Következik:  
Sziván 8, 5778 · 2018. május 22, kedd

Spiró: Demokráciának nálunk a diktatúrák közti átmenetet nevezik

Tovább él a jobbágymentalitás – mondja Spiró György, a Kőbéka című új regényével jelentkező író, aki utánanézett az 1945-48-ig tartó időszaknak, kiderült számára, hogy nem volt eleve eldöntve, hogy szovjet típusú diktatúra következik-e utána vagy valami egyéb.

Magyarországon nem új az a mentalitás, hogy nem munkával, hanem rablással lehet vagyont szerezni, gyakorlat volt a Horthy-korszakban, a nyilasok idején és a háború után egyaránt. Ahogy az előjogok rendszere is szinte folyamatosan működött, a dzsentrivilágban és a szocializmusban is, csak a kiváltságosok cserélődtek – mondja Spiró György író a HVG-nek adott interjúban, amely új könyve, a Kőbéka apropóján készült.

Spiró azt mondja, ebből a hosszú, másfél évszázados folyamatból született meg nálunk – ironikus módon már a rendszerváltás után – a szovjet embertípus, amelynek jellemzője az önfeladó, erőszakos kollektivizmus, a közöny, az engedelmesség a hiszékenység. A regnáló hatalom jól ismeri a léteztetett szocializmus gyakorlatát, és az állam ma ugyanúgy szól bele a gazdaságba és az egyéni sorsokba. Egy félfeudális államkapitalizmus jött létre.

Új regénye miatt utánanézett az 1945-48-ig tartó időszaknak, kiderült számára, hogy nem volt eleve eldöntve, hogy szovjet típusú diktatúra következik-e utána vagy valami egyéb. Nagy volt a káosz, végül Sztálin döntött, akinek szabad kezet adtak a nyugatiak.

“Kelet-Európában ezeket az átmeneti időszakokat szoktuk pontatlanul demokráciának nevezni, pedig csak arról van szó, hgoy még snekinek nem sikerült egyeduralomra vergődnie.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

  • tamogass

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp