Következik:  
Támuz 12, 5778 · 2018. június 25, hétfő

Közel egy időben alakult ki a keresztény és a zsidó időszámítás!

Zsidó, muszlim, sőt észak-koreai időszámítás is létezik a keresztény világban használt Gergely-féle naptáron kívül. Érdekesség, hogy a Talmud több zsidó újévet is megnevez! A történelem során a különböző népek és vallások sokféle naptárt és évszámlálási módot alakítottak ki. Ezek közül néhány – például a zsidó és a mohamedán – még ma is él, párhuzamosan az egész világon egységesen használt Gergely-féle naptárral. A legtöbb esetben az egyes civilizációk számára fontos uralkodók vagy fontos vallási vezetők életének egyik fontos eseménye az időszámítás alapja.

Krisztus már hét éves volt a keresztény időszámítás kezdetén

Mai módja még nincs kétezer éves, hiszen az V. században, Európában még Diocletianus császár trónra lépésétől (284) számolták az éveket.

A keresztény világban ma is használt időszámítást DIONYSIUS EXIGUUS római apát javasolta 532-ben. Az volt a szándéka, hogy az évek számlálásának kezdetét ne egy zsarnok hatalomra jutásához, hanem Krisztus születésének (pontosabban „megtestesülésének”) évéhez kösse. A kezdő évet történelmi és teológiai megfontolások alapján jelölte ki. A különféle történeti források ellentmondásai miatt ugyanis Krisztus születésének időpontja körül már Dionysius idejében is nagy volt a bizonytalanság.

Az utóbbi évtizedekben éppen a csillagászati kronológia segítségével valószínűsíthető, hogy Krisztus valójában a mai időszámítás kezdetének tekintett időpont előtt a 7. évben született.

A keresztény egyházak azonban máig megőrizték a másfél évezredes hagyományt, és ennek az időszámításnak a kezdetét tekintik Krisztus jelképes születési időpontjának. Még pontosabban fogalmazva: mivel a kereszténység Krisztus születésének ünnepét a IV. század végétől egységesen december 25-re tette át, az időszámítás e jelképes születési időponttól számított 8. napon kezdődött. Természetesen az évszámoknál szereplő Kr. e. Kr. u. vagy i.e. és i. sz. megjelölések is erre a jelképes születési időpontra, és nem az ettől biztosan eltérő, tényleges eseményre vonatkoznak.

A zsidó naptár – négy zsidó újév?

A zsidó időszámítás kezdete 1. tisri 1., ami a keresztény időszámítás szerint Kr. e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)

A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos, ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.

Más néven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki, tehát csupán 173 évvel korábban, mint a keresztény időszámítás. Ma ez Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt.

A zsidó naptár egyszerre nap-naptár és holdnaptár is. Hónapjai a holdciklushoz igazodnak. A hónapok holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza 29 vagy 30 nap, az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik.

Érdekesség, hogy több zsidó újévet is megnevez a Talmud.

– Niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve.

– Elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve.

– Tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden élő) elvonul Előtte, mint a sorozásra váró katonák.

– Svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.”

Az iszlám naptár – az év kezdete folyamatosan vándorol

A Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete, azaz 1. év Muharram hónap 1-je. Az iszlám időszámítás a hidzsráról kapta a nevét, amelynek jelentése: Mohamed próféta kivándorlása, áttelepülése, (helytelenül “futása”) Mekkából Medinába. Ez a kivándorlás valójában nem július 16-án, hanem több mint két hónappal később, szeptember 23-án történt.

Problémát jelent a holdnaptárat összhangba hozni az évszakok által meghatározott évvel. Az iszlám naptár ezt nem veszi figyelembe, hanem attól „függetlenül” jár. Egy iszlám évben 12 hónap és 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. 1994-ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004-ben február 22-re.

A hónapok az újhold megjelenésekor kezdődnek. Az újhold kezdete függ az időjárástól, a látási viszonyoktól és a megfigyelő helyétől. E tényezők miatt az új hónap kezdetének előre meghatározása nem könnyű feladat.

Néhány iszlám közösség a Hold látható megjelenése, mások a vallási hatóságok által kiadott tájékoztatás alapján döntenek az új hónap kezdetéről. Mindkettő elfogadott gyakorlat az iszlámban, de emiatt a hónap kezdőnapja nem egységes.

Diktátorok időszámítása Észak-Koreában

A Dzsucse-naptár vagy más néven észak-koreai naptár az elsődleges időszámítás Észak-Koreában. Használják természetesen a Gergely-naptárat is, de csak másodlagosan.

A naptárat 1997. július 8-án, Kim Ir Szen halálának harmadik évfordulóján vezette be Kim Dzsongil észak-koreai vezető. Kim Ir Szen születési éve, 1912 az első év. Innen számítjuk a Dzsucse-naptárat. Nem létezik 0. év. Az évszámon kívül semmiben sem tér el a Gergely-naptártól, hónapjai és napjai azonosak. Kiszámításához egyszerűen ki kell vonnunk az évszámból 1911-et. Így például 2018 a Dzsucse-naptár szerint 107.

Újév Észak-Koreában
Újév Észak-Koreában
  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és minél színesebb anyagokat közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp