jöhet a zsidó temetők rekonstrukciós programja

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) még a tavasz előtt kiírhatja a zsidó temetők rekonstrukciós programjáról szóló pályázatot, amelyre a kormány tavaly év végén fél milliárd forintot biztosított. Ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal.

Latorcai Csaba, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár a Parlament épületében tartott, több mint két órás, nem sajtónyilvános megbeszélés után Heisler Andrással, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnökével együtt nyilatkozott az újságíróknak.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: néhány évvel ezelőtt a kormány határozatot hozott az elhagyott zsidó temetők rekonstrukciójáról, és a kabinet ezekre a temetőkre úgy tekint, mint a magyar kulturális örökség szerves részére.

Hozzátette: a kormány ezért 2017. végén a Mazsök számára majd fél milliárd forintot biztosított támogatásként e program elindítására. Kiemelte: a mostani kerekasztalon a támogatási, pályázati felhívás tervezetét vitatták meg, és ugyan néhány ponton vannak még viták a zsidó szervezetek között, de minden remény megvan arra, hogy még a tavasz beállta előtt a közalapítvány meghirdesse a pályázatát, amire a temetőfenntartó vallási szervezetek valamint a helyi önkormányzatok nyújthatnak majd be támogatási igényt.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy a programban emlékhelyeket hozzanak létre, hiszen olyan már nem működő, zárt temetőkről van szó, amelyeknek „sajnos nincs tulajdonosuk, a tulajdonosok Auschwitzban maradtak”. Hozzátette: ennek érdekében szeretnének bizonyos módosításokat eszközölni a Mazsök pályázati kiírásában.

Latorcai Csaba ismertetése szerint a tanácskozáson szó volt a holokauszt 75. évfordulójáról történő 2019-es megemlékezések előkészítéséről, amivel kapcsolatban a kormány deklarálta az ülésen, hogy nyitott a zsidó szervezetek kezdeményezésére, lehetőség szerint egységes javaslatot kér a kerekasztal tagjaitól, amelyet kész anyailag komoly összeggel támogatni.

A helyettes államtitkár közölte azt is: az ülésen Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a magyar-izraeli kormányközi gazdasági együttműködés vegyesbizottság társelnöke a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatokról számolt be. Latorcai Csaba kiemelte: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly nyári látogatását követően „hihetetlen dinamikusan” fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, több mint 30 konkrét projekttervet dolgoztak ki a magyar és az izraeli kormány képviselői, többek között a szoftverfejlesztés, a biztonság, a járműfejlesztések, a lézer és a részecskefizika, az agykutatás, a biotechnológia és az élelmiszeripar területén.

Heisler András ezzel kapcsolatban jelezte: az ülésen a zsidó közösség részéről több oldalról is érkezett javaslat arról, hogy a vallási turizmus és a turizmus fejlesztése egyik területe lehet a Magyarország és Izrael közötti kapcsolatoknak.

Latorcai Csaba kitért arra is: az ülésen a reform zsidó közösségek kezdeményezték, hogy nyerjenek egyházi státuszt, amire a kormányzat részéről az a válasz hangzott el, hogy ehhez sarkalatos törvényt szükséges módosítani, a jelen parlamenti erőviszonyokban azonban a kormány nem rendelkezik kétharmados felhatalmazással.

Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Szabó György, a Mazsök elnöke és Zoltai Gusztáv, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)
Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Szabó György, a Mazsök elnöke és Zoltai Gusztáv, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

A helyettes államtitkár ismertetése szerint elhangzott az ülésen az a javaslat is, hogy a magyar kormány vegye figyelembe az izraeli nép Jeruzsálemre, mint fővárosra vonatkozó kezdeményezését. Ezzel kapcsolatban a kormányzat részéről az hangzott el, hogy Magyarország Izrael egyik legkomolyabb barátja a nemzetközi szervezetekben, számos alkalommal bizonyította „pro-Izrael” álláspontját, és a továbbiakban természetes ez a fajta nyitottság.

A helyettes államtitkárt és a Mazsihisz elnökét arról kérdezték, mikor várható előrelépés a Sorsok Háza ügyében. Latorcai Csaba azt mondta: a mostani ülésnek ez nem volt napirendje és nem is került szóba, de továbbra is érvényes az a kormányzati álláspont, hogy a Sorsok Háza akkor nyithatja meg kapuit, ha konszenzus születik a szakmai, muzeális és képzési tartalom tekintetében. Latorcai Csaba hozzátette: még számos kérdés nyitott, így a következő hetekben, hónapokban nem számít a konszenzus létrejöttére.

Heisler András ezzel kapcsolatban azt mondta: ez a kérdés lassan ráég a kormányzatra és a zsidó szervezetekre is, ezért örülne, ha születne egy olyan előterjesztés, amelyet tudnának véleményezni. Hozzátette: a választási időszakot követően intenzíven elő kell vennie ezt a kérdést a kormányzatnak és a zsidó szervezeteknek is. Ugyanakkor a Mazsihisz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint ilyen komoly kiállítások, projektek megvalósítása 4-6-8 évig is eltart, az összes nagy holokauszt múzeumnál, Varsóban, Berlinben és Washingtonban is sok évig dolgoztak azon, hogy kialakuljon egy olyan koncepció, amelyet a társadalom többsége, érintettek és nem érintettek egyaránt el tudnak fogadni.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp